A váci egyházmegyei világi munkatársak találkozója

Szerzetes testvéreink példájában kell felismernünk, hogy mindannyian a megszentelt, vagyis a Szentlélekkel megtelt életre vagyunk meghívva – mondta köszöntőbeszédében Beer Miklós megyéspüspök. Azt kívánta, hogy ki-ki a saját karizmájában megerősödve térjen haza szolgálni a rábízottakat.

A megyéspüspök elmondta, hogy az egyházmegyei családbizottság a szinódushoz készített kérdőív kitöltése után egy záradékot írt a kérdőívhez: hiányolták belőle azt a kérdést, miszerint a házastársak tudatában vannak-e, hogy az ő életük is megszentelt élet. Ugyanígy a pedagógusoké, akiknek elő kell készíteniük a diákok lelkét a Szentlélek befogadására, a pünkösdi csodára.

A megszentelt élet: Krisztusban forrásozó élet – utalt a rendezvény mottójára Csillag Péter diakónus, az egyházmegye Szent Lőrinc diakónuskörének vezetője, aki a találkozó főelőadója volt. Bevezetésként felidézte Izajás könyve 58. fejezetének 14. versét: „Gyönyörködni fogtok az Úrban”, majd Ferenc pápa szavaira emlékeztetett: „A mi Istenünk a meglepetések Istene.” 

Hiszen Simeon sem egy pici csecsemőnek képzelhette el a Megváltót – mégis tévedhetetlenül fölismerte őt, és boldogan ölelhette magához. És ezt mi is megtehetjük, hiszen az Úr maga mondta: „Azok az én anyám és testvéreim, akik megteszik az én Atyám akaratát.” Tehát, ha megtesszük az Atya akaratát, testvére és anyja lehetünk Istennek. Örülhetünk az Úrban, ahogy Szent Pál örült az Úrnak, a bilincseiben is – mutatott rá Csillag Péter diakónus.

Az előadás után sorra bemutatkoztak az egyházmegyében működő szerzetesrendek képviselői. Elsőként a házigazda premontreiek nemrégen megválasztott új perjele, Balogh Piusz beszélt arról, hogy a hitbeli megújulás a középkorban a szerzetesrendeknek volt köszönhető. A premontreiek 1121-ben tettek először fogadalmat. Alapítójuk, Szent Norbert tudós ember volt, aki a karizmáit az egyházban bontakoztatta ki. A perjel hangsúlyozta: a rendben a lelkipásztorkodás és a szerzetesi fegyelem egyszerre van jelen. Kezdettől fogva plébániákat vezettek, jelenleg Gödöllőn és Zsámbékon működnek a Váci Egyházmegyében.

A Máriabesnyőről nemrégen elköltözött kapucinusok képviseletében Szpisják Péter Pál OFM Cap. és Andrea Malchiori OFM Cap. vettek részt a találkozón. Elmondták, hogy rendjüket 1528-ban ismerték el a ferences rend reformágaként. Karizmájuk a szemlélődés: Isten szeretetét akarják sugározni. Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítása kapcsán felmerült a kérdés, hogyan segíthetnek a Szentatyának terjeszteni az Örömhírt, „kihúzni” az emberekből az örömet. A remény magjait akarják elvetni, a konkoly ellen pedig a rózsafüzérrel „permeteznek”.

A váci piaristákat Labancz Zsolt SchP tartományfőnök képviselte. Mint mondta: a szerzetesek alapvetően nem különböznek más keresztényektől, de őket Isten erre a sajátos életformára hívta meg. A piarista rend a tanításra jött létre, hogy az „iskola világában lévő Istennel találkozzanak”. A 17. században Kalazanci Szent József sok szegény gyermekkel találkozott Rómában, számukra alapították iskoláikat a piaristák. Magyarországon háromszáz éve vannak jelen, most összesen nyolc helyen van iskolájuk.

A szalvatoriánusok Lengyelországból érkeztek hazánkba. Képviselőjük, Robert Dłubała SDS a találkozón megemlítette az alapító, a német származású Jordan Ferenc (1848–1918) nevét, majd beszámolt arról, hogy rendjük szerte a világon jelen van, Afrikában és Indiában is. Magyarországon plébániát vezetnek, lelkinapokat, zarándoklatokat és fiataloknak szóló programokat szerveznek. A Váci Egyházmegyében Galgahévízen, Sződön, Sződligeten, illetve Máriabesnyőn élnek. Ez utóbbi helyen a rend női ágához tartozó szalvatoriánus nővérek. 

A kismarosi ciszterci nővéreket Horváth Olga OCist. apátnő mutatta be. Mint mondta: a 11. században az első ciszterciek csak jó bencések akartak lenni, de végül kicsit más regulájuk lett. Monasztikus rendjük küldetése az imádság – hajnaltól estig dicsőítés és imádkozás az emberekért – és az apostoli tevékenység, melybe beletartozik a vendégfogadás, egy orvosi rendelő fenntartása mozgásszervi betegeknek, a méhészet, a lekvár- és szörpkészítés. Emellett a nővérek kismarosi kolostorának területén áll a Kafarnaum Ház, a Váci Egyházmegyében papnövendéknek jelentkezett fiatalok itt töltik a nulladik szemináriumi évfolyamot, imaközösségben a nővérekkel, mégis teljesen önállóan.

Beer Miklós püspök hozzátette még: a találkozón részt vevő rendek mellett az egyházmegyében jelen vannak Mátraverebélyen a ferencesek, Szécsényben a klarisszák és a szegénygondozó nővérek, Mogyoródon a szalézi nővérek, Szobon a lazaristák, Szolnokon a tanítónővérek, Márianosztrán pedig a pálos rend. „Láthatjuk, hogy a Jóisten mennyire elkényeztet minket a szerzetesekkel” – mutatott rá a főpásztor.

Délután a jelenlévők négy munkacsoportban osztották meg egymással tapasztalataikat. A katolikus iskolaigazgatók Csáki Tibor, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának főigazgatója, a hitoktatók pedig Bokros Levente újhatvani plébános, hitoktatási referens és Tornay Gábor vezetésével beszéltek az oktatás helyzetéről. A szolgálattevők – akolitusok, lektorok és felolvasók – eszmecseréjét Turai János, az akolitusképzés felelőse vezette, az egyháztanácstagok pedig Görbe József csömöri és Marton Zsolt gödi plébános vezetésével gondolkodtak a lelkipásztori tervezésről és a közösségépítésről.

A találkozó félórás dicsőítő szentségimádással ért véget, a tápiósülyi karizmatikus zenészek szolgálatával.

Fotó: Váci Egyházmegye honlapja

Magyar Kurír