A válasz mindig Jézus – Beszélgetés Gájer Lászlóval a 72 Tanítvány Mozgalom találkozójára készülve

Nézőpont – 2018. november 19., hétfő | 17:27

November 24-én a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom ifjúsági találkozót szervez „Legyél Te a változás!” címmel, melynek egyik vendége Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára lesz. Vele beszélgetett Pulai Zsolt, a mozgalom irodavezetője.

– Ez évtől vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. Ez egy új életállapot. Hogyan sikerült a váltás?

– Tavasszal pályázatot írtak ki a Hittudományi Kar 2. számú Keresztény Bölcseleti Tanszékének betöltésére, mivel az eddigi tanszékvezető, Rokay Zoltán nyugdíjba ment. Én akkor még bíboros úr titkára voltam. Ő azonban hozzájárult ahhoz, hogy pályázzak, és biztatott is. A tudományos munkát mindig is nagyon szerettem, éreztem hivatást arra, hogy ezen a területen segítsem az Egyház missziós munkáját. Így a váltás gördülékenyen, könnyen sikerült. Nagy kedvvel vágtam neki az új munkának. Úgy érzem, Isten nagyon is hozzám illő helyre vezetett.

– Időd egy jelentős részét fiatalok között töltöd. Hogyan látod a helyzetüket?

– A plébániai szolgálatom során (tíz éve vagyok pap, abból nyolc évet különböző plébániákon káplánként szolgáltam) mindig nagy nyitottságot tapasztaltam. A programokból persze mindenütt túlkínálat van, nehéz versenyre kelni a főváros pezsgő, izgalmas programjaival. De ehhez képest is nagy volt az érdeklődés.

Egyetemi tanárként pedig tehetségesebbnek és elhivatottabbnak látom a hallgatókat, mint azt előtte gondoltam. Én tehát bizakodó és reményteljes vagyok.

– Mi foglalkoztatja őket? Mik a legfontosabb témáik?

– A fiatalokra nagyon nagy hatást gyakorol a digitális világ, ami egy virtuális valóságot kínál. Ebben a virtuális térben az Egyház kevéssé van jelen. Manapság talán Hodász András atya tevékenysége és a különböző katolikus blogok nyomán a jelenlétünk megerősödött. Érdekes tapasztalatom, hogy ha Facebookon meghirdetek egy programot, sokkal többen eljönnek, mintha csak a templomban hirdettem volna ki. Ugyanakkor ha csak kiírom a hirdetést a közösségi oldalra, az alig kap figyelmet, de ha egy képet is teszek az eseményhez, az megtízszerezi az érdeklődést. És ez jelentős különbség. A jelenség sokat elmond a helyzetünkről: képek, pillanatnyi benyomások uralnak minket, ami nem kedvez az elmélyülésnek. Az ifjúsági szinódus az elmúlt hetekben azonban szépen mutatta, hogy az Egyház tud szólni fiatalosan is, ha arra van szükség.

– Milyen válaszokat tud adni számukra az Egyház?

– Az Egyház mindig ugyanazt a választ adja: Jézus Krisztust. Hadd meséljek el egy történetet, amit Ralph Martin, az Katolikus Karizmatikus Megújulás mozgalom amerikai szolgálóbizottságának elnöke írt meg. Az 1990-es években II. János Pál pápával találkozott. Akkor jelent meg egy nagy könyve, Mit mond a Lélek címmel. A kihallgatáson megkérdezte őt a pápa: „Ralph, mit mond a Lélek az Egyháznak?” Mivel kevés volt az idő, Martin nem sokat gondolkodott, csak ennyit mondott: „Jézus.” A pápa ekkor megfogta a kezét, és megismételte: „Jézus.” És ketten ismételgették a Megváltó nevét még percekig: „Jézus… Jézus… Jézus.” Ez az üzenet, nincs más. Ha valami vonzó lehet, az nem más, mint ez a név.

– Megtalálják a helyüket az Egyházban a fiatalok?

– Budapesten és a nagyobb városokban biztosan van bőven hely és program, ahol otthonra találhatnak. Vidéken nehezebb a helyzetük. Kérem a fiatalokat, hogy segítsék a papjaikat! Ha a papok frissek és kevéssé fáradtak, akkor többet tudnak adni a fiataloknak is. De ehhez együttműködésre van szükség.

– November 24-én találkozhatunk veled a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom ifjúsági találkozóján. Milyen üzenettel érkezel majd?

– Az imádságról szeretnék beszélni. Az Egyház nem egy mozgalom vagy szabadidős programok szervezője, hanem a találkozás helye Istennel. Ez akkor lehetséges, ha kapcsolatba lépünk vele. Ezért szeretnék egy rövid buzdítást tartani az imáról. Megtanítani nem tudom, azt csak Isten tudja. De megosztani a tapasztalatomat igen.

– Milyen lehetőségeket látsz az ilyen találkozókban?

– Ismerkedés, kapcsolattartás, megértés, felismerés, döntés. A legegyszerűbb találkozni és a legnehezebb dönteni. De Isten nagyon sok mindent elindíthat egy ifjúsági találkozón. Életdöntések, hivatások, barátságok és szerelmek születhetnek, ami nagyon gazdag és ígéretes perspektíva.

Forrás: Hetvenkét Tanítvány Mozgalom

Fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria