A vasvári káptalanról szóló kötetet mutattak be a testület egykori székhelyén

1217 – e dátum sokaknak talán semmit nem mond, hiszen iskolai tanulmányaink során nem biztos, hogy előkerül. A Vas megye és a Szombathelyi Egyházmegye története iránt érdeklődők viszont tudják, hogy ebben az évben adták ki azt az oklevelet, amely a megye, pontosabban a vasvári káptalan legkorábbi ismert említése. Ez a II. András király által kiadott oklevél, amely Zsigmond király korában készült átiratban maradt fenn, a káptalan birtokait írja össze: 15 vasi településnek ez az első ismert írásos említése.

2017-ben, az oklevél kiadásának 800. évfordulóján nagyszabású konferenciát, a 15 érintett településen pedig ünnepségeket tartottak. Két évvel később napvilágot látott a kiadvány is, amelyből megismerhető Vas vármegye története, a vasvári káptalan tevékenysége, a II. András által kiadott oklevél és persze a 15 említett település vázlatos története.

A kiadványt május 16-án mutatták be a vasvári Békeházban. A bemutatót szakmai nappal kötötték össze, melynek programjában konferencia és helytörténeti séta is szerepelt.

Az eseményen Tóth Balázs, Vasvár polgármestere és V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő mondott köszöntőt.

A konferencián három előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Horváth Terézia levéltáros, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tagja a vasvári káptalan történetéről, a káptalan által végzett tevékenységekről beszélt.

Az előadó kiemelte: pontos adatok nem állnak rendelkezésre annak meghatározásához, hogy mikor alapították a káptalant; ugyanígy csak feltételezések vannak arról, hogy miért. Vasvár elhelyezkedése, amely a korban már ispáni székhely és fontos kereskedelmi központ volt, valamint a Győrtől való nagy távolság, és hogy ebben a régióban jelentősebb egyházi testület nem létezett, indokolta, hogy itt alakuljon egy káptalani testület, amely egyházi igazgatási funkciókat látott el. Ami biztos, hogy 1217-ben már létezett és több birtokkal rendelkezett. A káptalan által kiadott okleveleknek, az azokon található aláírásoknak köszönhetően bizonyos időszakokról a tagok neveit is ismerhetjük. A káptalan 1578-ban menekült Szombathelyre a török veszély elől. Azóta is itt működik, 1777 óta már mint Vasvár-Szombathelyi Társaskáptalan.

Horváth Terézia előadását meghallgathatják ITT.

Tangl Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár munkatársa előadásában a vasvári káptalan magánlevéltárát mutatta be.

A levéltári dokumentumokat a középkorban a vasvári Szent Mihály-templom sekrestyéjében őrizték. 1578-tól a szombathelyi vártemplom tornyában, majd a székesegyház felépítése után annak a sekrestye feletti külön helyiségében: innen került 2009-ben az egyházmegyei levéltár épületébe. A káptalani levéltár két részből áll: a hiteleshelyi levéltárból, mely anyag a megyei levéltárban található, illetve a káptalani magánlevéltárból, ezt az egyházmegyei levéltárban őrzik. Utóbbi a káptalan belső működésével, különböző birtokokkal kapcsolatos iratok mellett a 19. században létrejött egyházmegyei intézmények, valamint különböző alapítványok pénzügyi, gazdaságirányítási dokumentációját tartalmazza.

Tangl Balázs beszélt a káptalani levéltárban található dokumentumokról, kiemelve érdekességeket, például a Ferenc József által kiállított nagypréposti kinevezési iratot, V. Ferdinánd király országgyűlési meghívóját, egy felbontatlan végrendeletet és egy szabadalmi levelet.

Tangl Balázs előadását meghallgathatják ITT.

Hogyan segítheti a modern technika a tudományos kutatást, a múlt megismerését? Erre a kérdésre kereste a választ Györffy-Villám Zsombor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársa, aki csapatával az egykori Szent Mihály-templom helyén végzett geofizikai kutatásokat. Ezek célja, hogy roncsolásmentesen, tehát a terület fizikai feltárása nélkül, korszerű eszközök segítségével derítse ki, hogy hol és mi is van a mélyben, mennyire igazolhatók, illetve pontosíthatók a korábbi ásatások eredményei.

A területet talajradarral mérték fel. Az eszköz radarhullámokat bocsájt ki a földbe, és azok visszaverődéseiből tudnak következtetni arra, hogy mi is van föld alatt. Műholdas helymeghatározást is használtak, amelynek köszönhetően centiméterre pontosan tudják térképre helyezni a mérési eredményeket. Korábban olyan tereptárgyakat jelöltek meg a régészek, amelyek sok esetben már nincsenek a helyszínen, így a tájékozódás, beazonosítás nem lehetséges. A régészek fémdetektort is bevetettek. Több új leletet is találtak, például könyvvereteket, zarándokjelvény-töredéket.

Az ismerthez hasonló alaprajz bontakozott ki a régészek előtt a felmérés során, ugyanakkor úgy vélik, a korábban feltételezett kéttornyos templom helyett egytornyos templom állt ezen a helyen – hangzott el Györffy-Villám Zsombor előadásában, melyet ITT hallgathatnak meg.

A délelőtt zárásaként Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának igazgatója ajánlotta a megjelentek figyelmébe a kiadványt. Hangsúlyozta: nemcsak külső megjelenésében igényes, sok illusztrációval ellátott kiadványt tarthatnak kezükben az érdeklődők, hanem leírásaiban is pontos, megbízható adatokat olvashatnak.

Melega Miklós ismertetőjét meghallgathatják ITT.

A nap zárásaként a résztvevők közösen elsétáltak az egykori Szent Mihály-templom helyén található emlékkereszthez.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír