Aki megnézi a filmjeit, többé válik, és jobbá – Könyv jelent meg Huszárik Zoltánról

2018. június 9., szombat | 17:20

Huszárik Zoltán (1931–1981) a magyar filmművészet egyik legeredetibb és legnagyobb rendezője volt. A Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Kiadó az ünnepi könyvhét alkalmából „Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán” címmel jelentetett meg kötetet róla.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Pintér Judit által szerkesztett könyvben Gelencsér Gábor tanulmánya, Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi idézik fel a mindössze ötven évet élt rendező kiemelkedő életművét. A kötet DVD-mellékletet is tartalmaz, Mohi Sándor In memoriam Huszárik Zoltán (1931–1981) című dokumentumfilmjét.

A könyv bemutatóját június 7-én este tartották a Ráday utca 31/K alatt található filmesházban. A meghívott vendégekkel – Sára Sándor Kossuth-nagydíjas operatőr-filmrendezővel, Ágh István Kossuth-díjas költővel, Mohi Sándor Balázs Béla-díjas operatőr-rendezővel, Gelencsér Gábor filmesztétával, Hirsch Tibor filmtörténésszel – Lukácsy György újságíró beszélgetett.

Sára Sándor, aki Huszárik Zoltán filmtörténeti jelentőségű Szindbádjának operatőre volt, felidézte: ő a Pest megyei Ikladon nőtt fel, Huszárik Zoltán pedig a közeli Domonyban. A két települést a Galga patak választja el egymástól. Gyermekkorukban bandákba verődve harcoltak a patakért, hogy megfürödhessenek benne. Így „Zolival” már akkor ismerték egymást, bár arra még természetesen nem gondoltak, hogy mindketten a filmes pályát választják. Később, amikor pályakezdőként Sára Sándor elkészítette a Cigányok ideje című rövidfilmet, Huszárik azt mondta neki, irigyli ezért a munkájáért. Amikor pedig 1965-ben elkészült az ő rendezésében az Elégia, Sára irigykedett. Így jutottak el, egymásra „irigykedve” a közös munkáig, a korszakalkotó Szindbádig. Sára Sándor úgy emlékezett vissza, hogy nagy szeretettel forgatták a Krúdy Gyula regényfolyamából készült filmet, melyet többféleképpen lehet értelmezni, és „egy mozi ettől jó igazán”.

A könyvet Hirsch Tibor mutatta be, kiemelve, hogy Gelencsér Gábor hosszú tanulmánya rendkívül alapos, bemutatja az életutat és a történelmi környezetet, illetve az életművet és a filmtörténeti hátteret. Elemzi a rövidfilmeket (Elégia, Capriccio, Amerigo Tot, Tisztelet az öregasszonyoknak, A piacere) és a két játékfilmet, a Szindbádot és a Csontváryt. Nem hallgatja el a kifogásait sem, elemzéseiben szigorúságával és pontosságával tiszteli meg Huszárik életművét. Hirsch Tibor szerint Huszárik Zoltán filmjei nem illenek bele egyetlen paradigmába sem. Nem lehet például azt állítani sem a Szindbádról, sem a Csontváryról, hogy történelmi, politikai metafora lenne.

Gelencsér Gábor, a könyv gerincét képező tanulmány szerzője elmondta, nem tud még egy olyan magyar filmrendezőt megnevezni, aki ennyire összetetten ábrázolta volna a valóságot, így váltogatná az idő- és tudatsíkokat, ez teljesen újszerű. A filmesztéta kiemelte, valószínűleg nincs olyan moziba járó, aki ne látta volna a Szindbádot. A filmnek hihetetlen kultusza van ma is. Ez az a film, amit az egyetemen a diákjai is alaposan ismernek, és szeretnek is. A Szindbádot kultikus tisztelet övezi. A film közvetlen érzéki élményeket nyújt, ugyanakkor filozofikus mélységű gondolatiság, fenséges költőiség jellemzi. Megérinti a lelkünket, a szívünket. Gelencsér Gábor kiemelte Szindbád halálának ábrázolását. A Szindbádot alakító Latinovits Zoltán ráhanyatlik az orgonafújtatóra, a hangok pedig nem elhalkulnak, hanem fokozatosan elhalnak, lassan szétszóródnak, ahogyan a lélek távozik az ember testéből. A halálnak ez az ábrázolása egészen egyedülálló a filmművészetben.

Mohi Sándor, a DVD-mellékleten látható, Huszárik Zoltánról szóló dokumentumfilm rendezője elmondta: 23 embert szólaltatott meg, Huszárik munkatársait, és olyan személyeket, akik közel álltak hozzá. Mindenki örömmel, szeretettel beszélt a rendezőről. Mohi Sándor köszönetet mondott a Huszárik Zoltán Alapítványnak, annak egyik létrehozójának, Nagy Annának, a rendező volt feleségének, akitől – és közös lányuktól, Huszárik Katától – származott az ötlet, hogy gyűjtsenek minél több anyagot a rendezőről. A kötet szerkesztője, Pintér Edit is biztatta Mohi Sándort, hogy készítse el a filmet. Végül köszönet illeti Nagy Ernő vágót, dramaturgot, aki hatalmas segítséget nyújtott ahhoz, hogy megszülessen ez a film, amely egyszerre lírai és drámai.

Ágh István Huszárik Zoltán egykori jó barátjaként emlékezett a rendezőre, mint szívbéli, szeretetet sugárzó emberre, akitől távol állt minden ridegség, rosszindulat. Különösen Huszárik életének utolsó tíz évében találkoztak gyakran, mindketten Zuglóban laktak, egymás közelében. Ágh István szomorúan idézte fel, hogy az a nagy szeretet, ami körülvette filmrendező barátját, némely rosszakaróban irigységet szült. Különösen felerősödtek a támadások a Csontváry-film elkészülte után, a kritikusok összevissza írtak a műről, butaságokat, tényszerűen nem igaz dolgokat is. Mindez nagyon megviselte Huszárikot, és közrejátszhatott korai halálában.

A könyvbemutatón levetítették Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmjét és részleteket láthattunk Mohi Sándor dokumentumfilmjéből. Ebben elhangzott, hogy Huszárik számára a filmkészítés élet-halál kérdése volt. Aki megnézi a filmjeit, biztos, hogy többé válik, és remény van arra is, hogy jobbá legyen.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-hogy-imadkozni-tudjunk-egyugyuve-kell-valnunk
Ferenc pápa: Hogy imádkozni tudjunk, együgyűvé kell válnunk!

Május 22-én a Szentatya befejezte a Miatyánknak szentelt katekézissorozatát. Figyelmeztetett, hogy állandóan ápolnunk kell az imádság szellemét, és minden élethelyzetben kapcsolatban maradhatunk az Atyával, ha engedjük, hogy a Lélek imádkozzon bennünk.

2019. május 22., szerda
grzegorz-gorny-az-elet-kulturajarol-az-civilizacio-mely-gyermeket-megoli-halalra-van-itelve
Grzegorz Górny az élet kultúrájáról: Az a civilizáció, mely megöli a gyermekét, halálra van ítélve

Grzegorz Górny lengyel riporter, esszéista, publicista, dokumentumfilm-rendező „Gyilkosság és orvostudomány” című könyve a Magyar Kurír „Új Ember Kiadványok” sorozatában a közelmúltban magyarul is megjelent. Ennek kapcsán beszélgettünk vele Budapesten.

2019. május 22., szerda