Anders Arborelius svéd bíboros: Az Egyház változik, a súlypont többé már nem Európa

2018. május 22. kedd 13:31

A bíborosi kollégium tagjai a világ legkülönbözőbb részein élnek. Hogyan ismerkednek meg egymással a bíborosok? Többek között erről kérdezte Anders Arborelius svéd bíborost a Német Katolikus Egyház internetes portálja, a Katholisch.de.

Lars Anders Arborelius stockholmi érseket tavaly kreálta bíborossá a Szentatya. Ezzel ő az első és eleddig egyetlen észak-európai bíboros. A Katholisch.de interjújában a svéd szórványegyházról, a bíborosok egymással való megismerkedéséről és a bíborosi kollégium egyre markánsabb nemzetköziségének hatásairól kérdezte.

– Bíboros úr, Ön az első svéd származású kardinális. Mi volt az első reakciója 2017 júniusában, amikor megtudta, hogy a pápa kinevezte?

– A kinevezésem valóban meglepetés volt számomra is. Szinte el sem tudtam hinni! A Katolikus Egyház Svédországban egy kicsiny közösség, és még sosem volt bíborosunk. Ennek ellenére meg vagyok döbbenve, hogy a kinevezésemet milyen nagy érdeklődés kísérte Svédország-szerte. Még mindig vannak, akik az utcán vagy a metróban megszólítanak.

– Svédország egy alapvetően protestáns történelmű állam. Miért van mégis ekkora érdeklődés egy bíboros iránt?

– Talán azért, mert mi, svédek nagyon patrióták vagyunk. Ha közülünk valaki Oscar- vagy Nobel-díjat, vagy világbajnokságot nyerne, vagy éppenséggel bíboros lesz, egyszerűen mindannyian örülünk neki. De azt hiszem, egy másik magyarázat is van: Svédországban a katolikusok és a protestánsok egy konfliktusokkal teli történelem után végre kibékültek egymással. Több évszázadon keresztül uralkodott katolikusellenes hangulat az országban, ami aztán lépésről lépésre eltűnt. Ezt az is jól mutatja, hogy a kinevezésem után más egyházak és sajtóorgánumok is gratuláltak nekem. Ferenc pápa népszerűsége Svédországban szintén közrejátszhatott ebben. Hivatalos oldalról – a király és a kormány részéről – semmi nem történt. Ezen nagyon sokan meglepődtek.

– Ferenc pápa igyekszik a perifériákat előnyben részesíteni a bíborosi kinevezések terén is. Svédország a peremvidék része?

– Katolikus viszonylatban egészen biztosan. Mi, katolikusok a svéd társadalomnak csak egy-két százalékát tesszük ki, és a legtöbben bevándorlók leszármazottai vagyunk. Az én kinevezésem valóban jellemző Ferenc pápára. A Szentatya előtérbe állítja a kis közösségeket, a szegényeket, a periférián élőket. Ezenkívül a kinevezésemre úgy is tekintek mint Svédország elismerésére. A pápa nagyon pozitívan nyilatkozott a svédek magatartásáról, ami a menekülteket és a migránsokat illeti. Már évtizedekkel ezelőtt érkeztek menekültek Latin-Amerikából, ma pedig a Közel-Keletről jön sok keresztény hozzánk.

– Mik a svédországi Egyház legfontosabb jellemzői?

– Kisebbség vagyunk, egy kis közösség, ennek ellenére megpróbáljuk az örömhírt továbbvinni. Ezért nem szeretjük a diaszpóra megnevezést használni, inkább beszélünk misszióról – még ha ez nem is olyan egyszerű, hiszen Svédország egy szekularizált állam, sokkal szekularizáltabb, mint Németország. Híveink hite azonban gyakran nagyon erős. Ha valaki katolikusként érkezik Svédországba, vagy megerősödik a hite, vagy elveszíti a kapcsolatát az Egyházzal. Minden nehézség ellenére az Egyház Észak-Európában fejlődő tendenciát mutat: minden évben keresztelkednek meg svédek, illetve a bevándorlás is növeli a létszámunkat.

– Milyen kapcsolatot ápol a svéd egyház Németországgal?

– Nagyon jót. Mindig meglepődöm azon, hogy Németország mennyire érdeklődik az északi Egyház iránt. Így aztán a helyi egyházak között erős kapcsolatok alakultak ki. A mi tapasztalataink hasznosak lehetnek Németország számára, mert ha északra tekint, a német egyház saját jövőjét pillanthatja meg. Még ha nem is tudunk sok mindent felajánlani, egy üzenetünk biztosan van: reménnyel telve az egyházi élet a jövőben is lehetséges.

– Ferenc pápa sok olyan bíborost nevez ki, akik a világ különböző, esetenként egymástól meglehetősen távol eső részein élnek. Ennek tükrében hogyan lehetséges mégis, hogy a kollégium tagjai egymással ismeretséget kössenek?

– Ez tényleg nehéz, mert csak nagyon ritkán látjuk egymást. Természetesen ismerek néhány bíborost, de a többségük mégiscsak ismeretlen számomra. Fontos feladat egymást megismerni, és esetleg barátságokat is kötni.

– Milyen lehetőségeik vannak arra, hogy egymással kapcsolatban maradjanak? Használják erre a célra a Facebookot vagy más közösségi hálót?

– (Nevet.) Nem, a Facebookon keresztül nem kommunikálunk. Inkább telefonálunk vagy személyesen találkozunk. Nemrég töltöttem néhány hónapot az Egyesült Államokban, és Chicagóban és Los Angelesben felkerestem az ottani bíborosokat. Őket már ismertem korábbról. Tavaly Woelki bíboros tett látogatást Svédországban, vele akkor találkoztam. Fokozatosan megismerem a többi bíborost is, persze még nagyon sokan vannak. Idén nyáron jön Gregorio Rosa Chávez bíboros El Salvadorból Svédországba, mert sok honfitársa él itt. Talán véletlenszerűen is, de mindig van egy-egy találkozás. Nem vagyok benne biztos, hogy minden bíborosnál így működik ez. Nemsokára az Északi Püspöki Konferencia ad limina látogatást tesz Rómában. Akkor lesz alkalmam beszélni néhány kuriális bíborossal is. Világos: egy világegyházban mindig problémás minden bíborossal találkozni.

– A bíborosi kollégium nagyfokú nemzetközisége meg fogja változtatni a következő konklávékat?

– Azt hiszem, igen. Nehezebb lesz pápát választani, mert sokan nem ismerik egymást. A konklávék tovább tarthatnak, mint eddig. Ez az ára, ha a pápa a bíborosokat különböző országokból nevezi ki. Ez egyben egy kihívás is.

– Ferenc pápa bíborosi kinevezésein túl sok olyan püspök és érsek is van, akik most nem bíborosok, pedig az ő pozíciójuk hagyományosan együtt járt a bíborral. Ennek tükrében vannak negatív reakciók is az olyan kinevezéseket illetően, mint amilyen az Öné is?

– Teljesen megértem, hogy azokban a városokban, ahol már nagyon régtől fogva hagyomány volt a bíborosi cím, most azonban a kinevezés elmaradt, ott csalódottnak és elfeledettnek érzik magukat. De én személyesen egyetlen utálkozó levelet vagy ehhez hasonlót nem kaptam. Az Egyház változik: a súlypont többé már nem Európa, az átkerült a világ másik részére. Európán belül is megfigyelhető ez az eltolódás, hiszen Észak-Európában korábban sosem volt bíboros. Sokak számára ezt talán nehéz megérteni.

– Hagyomány, hogy minden bíboros címtemplommal is rendelkezik. Ön birtokba vette már a saját templomát?

– Igen, már kétszer is voltam ott. Egy nagyon érdekes templom az enyém: a Santa Maria degli Angeli, egészen a Termini pályaudvar közelében. Az épület nagyon öreg, Bernini és Michelangelo klasszikus műalkotásai díszítik. A plébánia szociálisan nagyon elkötelezett: a pályaudvar közelében élő szegényeket segítik gyógyszerekkel, étellel és ruhákkal. Ezenkívül van ott egy szállás szükséghelyzetben lévő nők számára. A címtemplomomban az első misémet svédül ünnepeltük, mert egy svéd bérmálkozó csoport is éppen akkor volt a városban. A svéd televízió nagy érdeklődést mutat a Santa Maria degli Angeli-templom iránt, és két további adást is szeretne ott felvenni velem.

Anders Arborelius 1949. szeptember 24-én született. Húszéves korában áttért a katolikus hitre, és belépett a kármelita rendbe. 1979-ben szentelték pappá, 1998-ban nevezték ki a Stockholmi Egyházmegye püspökévé, amely 450 ezer négyzetkilométeres területével csaknem az egész országot lefedi.

A stockholmi katolikus püspökség hivatalosan 116 ezer hívőt számlál; becslésük szerint az országban összesen mintegy 150 ezer katolikus hívő van, akik többnyire katolikus országokból érkezett bevándorlók. 2000-ig az evangélikus hit számított Svédország államvallásának: születésével minden svéd állampolgár automatikusan az evangélikus egyház tagjává lett.

Fordította: Koszoru Péter

Forrás és fotó: Katholisch.de

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-felemelo-feladat-igazat-szolni-es-igazkent-elni
Ferenc pápa: Felemelő feladat igazat szólni és igazként élni!

November 14-én a Szentatya a nyolcadik paranccsal folytatta a tízparancsolatról szóló katekézissorozatát. Kiemelte, hogy nemcsak szavainkkal, hanem tetteinkkel és egész lényünkkel kell az igazságról tanúságot tennünk.

2018. november 14. szerda
-itt-mindig-var-benneteket-valaki-kapolnamegaldas-kaposvari-nagyboldogasszony-iskolakozpontban
„Itt mindig vár benneteket valaki” – Kápolnamegáldás a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpontban

Varga László megyéspüspök november 13-án ünnepi szentmise keretében megáldotta a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kápolnáját. A kápolna védőszentjének II. János Pál pápát választották, akinek ereklyéjét az oltárban helyezték el.

2018. november 14. szerda