Átadták a Balassi Bálint-emlékkardokat

2016. február 15. hétfő 19:51

Február 14-én, vasárnap Agócs Sándor költő és Harada Kijomi japán műfordítónő vehette át Budapesten, a Gellért Szállóban a Balassi Bálint-emlékkardot. Az irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.

„A költészet helyzete ma sem rózsás, de a versíró kezében mindig ott van a szó feletti hatalom. Amikor a történelem során a vezető politikusokra nem lehetett számítani, mindig a költők léptek előre, és kardot is ragadtak, ha kellett” – fogalmazott a díjátadón Agócs Sándor. Mint mondta, a versírás mellett a könyvkiadás is igazi költészet számára.

Agócs Sándor Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspöktől vette át az emlékkardot, a díjazott munkásságát Döbrentei Kornél költő méltatta a ceremónián. „Megalkuvás nélkül képviseli meggyőződését, köteteiben ott a tanúságtétel, olyan korszakokban is, amikor az arctalan valakik, a szekértáborok rafinált kiötlői azt sugallják, magyarnak lenni szégyen. Hát nem az” – hangsúlyozta Döbrentei Kornél.

Harada Kijomi, aki 2001-ben tanulmányi ösztöndíjat kapott az ELTE-re, magyarul szólt az ünnepségen résztvevőkhöz, Balassi Bálint Kit egy szép leány nevével szerzett című versét pedig saját fordításában japánul szavalta el.

„Akkor találkoztam a magyar irodalommal, amikor Ady Endre Párizsban járt az ősz című versét meghallottam. Elvarázsolt a költemény különleges zeneisége. Hatására kezdtem Japánban magyarul tanulni, később jött az életembe József Attila. A versfordítás számomra utazás egy csodálatos világba, és amikor meglátogatom azokat a helyeket, ahol Ady és József Attila élt, bennem is él ez a misztikus világ” – mondta Harada Kijomi, aki Zettwitz Sándor üzletembertől, az egyik támogató cég igazgatójától vette át az emlékkardot.

A japán alkotó tevékenységét Vihar Judit, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke méltatta az ünnepségen. Kiemelte: Harada Kijomi a költemények látszó és láthatatlan szépségét sajátos művészetével, a tudós precizitásával alkotja újra japán nyelven.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Balassi-szoborral jutalmazta a két kitüntetett művészt.

Agócs Sándor 1957-ben Jánoshalmán született. Költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus. Kecskeméten él. Verseskötetei mellett – Forgatott idő (1990), Háttér (1995) Ördöglakat a számon (2010) – költőkről írt bibliográfiát, s megalkotta a Fiatal Írók József Attila Körének lexikonját (1985). Az utóbbi évtizedekben az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójaként és felelős szerkesztőjeként tevékenykedik.

Harada Kijomi eddig két fordításkötetet jelentetett meg Japánban a Micsitani Kiadónál. 2006-ban Ady Endre Új versek című kötete került a japán könyvesboltokba, tavaly ősszel pedig József Attila-fordításkötettel jelentkezett.

Az ünnepségen Agócs Sándor néhány versét Kubik Anna Kossuth-díjas színművész szavalta el, a Misztrál együttes egy megzenésített Balassi-, valamint egy Ady-verset adott elő, és közreműködött a Törökbálinti Cantabile Kórus is.

Az idén huszadik alkalommal odaítélt irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot Molnár Pál újságíró alapította, és eddig harminchét költő és műfordító vehette át. A Balassi-kard egy végvári szablya másolata, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsolt.

Agócs Sándor
Ünnep a faházban

Csoóri Sándornak

Jöttünk lobogó hajjal, tágult
pupilla nehezül a tájra,
reped a csönd, mint zöld dióburok.
Felettünk megszorul a mennybolt:
félig kihunyó pici csillagok
játszanak veled. Itt megszépül
csak azért is az idei nyár!
Cementes kézzel toljuk össze
az ünnepi asztalt, s történelmet
szívunk magunkba a vacsora mellé.
Maszatos képünkre végül mégis
kiül a szívdobogás: két országot
látunk ím a dombról, szemünk a
vízen innen simogatja a tájat
Lobogó hajjal jöttünk utánad,
messzire űzve az égzengést kis
időre. A magára maradt Város
riadt társak némaságával üzen.
Teletűzve a környék emlékekkel, s
valóban, itt van csak nyugalmad, hol
elszárad majd minden mezsgyekaró.
A földhöz lapuló angyalok között
felkavart szívvel vágunk útnak,
megtömve tiltott gonddal zsebeinket,
dugdosva kémény mögé, ing alá,
kitéphetetlen helyekre. Visszük
a késő éjjeli szelíd zsongást, a
megtisztított emberi szókat, míg
a hosszan reánk mosolygó fákhoz
észrevétlen lopózik vissza a csönd.

(Esztergom, 1983. szept.)

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
papszentelest-unnepeltek-megujult-kalocsai-nagyboldogasszony-foszekesegyhazban
Papszentelést ünnepeltek a megújult kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban

A külső és belső megújulásnak köszönhetően a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház visszakapta barokk pompáját, a régészeti feltárások révén felszínre kerültek az ezeréves múlt emlékei. A székesegyházat a június 25-én ünnepelt papszenteléssel adta vissza Bábel Balázs érsek a liturgia számára.

2016. június 25. szombat
-keresztenyseg-nem-lehet-felkeresztenyseg
„A kereszténység nem lehet félkereszténység”

Évközi 13. vasárnap – Gondolatok az olvasmányokhoz (1Kir 19,16b–19; Gal 5,1 13–18; Lk 9,51–62)

2016. június 25. szombat