Átadták a Balassi Bálint-emlékkardokat

2016. február 15. hétfő 19:51

Február 14-én, vasárnap Agócs Sándor költő és Harada Kijomi japán műfordítónő vehette át Budapesten, a Gellért Szállóban a Balassi Bálint-emlékkardot. Az irodalmi díjat minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.

„A költészet helyzete ma sem rózsás, de a versíró kezében mindig ott van a szó feletti hatalom. Amikor a történelem során a vezető politikusokra nem lehetett számítani, mindig a költők léptek előre, és kardot is ragadtak, ha kellett” – fogalmazott a díjátadón Agócs Sándor. Mint mondta, a versírás mellett a könyvkiadás is igazi költészet számára.

Agócs Sándor Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspöktől vette át az emlékkardot, a díjazott munkásságát Döbrentei Kornél költő méltatta a ceremónián. „Megalkuvás nélkül képviseli meggyőződését, köteteiben ott a tanúságtétel, olyan korszakokban is, amikor az arctalan valakik, a szekértáborok rafinált kiötlői azt sugallják, magyarnak lenni szégyen. Hát nem az” – hangsúlyozta Döbrentei Kornél.

Harada Kijomi, aki 2001-ben tanulmányi ösztöndíjat kapott az ELTE-re, magyarul szólt az ünnepségen résztvevőkhöz, Balassi Bálint Kit egy szép leány nevével szerzett című versét pedig saját fordításában japánul szavalta el.

„Akkor találkoztam a magyar irodalommal, amikor Ady Endre Párizsban járt az ősz című versét meghallottam. Elvarázsolt a költemény különleges zeneisége. Hatására kezdtem Japánban magyarul tanulni, később jött az életembe József Attila. A versfordítás számomra utazás egy csodálatos világba, és amikor meglátogatom azokat a helyeket, ahol Ady és József Attila élt, bennem is él ez a misztikus világ” – mondta Harada Kijomi, aki Zettwitz Sándor üzletembertől, az egyik támogató cég igazgatójától vette át az emlékkardot.

A japán alkotó tevékenységét Vihar Judit, a Magyar–Japán Baráti Társaság elnöke méltatta az ünnepségen. Kiemelte: Harada Kijomi a költemények látszó és láthatatlan szépségét sajátos művészetével, a tudós precizitásával alkotja újra japán nyelven.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Balassi-szoborral jutalmazta a két kitüntetett művészt.

Agócs Sándor 1957-ben Jánoshalmán született. Költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus. Kecskeméten él. Verseskötetei mellett – Forgatott idő (1990), Háttér (1995) Ördöglakat a számon (2010) – költőkről írt bibliográfiát, s megalkotta a Fiatal Írók József Attila Körének lexikonját (1985). Az utóbbi évtizedekben az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójaként és felelős szerkesztőjeként tevékenykedik.

Harada Kijomi eddig két fordításkötetet jelentetett meg Japánban a Micsitani Kiadónál. 2006-ban Ady Endre Új versek című kötete került a japán könyvesboltokba, tavaly ősszel pedig József Attila-fordításkötettel jelentkezett.

Az ünnepségen Agócs Sándor néhány versét Kubik Anna Kossuth-díjas színművész szavalta el, a Misztrál együttes egy megzenésített Balassi-, valamint egy Ady-verset adott elő, és közreműködött a Törökbálinti Cantabile Kórus is.

Az idén huszadik alkalommal odaítélt irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot Molnár Pál újságíró alapította, és eddig harminchét költő és műfordító vehette át. A Balassi-kard egy végvári szablya másolata, amelyet a bonyhádi Fazekas József fegyvermester kovácsolt.

Agócs Sándor
Ünnep a faházban

Csoóri Sándornak

Jöttünk lobogó hajjal, tágult
pupilla nehezül a tájra,
reped a csönd, mint zöld dióburok.
Felettünk megszorul a mennybolt:
félig kihunyó pici csillagok
játszanak veled. Itt megszépül
csak azért is az idei nyár!
Cementes kézzel toljuk össze
az ünnepi asztalt, s történelmet
szívunk magunkba a vacsora mellé.
Maszatos képünkre végül mégis
kiül a szívdobogás: két országot
látunk ím a dombról, szemünk a
vízen innen simogatja a tájat
Lobogó hajjal jöttünk utánad,
messzire űzve az égzengést kis
időre. A magára maradt Város
riadt társak némaságával üzen.
Teletűzve a környék emlékekkel, s
valóban, itt van csak nyugalmad, hol
elszárad majd minden mezsgyekaró.
A földhöz lapuló angyalok között
felkavart szívvel vágunk útnak,
megtömve tiltott gonddal zsebeinket,
dugdosva kémény mögé, ing alá,
kitéphetetlen helyekre. Visszük
a késő éjjeli szelíd zsongást, a
megtisztított emberi szókat, míg
a hosszan reánk mosolygó fákhoz
észrevétlen lopózik vissza a csönd.

(Esztergom, 1983. szept.)

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
bojte-csaba-szent-kristof-vezessen-minket-az-irgalom-es-josag
Böjte Csaba: Szent Kristóf vezessen minket az irgalom és jóság partjára

Szent Kristófra emlékezve a zarándokok, utazók és a járművek megáldásával ünnepeltek az egybegyűltek Szántódpusztán július 23-án. A búcsún a Csillagösvény elnevezésű missziós körutat járó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt, a szentmisét Böjte Csaba mutatta be.

2016. július 24. vasárnap
ferenc-papa-az-imadsag-az-elso-es-legfobb-munkaeszkoz-kezunkben
Ferenc pápa: Az imádság az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben!

Július 24-én délben Ferenc pápa ismét elimádkozta az Úrangyala imádságot a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel. Előtte a napi evangéliumról elmélkedett, arról, hogy mit tanított Jézus az imáról. Utána pedig imádságot kért a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón részt vevő fiatalokért.

2016. július 24. vasárnap
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István RádióMagyar Katolikus Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPKÚj Ember  Magyar Katolikus Rádió Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle