Az Eucharisztia ünneplése 47.

2019. január 6. vasárnap, 12:00

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az úrnapi körmeneteknek meghatározott rendtartásuk volt és van ma is. A körmenet útvonalán sok helyen ma is megtisztítják az utakat, és friss lombokkal szegélyezik. Pázmány Péter hatására felállítják a négy úrnapi sátrat. Különleges látványosságnak számít, de sokkal inkább áldozatos művészi szolgálat és lelkiségében az Oltáriszentségben köztünk lévő Krisztus iránti tisztelet jele a virágszőnyeg. A korábbi időkben a körmenet rendje szigorúan szabályozott volt: elöl haladt a kereszt két gyertyavivő kíséretében, ezt követték lobogóikkal kiváltságaik rendjében a különböző egyesületek, a valamely szerzet harmadrendjébe tartozó testvérek, szerzetesek, mind külön keresztaljával, majd a világi papság karingben és stólával, végül a baldachin alatt az Oltáriszentséget vivő pap, illetve a püspök, és a templomban összegyűlt hívők serege. A szertartásrend megkívánta és mai is kéri, hogy lehetőleg mindenki kezében legyen égő gyertya, de leginkább a baldachin körül négy gyertyavivő. A II. vatikáni zsinatot követő liturgikus reform nyomán az úrnapi körmenet rendjében tapasztaljuk az egyszerűsödést, de az eucharisztikus tisztelet elmélyülését is. Főleg székesegyházak esetében a keresztet a növendékpapság, a diakónusok, a kanonokok és a nem koncelebráló papság palástban, a szentmisén koncelebráló papok,  a jelen lévő püspökök szintén palástban követik. Amennyiben a püspök viszi az Oltáriszentséget, akkor előtte halad egy segédkező a pásztorbottal, majd két tömjénező, az Oltáriszentséget vivő püspök, mögötte a segédkezők és az összegyűlt hívők. Ha az Oltáriszentséget nem a püspök viszi, úgy a koncelebráns papságot követve vonul pásztorbottal a kezében, pileolus és mitra nélkül. Az úrnapi körmenet során, főleg ott, ahol négy oltárt is állítottak és állítanak ma is, négy evangéliumi szöveget olvasnak fel. A XVIII–XIX. századi énekes- és szerkönyvek tanúsága szerint korábban az alábbi rendet követték: az I. stációnál Mt 1,1–16; a II. stációnál Mk 1,1–8; a III. stációnál Lk 1,5–17; a IV. stációnál Jn 1,1–18. A Rituale Strigoniense és ennek nyomán a Zsasskovszky testvérek szerkönyve is a következő rendet követte: az I. stációnál Jn 6,55–58; a II. stációnál Lk 11,9–13; a III. stációnál Mk 11,22b-26; a IV. stációnál Jn 1,1–18. A Collectio rituum (1961) más, új olvasmányos rendet közöl: I. Mt 26,26–28; II. Mk 12,1–11; III. Jn 6,48–58; IV. Lk 4,16–21. Ezt követi a Praeorator (2009), annyi módosítással, hogy a II. oltárnál a Jn 10,14–18 szakaszt olvastatja.

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
pro-cultura-hungarica-dijat-kapott-bojte-csaba
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba

A magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat, köztük Böjte Csabának Pro Cultura Hungarica díjat adtak át a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Hagyományok Házában.

09:51
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

2019. január 22. kedd