Az évek óta tartó tiltakozás ellenére lebontották a németországi Immerath évszázados templomát

2018. január 11. csütörtök 16:19

A barnakőszén-bányászat miatt kellett lemondaniuk Immerath lakóinak otthonaikról és a település neoromán templomáról. Tiltakozási akcióikkal csak késleltetni tudták a több mint százéves Szent Lambert-bazilika lerombolását, amely a terjeszkedő külszíni szénbányászat útjában állt.

A Mönchengladbachtól húsz kilométerre délre fekvő település, az Erkelenz városhoz tartozó Immerath a terjeszkedő barnakőszén-bányászat miatt vált lakatlanná, s lesz lassan a földdel egyenlővé. Lakóházai, határa és híres temploma – ez egész falu a Garzweiler II elnevezésű külszíni szénfejtés munkaterülete lesz.

Immerath kéttornyú, neoromán stílusú bazilikáját 1888 és 1891 között építették, Erasmus Schüller kölni építőmester tervei alapján. Az épület méreteinek köszönhetően „immerathi dóm” néven vált ismertté – és e Rajna-vidéki régió jelképévé. A templom a második világháborúban súlyosan megrongálódott, de a helyi lakosok adományaiból és munkájával újjáépítették.

Felszentelése után 123 évvel, a 2013. október 13-án bemutatott utolsó szentmisén vettek búcsút a hívek az immerathi Szent Lambert-bazilikától.


A koncelebrált szentmisén felolvasták a Heinrich Mussinghoff aacheni püspök által megfogalmazott, a templom megszüntetéséről szóló hivatalos dokumentumot. A liturgia végén kivitték a Szent Lambert-bazilikából az Oltáriszentséget, és a deszakralizálás külső jeleként kioltották az örökmécsest.

A templomot 2014 áprilisában átadták a Garzweiler külszíni barnaszénfejtést végző RWE Power cégnek, majd – évekig tartó tiltakozó akciók ellenére – 2018. január 8-án munkagépekkel megkezdték és két nap alatt be is fejezték a lebontását.

Werner Rombach atya az immerathiak és a környező települések lakóinak évek óta zajló áttelepítése után elmondta: a hívekkel együtt már 2013 októberében, az utolsó szentmisén elbúcsúztak templomuktól. Az e napokban történt lebontása a „kegyelemdöfés” – fogalmazott.

A Szent Lambert-templomhoz tartozó plébániaközösséget 2010. január elsején további tíz egyházközséggel együtt az erkelenzi katolikus plébániához csatolták. Az aacheni püspökség – az áttelepülésre kényszerülők kérése ellenére – nem tervezi új templom építését. Az Immerathból kitelepítettek új lakóhelyén viszont kápolna épül: a hívek az új kápolnában próbálnak elhelyezni néhány, a lerombolt templomból megőrzött szakrális tárgyat: két harangot a Szent Lambert-bazilika hat, 15–17. századi harangjából; az 1838-ban készült keresztelőmedencét és a 14. századi missziós keresztet.

Az Egyház túl könnyelműen lemond templomairól – nyilatkozta Albert Gerhards, a Bonni Egyetem katolikus teológiai karának professzora, és átgondolásra szólít, „amíg nem késő”. Hangsúlyozta: a templomok mindenkor eszmei értékkel bírnak; az ott élők hovatartozását meghatározó védjegynek számító terek.

Az építészeti jegyek, a fények, a keresztény szimbólumok teljesen egyedi atmoszférát teremtenek, s ennek köszönhetően Isten házát azok az emberek is megbecsülik, akik távol állnak az Egyháztól – fogalmaz a bonni irodalomtudós, teológus.

Ha anyagi okokból be is kell zárni néhány templomot, minden egyes esetet külön kellene mérlegelni – véli Gerhards professzor, kiemelve, hogy a hívek számára rendkívül fájdalmas templomuk elvesztése. Az elmúlt években végzett felmérésekből kiderült, hogy a régi templomba járók közül sokan nem mennek el az egyházközség-összevonások során felkínált másik templomba. 

Az Immerath mellett fekvő egykori Pesch település 2014 óta a bányászati terület része. Kitelepítik és felszámolják a közeli Lützerath, Borschemich és Keyenberg falvakat is – az egyre növekvő Garzweiler-szénbányamező területén összesen tizenegy települést.

Ulrich Lüke teológus, biológus és lelkipásztor véleménye szerint e jelenség „nagyon mély seb. Olyan, mint egy bőrrákos elváltozás az ország testén”. Sok minden elvész: lakóházak, majorságok, várak, szélmalmok, kolostorok, templomok – figyelmeztet. Az immerathi bazilika lebontása kapcsán kiemelte: sokkal többről van szó, mint egy épület lerombolásáról. Az áttelepített híveknek templom helyett most csak imaházuk van, s „így az Úristen is eltűnik a látómezőről”.

Forrás: Katholisch.de; KNA

Fotó: Katholisch.de

Magyar Kurír
(gj)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-uzenete-2018-evi-misszios-vilagnapra
Ferenc pápa üzenete a 2018. évi missziós világnapra

A Katolikus Egyház 1926 óta minden évben október harmadik vasárnapján, idén október 21-én tartja a misszió világnapját. Ferenc pápa „Együtt a fiatalokkal, vigyük el az evangéliumot mindenkinek” címmel írt az idei világnapra üzenetet.

2018. október 20. szombat
faradhatatlanul-adni-es-szeretni-25-eves-szekesfehervari-prohaszka-karitaszcsoport
Fáradhatatlanul adni és szeretni – 25 éves a székesfehérvári Prohászka Karitászcsoport

A fehérvári Prohászka-emléktemplomban működő karitászcsoport életében az idei esztendő kiemelt jelentőségű, mivel negyed évszázaddal ezelőtt kezdhették el újra az egyházközség önkéntesei hivatalosan is karitatív szolgálatukat.

2018. október 20. szombat