Az irgalmasság szentévének megnyitása egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

2016. január 12. kedd 17:30

December 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén, az irgalmasság szentévének kezdetén és december 13-án a magyarországi egyházmegyék is csatlakoztak a világegyház ünnepéhez.

Kaposvári Egyházmegye – Zalakaros

Az Isteni irgalmasság-templom virágokkal feldíszített kapujánál Balás Béla kaposvári püspök imádkozott, majd a hívekhez fordult:

„Kedves testvérek!

A Szentatya a mai napon, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén Rómában megnyitja a jubileumi szentévet, amely mindnyájunk és az egész emberiség számára megnyitja Isten irgalmának kapuját. A mai ünneplésünk, egységben a világegyházzal, kitárja a mi egyházmegyénk hívei számára is a kegyelem és a megbékélés lehetőségét.”

Miután a papsággal átléptek a templom kapuján, a frissen benedikált szenteltvízzel meghintette a több száz fős hívőközösséget. A szentmise homíliáját Varga László általános püspöki helynök mondta. Beszédét azzal kezdte, hogy az isteni irgalmasság szentéve meghívás az igazi megtérésre. A püspöki helynök elmondta, hogy az egész szentévnek Krisztus-központúnak kell lennie. Krisztusi szeretettel kell gyakorolni az irgalmasság cselekedeteit. A Bibliából idézte Mária és Márta történetét, amiből megtanulhatjuk az egyensúlyt az ima és a szorgos tevékenység között.

Varga László a papokhoz szólva elmondta, hogy a pap az irgalmasság követe, azon az állomáshelyen, ahova püspöke küldte. A papok nagyon sokat tehetnek az isteni irgalmasság évében, ahogyan Ferenc pápa is kéri őket, hogy a szentgyónásban az irgalmas atyáról tegyenek tanúságot. A szentmise végén Balás Béla püspök Ferenc pápa szentévet meghirdető bullájának Máriáról írt sorait idézte.

Az irgalmasság szentévében búcsút lehet nyerni a kaposvári székesegyházban, a zalakarosi Isteni irgalmasság-templomban és az andocsi kegytemplomban.

 * * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye – Kiskunfélegyháza

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek december 8-án Kiskunfélegyházán, a Sarlós Boldogasszony-templomban nyitotta meg az irgalmasság évét a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében.

Az érsek beszédében kiemelte a Szentatya irgalmassághoz kapcsolódó gondolatait, majd a szentmise liturgiáján keresztül mutatta be, hogy milyen sokszor fordulunk Isten irgalmasságához. A bűnbánati liturgián kívül az evangéliummal és az Eucharisztia liturgiájával kapcsolatban is végigelmélkedte, hogy milyen sokrétű formában szólítjuk meg irgalmas Istenünket.

Bábel Balázs a szentmisében beiktatta Rónaszéki Gábort plébánosi tisztségébe, majd az új plébános, valamint Vass Huba és Fekete Szabolcs letették az esperesi esküt. 

* * *

Váci Egyházmegye – Vác

Szentmise keretében zárta le Beer Miklós megyéspüspök a Váci Egyházmegye zsinatát és nyitotta meg, Ferenc pápával egy időben, az irgalmasság szentévét Vácott, a szeplőtelen fogantatás ünnepén.

„Amikor a mai ünnepen megemlékezünk a Szűzanyáról, voltaképpen arra emlékezünk, hogy az Úristen nem hagyta magára a bűnbe esett embert, hanem második Ádámként a saját Fiát küldte el a földre. Ahogy az első Ádám bűne mindannyiunkra rászáll, úgy Jézus megváltása is mindenkire kiárad – utóbbihoz azonban szükség van a hit szabad, emberi döntésére Isten mellett – fogalmazott szentbeszédében a főpásztor. – Csak így tudjuk elfogadni Isten irgalmát; azt az irgalmat, amelyet épp most fogunk egy éven keresztül átelmélkedni és megérteni. Éppen ma kell Ahhoz folyamodnunk, aki „A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki.”  (Iz 42,3)

Az egyházmegyei gyűléssel kapcsolatban a püspök először a II. vatikáni zsinatot idézte föl, megemlítve Jézusnak azokat a szent helytartóit – Szent XXIII. János, Boldog VI. Pál és Szent II. János Pál pápákat –, akik ablakot nyitottak a világra, hogy kiáradhasson az isteni irgalom. „Egyházmegyénk zsinata éppen azért kezdődött ötven évvel e nagy mű után, hogy a mi helyi egyházunk szellemében legalábbis kövesse a nagy elődök szándékait. Hogy ne okoskodás legyen együtt gondolkodásunk, hanem a Szentlélek szándékainak fürkészése és megértése. Most mindannyian érezzük Isten sürgetését a megújulásra, hogy ebben a zűrzavaros világban mi legyünk a péteri sziklára, a hegyre épült város, ahol az irgalmat meg lehet találni” – fogalmazott a megyéspüspök.

Az ünnepi szentmise végén Beer Miklós jelképesen megnyitotta a székesegyház nagykapuját, majd az egybegyűltek elénekelték a Te Deumot. Végezetül a főpásztor az egyházmegye minden jelen levő papjának átadta az egyházmegyei zsinat záródokumentumát.

* * *

Görögkatolikus Metropólia – Máriapócs

December 8-án a máriapócsi kegytemplomban Kocsis Fülöp metropolita, Orosz Atanáz püspök és Szocska A. Ábel OSBM kinevezett apostoli kormányzó közösen nyitotta meg a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság rendkívüli szentévét.

A szentév megnyitására virrasztást hirdettek meg a Görögkatolikus Metropólia (Hajdúdorogi Főegyházmegye, Nyíregyházi Egyházmegye, Miskolci Egyházmegye) hierarchái (püspökei), amely a bizánci rítus előírása szerint a nagy alkonyati és a reggeli istentisztelet (vecsernye és utrenye) együttes végzéséből áll. A virrasztás szertartása ezen az estén azonban nem a megszokott módon zajlott, mivel a vecsernye nem a kegytemplomban, hanem az udvarának keleti részén lévő tábori oltárnál kezdődött. Majd a körmenet elindult az kegytemplom díszes borítású bronzkapuja felé, ahol a három egyházmegye vezetői bizánci szertartás keretében (amely a templomszentelés szertartásának is szerves része) nyitották meg a kapukat.

Az ünnepélyes kapunyitás után folytatódott a vecsernye, amelyhez lítia (a legnagyobb ünnepek előesti alkonyati istentiszteletében az öt kenyér, a búza, a bor és az olaj megáldása) is társult. A lítián megáldott kenyérből és borból a vecsernye után szerény agapé keretében, a megáldott olajból pedig az utrenye alatt Szocska A. Ábel olajkenete által részesültek a hívek.

* * *

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye – Nyíregyháza

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök december 8-án a nyíregyháza-örökösföldi Isteni Irgalmasság-templomban nyitotta meg a szentévet Bosák Nándor nyugalmazott püspök, Seregély István nyugalmazott érsek, Vinnai Győző országgyűlési képviselő, Kozma Péter kormánymegbízott, Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere, valamint a hívek sokaságának jelenlétében.

Palánki Ferenc püspök a szentmise homíliájában a szeplőtelen fogantatás ünnepéről beszélt. Az angyali üdvözlet szavait: „Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes”, sokszor imádkozzuk, elmélkedünk róla, de minden alkalommal más-más aktualitását emeljük ki – kezdte homíliáját a püspök. Az irgalmasság szentévének megnyitásakor a „kegyelemmel teljes” kifejezés kerül előtérbe, hiszen Isten annyira szeret bennünket, hogy Máriához hasonlóan azt szeretné, ha életünk kegyelemmel teljes legyen. Ezzel bennünket is az életszentségre hív. Ha mi is befogadjuk Isten Igéjét, és az megfogan bennünk, akkor rajtunk keresztül is világra jöhet az Ő szeretete. Az Isten nem mondott le rólunk, Jézus nekünk adta az újrakezdés lehetőségét. 

Az Isten keresi az embert: „Ádám hol vagy?” A kérdés most nekünk szól. Hol vagyunk, milyen közel vagy távol vagyunk az Istentől? Mindannyian elmondatjuk, hogy szükségünk van a megtérésre, Isten irgalmas szeretetébe merítkezve, hogy átjárjon bennünket végtelen jósága, kegyelme. 

A szentmise végén Bosák Nándor nyugalmazott püspök bemutatta azt a két ereklyét, amelyet Lengyelországból kapott a 2013-ban felszentelt nyíregyházi Isteni Irgalmasság-templom. Szent II. János Pál vérereklyéjét Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek a hivatalában adta át Bosák Nándor püspöknek, apostoli kormányzónak 2015. október 26-án, Szent Fausztina (Helena Kowalska) lengyel szerzetesnő csontereklyéjét pedig Ignacja nővértől, az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja tagjától vette át a főpásztor 2015. október 27-én Fausztina sírjánál, a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika altemplomában.

Az ereklyéket a szentmise végén ünnepélyesen elhelyezték a templom szentélyének két oldalán. 

Az irgalmasság évében minden hónap első vasárnapján délután 3 órától, az irgalmasság órájától kezdődő imaórával, előadással, szentmisével egybekötött délutánra várják a zarándokokat a nyíregyháza-örökösföldi Isteni Irgalmasság-templomban.

Szent Család vasárnapján, december 27-én az isteni irgalmasság szentévének egy újabb szent kapuját nyitotta meg Palánki Ferenc megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban, ahol a 300 – Katolikus újjászületés Debrecen című debreceni katolikus emlékév sikerességéért is hálát adtak, megköszönve mindazon személyek és intézmények munkáját, akik/amelyek az emlékév hatvannál több eseményének megvalósításában önzetlenül segítettek. Az ünnepi hálaadó szentmisén Bosák Nándor nyugalmazott püspök, a debreceni katolikus emlékévre megalakult Debreceni Katolikus Emlékbizottság elnöke is részt vett.

Karácsony ünnepe arra mutat, hogy az Isten lejött a fölre és az ég nyitva van az ember előtt — Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában az isteni irgalmasság szentévére, a megnyitott szent kapura irányította a figyelmet.  — A napokban ünnepelt Szent István diakónus, első vértanú látta a megnyílt eget, miközben megkövezték.  „Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján. (ApCsel 7, 56)” Isten oldaláról nincs akadálya annak, hogy az ember közeledhessen Hozzá. Beléphetünk az Isten országa kapuján, az Ő jelenlétébe — emelte ki a főpásztor. — Az Alföldön, amikor kimegyünk a pusztába, úgy látjuk, mintha az ég és a föld összeérne.  Ez a kép jól szimbolizálja azt, hogy amikor a földön járunk, az Isten országában járhatunk, megláthatjuk a megnyílt eget, átélhetjük az Isten jelenlétét, örömét, szeretetét. Szent János apostol is túllátott ezen a világon, amikor az Úr napján elragadtatásba esett: „És láttam a megnyílt eget (Jel 19, 11)”. Aki Isten közelében él, az megérezheti, felfoghatja Isten odaadó szeretetét, hogy a hétköznapok világából elragadja az Isten az ő országába, az ő szeretetébe, közösségébe, családjába.

Istennek nemcsak a háza, kapuja van nyitva, hanem a szíve is — folytatta elmélkedését a főpásztor. — „A család az emberiség drága gyöngye, az Isten szívében fogan” — idézte a püspök atya egy rádióriportban halott egyszerű székely ember gondolatát, majd hozzátette, a család szentség, amely a házasság szentségére épülve teljes odaadást kér és kíván azoktól, akik Isten nagyszerű ajándékát fogadják el a házasságban. A házasság lehetőség az ember számára, hogy isteni módon szeressen. „Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek (Mk 10, 7-8)” Az isteni szeretet teszi őket eggyé, ugyanazzal a szeretettel tudják egymást szeretni, amivel a szentháromságos egy Isten személyei is szeretik egymást.

A szentmise végén Bosák Nándor püspök köszönő beszéddel zárta a 2015-re meghirdetett katolikus emlékévet, amely a Debrecenben háromszáz évvel ezelőtt elinduló katolikus újjászületést több mint hatvan színvonalas eseménnyel ünnepelte. A főpásztor hálát adott a kapott kegyelmekért, ajándékokért legfőképpen mindazokért, akik munkájukkal, szolgálatukkal részt vettek ebben a megemlékezésben és tanúságot tette a katolikus vallás mellett. Majd kiemelte, Debrecenben befejezzük az emlékévet a világegyház pedig megnyitja az irgalmasság évét, kifejezve azt, hogy az Isten irgalma nyitva áll mindenki előtt. Háromszáz évvel ezelőtt szimbolikusan is megnyílt a Szent Anna-templom a városban, az itt élőknek lehetőséget adva arra, hogy Isten gazdagságából értékesebb életet éljenek. Most az irgalmasság éve arra szólít fel bennünket, hogy továbbra is hordozzuk és tegyük jelenvalóvá környezetünkben azt a szeretetet, amit Jézus Krisztus a földre hozott. 

* * *

Pécsi Egyházmegye – Pécs

A szentév megnyitása a szeplőtelen fogantatás ünnepével kapcsolódott össze – erre bűnbánati liturgiával, katekézissel és rózsafüzér-imádsággal emlékeztek a pécsi székesegyházban.

Udvardy György pécsi főpásztor ünnepi szentmise keretében nyitotta meg az irgalmasság évét és ennek jelképét, a bazilika szentévi kapuját, az altemplomi kaput. A szent kapun belépve teljes búcsút lehet nyerni; a pécsi altemplomban egy-egy égő mécsest is elhelyeztek a hívők.

A megyéspüspök elmondta: Isten a megbocsátás teljességével válaszol a bűnre. Irgalma teremtő erővel bír, ez tette lehetővé a szeplőtelen fogantatás csodáját, s ezt ünnepeljük az irgalmasság évével és a szentkapu megnyitásával is.

Udvardy György megyéspüspök hozzátette: „Életünkben sok kapuval találkozhatunk. Sok ajtón léphettünk már be, amelyek közül talán nem mindegyik a jó útra vitt. Talán éppen elhibáztuk. Most együtt, mégis a legszemélyesebben lépünk be a szentkapu által az életre, mert tudjuk, hogy Krisztus számunkra az a kapu, amely az életre hív.”

A kapunyitás 1500 óta élő hagyomány. A szentévi kapun csak belépni lehet, kimenni egyedül a szentév utolsó napján. Az irgalmasság évére sokszínű programmal készül a Pécsi Egyházmegye is.

Az egyházmegyében 2016. január 6-án, vízkereszt ünnepén is nyílt szentkapu a szekszárdi belvárosi templomban. 

„A szent kapu megnyitásakor nyissuk meg a szívünket is!” – Köszöntötte a szekszárdi híveket Ferenc pápa szavaival Bacsmai László plébános, kerületi esperes. „Mindannyiunknak be kell ismerni, hogy bűnösök vagyunk és szükségünk van Isten irgalmára. Azért imádkozzunk, hogy irgalmasak tudjunk lenni a többi emberhez.” – tette hozzá az esperes.

Bacsmai László plébános prédikációjában úgy fogalmazott, „Isten bemutatkozott az egész világnak Jézus Krisztusban. Isten maga akarta, hogy kapcsolatba kerüljön az emberiséggel, elárasszon minket kegyelmével és megadja számunkra az üdvösséget Jézus Krisztusban. A három napkeleti bölcs a pogány népeket jelképezi, akiket a csillag elszólított saját otthonukból. Mindazokat az embereket jelképezik, akik keresik az Istent. Igazi kereszténnyé kell válni: az evangéliumnak életté kell válnia bennünk. A hit kegyelem, Isten adja. Mi azért imádkozhatunk, hogy az istenkeresők el tudják fogadni ezt az ajándékot. A hiteles keresztény élet, mint egy csillag, Jézushoz vezeti a keresőket.”

Az egyházmegye négy pontján van lehetőség arra, hogy a hívek a Ferenc pápától meghirdetett szent kapun át tudjanak lépni. A pécsi székesegyház, a máriagyűdi kegyhely és bazilika, valamint Szekszárdon a fő plébániatemplomban elhelyezett szent kapu után Bátán január 17-én nyílik meg az irgalmasság kapuja.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye – Székesfehérvár

A Székesegyházban tartott ünnepi szentmisében áldotta meg a jubileumra készített irgalmasság szentévének keresztjét Spányi Antal megyéspüspök, amelyet körmenetben vittek a Szent Imre-templomba, hogy elsőként haladjon át a szent kapun. A keresztet a perkátai Pavlicsek Műhely készítette lucfenyőből, Fákó Árpád grafikusművész feliratával. 

„Csatlakoztunk ahhoz az ajándékhoz, amelyet a Szentatya adott nekünk, amikor meghirdette az irgalmasság évét, és amelyet mi is megnyitottunk egyházmegyénkben. Ennek a jubileumi évnek kezdetén Szent Imre szülőhelyén, a herceg tiszteletére épült templomba visszük át az irgalmasság keresztjét, hogy elsőként haladjon át az Isten irgalmát hirdető szentkapun” – mondta a főpásztor az ünnepi liturgia elején.

Szentbeszédében a püspök Szent Pál mondataival fordult a hívekhez: „Örvendjetek az Úrban szüntelen! Újra csak azt mondom: örvendjetek! Az Úr közel van” Advent harmadik vasárnapján, amikor meggyújtjuk az öröm rózsaszín gyertyáját, örvendezzünk, mert egy különleges ajándékban van részünk. Megnyílik a szent kapu, hogy senki se maradjon kívül, ne legyen elzárva Isten jóságától és irgalmától. Átlépve a kapun, legyen igaz képünk Istenről, aki a szeretet és megbocsátás, aki a bűnbe esett embert nem hagyja magára, nem tépi fel sebeit, amelyek békétlenségét okozzák” – hangzott el a szentbeszédben.

A szentmise után körmenetben vitték át Fehérvár főterén az irgalmasság szentéve keresztjét a szent kapuhoz, ahol felolvasták az evangéliumot, majd megnyílt a templom ajtaja és Spányi Antal püspök elimádkozta a Szentatya által kért imát: „Ez az Úr kapuja: belépünk rajta, hogy elnyerjük irgalmát és megbocsátását.”

A Szent Imre-templomban Ugrits Tamás irodaigazgató részletet olvasott fel Ferenc pápa a rendkívüli jubileumi szentévet meghirdető bullájából az ünneplő közösségnek, akik között megjelent Mészáros Attila alpolgármester is.

A megyés főpásztor végül az irgalom édesanyjához, Máriához szóló fohásza után a koncelebráló papsággal, Takács Nándor nyugalmazott püspökkel és a hívekkel együtt elénekelte az egyház egyik legszebb Mária énekét, a Salve Regina-t.

* * *

Győri Egyházmegye

Győr

Püspöki szentmise keretében nyitották meg a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban az irgalmasság rendkívüli szentévét december 13-án. A szertartás kezdetén Pápai Lajos megyéspüspök az összegyűltekkel együtt imádkozott a székesegyház főbejárata előtt, majd belépett a szent kapun. A főpásztorral Schmatovich János, Erdész Ferenc és Nagy József kanonokok, Juhos Imre szemináriumi spirituális, valamint Marics István püspöki irodaigazgató koncelebrált.

Sopron

Szintén december 13-án Németh László pápai prelátus nyitotta meg az irgalmasság szentévét a soproni Szent Júdás Tádéról nevezett domonkos templomban. A szentmisén koncelebráltak Barna Máté OP, a magyarországi domonkosok elöljárója, Szakács Rajmund OP, a soproni rendház házfőnöke és Dióssy Kornél OP.

Prédikációjában Németh László az ajtók, kapuk szerepéről elmélkedett, majd a Boldogságos Szűz Máriáról, mint megnyílt kapuról, amelyen keresztül a dicsőség királya világunkba bevonult. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy  mi magunk is lehetünk kapuk.

Délután ugyancsak a domonkos templomban Inocent-Mária Vladimír Szaniszló OP tartott előadást az irgalmasságról.

Kapuvár

A kapuvári Szent Anna-templomban december 13-án este nyitotta meg Radó Tamás pápai prelátus, esperes plébános az irgalmasság szentévét és a szentévi kaput.

A kapu megnyitásának szertartása az oltár előtt elmondott imádsággal kezdődött: „Kedves Testvéreim! Az eucharisztikus ünneplésben megújítottuk hitünket Jézusban, a mi Üdvözítőnkben. Ettől a hittől vezérelve és a Szeplőtelen Szűz Mária oltalma alatt megkezdjük az irgalmasság rendkívüli szentévét. Kitárul előttünk a szent kapu: maga Krisztus az, aki az egyház szolgálata által bevezet minket Isten szeretetének vigaszt nyújtó misztériumába, ez a mértéket nem ismerő szeretet az egész emberiséget átöleli. Nyissuk meg szívünket a Szentlélek működése előtt, élesszük fel magunkban a vágyat, hogy készséges örömmel megfeleljünk közös keresztény hivatásunknak: az életszentségnek.”

A Győri Egyházmegyében ezekben a napokban a soproni Szent Mihály-templomban és Csornán is megnyitották a szent kapukat.

* * *

Szeged-Csanádi Egyházmegye – Szeged

December 13-án, vasárnap a szegedi dómban bemutatott szentmisével, amelyet Kiss-Rigó László püspök celebrált, valamint a szent kapu megnyitásával a Szeged-Csanádi Egyházmegye is csatlakozott az irgalmasság szentévéhez. 

A püspök a dóm előtt köszöntötte a megjelenteket, rövid homíliát mondott, majd felszólította a híveket, hogy a pápához hasonlóan ők is lépjenek át az irgalmasság kapuján, vagyis a bronzkapun.

A templomban a főpásztor az irgalmas Istenről beszélt, illetve arról, hogyan mutatja meg a keresztény ember az Úr irgalmasságát a világban, majd a bűnbánat cselekedeteként vizet szentelt, és meghintette a jelenlévőket.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Veszprém

A Veszprémi Főegyházmegyében Márfi Gyula érsek december 13-án, vasárnap délelőtt nyitotta meg a szentévet és a szent kaput a Szent Mihály-bazilikában.

Az ünnepi liturgiát Márfi Gyula érsek az együtt ünneplő paptestvérekkel, a Boldog Gizella Szeminárium papnövendékeivel és a hívek közösségével a Szent István (ferences) templomban kezdte meg közös dicsőítéssel, majd Nagy Károly apátkanonok, a Szent Mihály-bazilika plébánosa részletet olvasott fel Ferenc pápa a szentévet meghirdető bullájából. Innen körmenetben vonultak a bazilika főbejárata elé, ahol Márfi Gyula érsek megnyitotta az irgalmasság szent kapuját, és ezzel megnyitotta az irgalmasság szentévét a Veszprémi Főegyházmegyében. A szertartás során a IV. Károly Cserkészcsapat tagjaitól átvette a betlehemi békelángot, amivel meggyújtotta az adventi koszorú harmadik gyertyáját. Ezt követően a keresztségre emlékeztetve megszentelte a vizet, amellyel meghintette a jelenlevőket. Majd megáldotta M. Nagy József szobrászművész újonnan elkészült alkotásait, a Szent II. János Pált, illetve Szent XXIII. Jánost ábrázoló domborműveket a bazilika főhajójában.

Szentbeszédében a főpásztor a szeretetről mint az irgalmasság egyik alapvető összetevőjéről beszélt. Hangsúlyozta, ha növeljük magunkban a szeretetet, egyre inkább hasonlóvá válunk Istenhez, hiszen Ő maga a Szeretet. Olyan szeretet nélkül, amely viszonzás nélkül ad, nem érhető el a boldogság. Ez a szeretet képesít minket arra, hogy irgalmas szívvel forduljunk mindenkihez. Ez a mindenkire kiáradó jóakaró szeretet, amikor lehetőségeink szerint mindenkinek segítünk. Gyakoroljuk az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit: éhezőknek ételt adni, szomjazóknak italt adni, mezíteleneket ruházni, hajléktalanokat befogadni, börtönben lévőket meglátogatni, betegeket gyógyítani, tudatlanokat tanítani, bűnösöket megtéríteni, az ellenünk vétőknek megbocsátani.

A szentmisén közreműködött a Padányi Katolikus Iskola gyermekkara.

Keszthely

Keresztes Szent János ünnepén, december 14-én a keszthelyi Kis Szent Teréz kármelita bazilikában nyitotta meg a főegyházmegye harmadik szent kapuját Márfi Gyula érsek. A szentmisét együtt ünnepelte a kármelita közösség, valamint az egyházmegye környékbeli papsága.

Sokszor nem vesszük észre, ha hibáztunk. A másik hibáját igen, de a magunkét nem. Bűnbánatot kell tartanunk, az adventi idő arra való, hogy észrevegyük saját hibáinkat, gyengeségünket és kérjük a Szentlélek kegyelmét, hogy jobbak legyünk. Ha csak egy kicsivel is, de jobbak legyünk, mint amilyenek vagyunk – buzdított Márfi Gyula szentbeszédében.

A főpásztor szentévi kaput nyitott még december 12-én este Sümegen, a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban.

* * *

Miskolci Egyházmegye – Miskolc

Orosz Atanáz püspök ünnepélyes keretek között hirdette ki a Miskolci Egyházmegyében az irgalmasság szentévének megnyitását december 20-án. A miskolci székesegyházban tartott Szent Liturgiát rendhagyó módon a sokirgalmú zsoltár éneklésével kezdte a főpásztor. A 135. zsoltár az egész üdvösségtörténetet átfogja, ismétlődő sorai – „Mert örökkévaló az ő irgalmassága” – az utrenyéből is ismertek. Orosz Atanáz arra buzdította a híveket, hogy minél többen éljenek az „irgalmasság forrásainak lehetőségével” a szentgyónásban, és kérjék Isten irgalmát.

Pannonhalmi Területi Apátság – Győr-Kismegyer

December 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát ünnepi liturgia keretében a Pannonhalmi Területi Apátságban megnyitotta az isteni irgalmasság szentévét. Az ünnepi szentmisét Győr-Kismegyeren mutatta be, ahol a 2011-ben felszentelt új bencés templom titulusa  az isteni irgalmasság.  Nagyszámú hívő sereg gyűlt össze az egyházmegye területéről,  a főpásztor mellett jelen voltak a pannonhalmi egyházmegye bencés lelkipásztorai is.

A liturgia a templomkertben kezdődött, ahol  elhangoztak a bevezető imádságok,  majd egy részlet  Ferenc pápa a szentévet meghirdető bullájából. Innen a hívő közösség körmenettel a templomkapuhoz vonult, ahol Várszegi Asztrik  főapát megnyitotta az irgalmasság szent kapuját, és ezzel  az irgalmasság szentévét.

Várszegi Asztrik a szentbeszédben elmondta: „Olyan időszak ez, amikor az egyháznak újból rá kell találnia annak a küldetésnek az értelmére, amelyet az Úr bízott rá húsvét napján, hogy tudniillik az Atya irgalmasságának jele és eszköze legyen” (vö. Jn 20,21–23 – ahogy a szentatya mondta.) A szentévnek elevenen kell tartania vágyunkat, hogy befogadjuk Isten gyengédségének megannyi jelét, amelyet a világnak ad, de főként azoknak, akik szenvednek, magányosak, elhagyatottak, és akik már elveszítették azon reményüket, hogy az Atya megbocsát nekik. Szent Benedek atyánk Regulájában ezt írja szerzeteseinek: „Isten irgalma felől soha kétségbe ne essél!”

A szentmise után a helyi egyházközség tagjai szeretetvendégségre hívták az ünnepi  szentmisére érkezett testvéreket.


Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Váci Egyházmegye; Görögkatolikus Metropólia; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Győri Egyházmegye; Szeged-Csanádi Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Pannonhalmi Területi Apátság

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
unnepi-talalkozot-tartott-szent-jeromos-katolikus-bibliatarsulat
Ünnepi találkozót tartott a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, mely tavaly ünnepelte megalakulása 25. évfordulóját, még e jubileumhoz kapcsolódva december 6-án találkozóra hívta a társulat jótevőit, segítőit, barátait.

13:30
pro-cultura-christiana-dijban-reszesult-rieger-tibor-szobraszmuvesz
Pro Cultura Christiana díjban részesült Rieger Tibor szobrászművész

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díjat adományozott Rieger Tibor szobrásznak. A kitüntetést az MKPK nevében a testület elnöke, Veres András győri megyéspüspök adta át december 7-én, Budapesten.

12:50