Bemutatták a Laudato si’ enciklikát az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetnek

Kitekintő – 2015. október 29., csütörtök | 8:06

Október 27-én bemutatták Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáját az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) is. Ennek kapcsán a Vatikáni Rádió interjút készített Peter Turkson bíborossal és Fernando Chica Arellanóval, aki a Szentszék megfigyelője a szervezetnél.

Kevesebb mint egy hónap múlva kezdődik Párizsban a COP21 nemzetközi környezetvédelmi konferencia a klímaváltozásról, ami Ferenc pápa Laudato si’ enciklikájának is központi témája.

Sürgős intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megállítsuk a klímaváltozást. Ez szükségszerű feltétele annak is, hogy mérsékeljük a világban uralkodó szegénységet, és előmozdítsuk a fenntartható fejlődést – fogalmazza meg világosan az összefüggéseket a közös otthon megőrzésével kapcsolatban a Laudato si’. Ez a gondolat akár egyike lehetne a párizsi csúcskonferencia vezérfonalainak is – fejti ki Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke.

– Összehívtuk a világ különböző püspöki konferenciáinak tagjait, hogy felhívást fogalmazzunk meg a helyi egyházaknak abból a célból, hogy valamilyen gesztussal, tettel igyekezzünk inspirálni azokat a politikusokat, akik részt vesznek a párizsi találkozón. A Laudato si’ enciklika tehát bizonyos értelemben a katolikus egyházon kívülre is áthelyezi azt a kötelezettséget, amely a világ, a környezet jólététét, az emberek életének támogatását foglalja magában. És pont ez az, amivel a COP21 találkozón foglalkoznak Párizsban: tárgyalnak a környezetvédelemről, a klímaváltozásról, mindazon hatásokról, melyek a helytelen gyakorlat következtében még kevésbé teszik lehetővé a méltó emberi életre alkalmas környezet kialakítását.

– Úgy véli, a politika ugyanolyan lelkesedéssel fogadta ezt az enciklikát, mint az egyház?

– Mindig politikáról beszélünk, holott a politika szoros kapcsolatban van a gazdasággal. Eddig azt tapasztaltam, hogy a politikusokat mélyen megérintette ez az enciklika. Mint azt a Szentatya egyesült államokbeli útján is láthattuk, a politikusok elkezdtek beszélni róla, ahogy a gazdasági élet szereplői is. A mi hivatalunk is kapott meghívást az Egyesült Államokba. New Yorkban szeretnének beszélgetni velünk az enciklika tartalmáról. Tehát az enciklika visszhangja pozitívnak mondható.

– Ha minden a legjobban alakulna a konferencián, mi lenne a legnagyobb kívánsága, ami teljesüljön?

– Mint tudjuk, Párizsban ugyanazok a politikusok lesznek jelen, akik Genfben, az ENSZ-ben is ott vannak; és ott időnként elhangzanak nagy szavak, de azokat nem követi semmilyen tett. Az én kívánságom az, hogy ez alkalommal ne csupán abban kötelezzünk el magunkat, hogy miről beszéljünk, hanem a tartalomról is. De ha minden igaz, ahogy azt néhány konferencián tapasztaltam, akkor valami változás van folyamatban. Megéri kinyitni a szemünket és nem úgy előre menni, mint ahogy azt gyakran a többség gondolja. Az ilyen mentalitásnak ma nagyon negatív hatásai vannak a holnapra.

A Laudato si’ enciklikában megfogalmazottak több nemzetközi intézmény munkásságával is összhangban vannak, így a fennállásának most 70. évfordulóját ünneplő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetével (FAO) is. Erről beszél Fernando Chica Arellano is, aki Szentszék megfigyelője a szervezetnél:

– A FAO legfőképp a legszegényebbek megsegítésével foglalkozik, akik éheznek. Számomra úgy tűnik, hogy Ferenc pápa enciklikája és a FAO kezdeményezési nagyon közel állnak egymáshoz. Hiszem, hogy Ferenc pápa szavai megerősítik, megvilágosítják és ösztönzik a FAO-t abban a már 70 éve vívott küzdelemben, amit az éhezés ellen, a mezőgazdaság fejlesztése, illetve a falusi és természeti környezet megóvása érdekében vív. Az enciklikáról több küldött, köztük a főtitkár is azt mondta, hogy számukra egy csodás dolog.

– Az enciklikában a közös otthon gondozása mindenki felelőssége, állami és személyes szinten egyaránt. Ez miként lehetséges?

– A pápa enciklikájának szövege teljes mértékben kiegyensúlyozott, s ez nagy erénye. Nem csupán a nagy dolgokra fókuszál, hanem a kicsikre is, egyszóval mindenre. Nemzetközi összefogásról beszél regionális, helyi, személyes szinten, vagy például a gyermekek szintjén is, amikor az iskolákról és a nevelésről szól. A Szentatya elképzelése globális, mindent átfogó, és szerintem ez nagyon fontos, mert az enciklikában mindenki találhat egy szót, amely megerősíti, bátorítja, vagy akár változásra ösztönzi. És ez a legnagyobb erénye az enciklikának.

– A nemzetközi együttműködéseket tekintve, az enciklika hatással lehet a párizsi csúcskonferenciára is?

– Úgy vélem, hogy a Szentatya nem csupán az enciklikában, hanem az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek szeptember 16-án mondott beszéde és az egyesült államokbeli útja alkalmával is, amikor nemzetközi együttműködésről beszél, akkor azt kéri, hogy a megállapodások valóban célravezetők legyenek. Sok nemzetközi egyezménynek eddig nem volt megfelelő ereje ahhoz, hogy a megvalósuljon. A pápa tehát azt kéri a párizsi konferenciától, hogy olyan megállapodásokat hozzon, amelyek aztán meg is valósulnak. És ez a legfontosabb.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió olasz nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria