Demeter Istvánra emlékeztek Budapesten

2016. február 16. kedd 14:55

Bemutatták Demeter István pap, költő, festő (1914–1977) „Éveim” című önéletírását, valamint megnyitották a művész grafikáit bemutató „Praeparatio ad missam” című kiállítást a fővárosi Karinthy Frigyes Könyvtárban február 15-én.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A könyvbemutató és a kiállítás a Karinthy Frigyes Könyvtár és a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény együttműködésével valósult meg, az ötletgazda Czeglédy Ilona régész volt, aki önkéntesként segítette korábban a sárospataki intézmény munkáját. Demeter István hagyatéka neki köszönhetően került be a gyűjteménybe az 1980-as évek elején.

Az estet Szabó Irén, a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője nyitotta meg. Köszöntő szavai után bemutatta az 1967-ben, Kuklay Antal római katolikus plébános által létrehozott sárospataki egyházi gyűjteményt és azon belül a Demeter-anyagot. Kuklay Antal a plébániák, templomok kallódó műtárgyait és levéltári anyagait gyűjtötte össze, ez lett az alapja a gyűjteménynek, amely ma már mintegy kétezer egyházművészeti tárgyból áll. Emellett a sárospataki intézményhez harmincezer kötetes könyvtár, valamint kortárs gyűjtemények is tartoznak, közülük a legértékesebb a több mint ötezer darabos Demeter István-anyag. A művészeti hagyaték önálló épületben, a sárospataki Szent Erzsébet Házban kapott helyet, ahol időről időre kiállításokat rendeznek az alkotásokból.

Szabó Irén felolvasott egy részletet Demeter István Éveim című, Budapesten most bemutatott önéletrajzi kötetéből, mely születésének 100. évfordulóján, 2014-ben jelent meg. Az idézett részben, melyben az író egy 4-5 éves korában történt eseményre emlékezik vissza, ahogy a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője utalt rá, benne van Demeter István életének vezérfonala: „Most indul a kocsi, és én futok utána […], de nem vesznek fel, nem visznek magukkal a gonosz felnőttek, nem látják, milyen szomjas vagyok a világra […].

Szabó Irén végül rámutatott: Demeter István képes volt látni a csodát, éppen ez a világra való állandó rácsodálkozás, csodakeresés jellemzi egész életművét.

Az Éveim című kötetet Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár mutatta be. Az előtte elhangzott gondolatokra utalva kiemelte: Demeter István sok mindenben különbözik tőlünk, akik általában a szürkeséget, nehézséget látjuk a világban. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy Demeter István író volt, költő, festő, de elsősorban és mindenekelőtt pap – sajószentpéteri plébános, aki egész életében a hit és szeretet parancsait követte. Barna Gábor felidézte, hogy az Éveimet két másik kötet megjelenése előzte meg: 1994-ben adták ki az Elnevezték prófétának című, életrajzot, verseket, képeket és egy filmforgatókönyvet tartalmazó kötetet, majd 2004-ben jelent meg verseskötete, Csendje hangosabb címmel. Ezeket követte 2014-ben az önéletrajz, mely valójában „torzó”, nem teljes, hiszen az életút első harminc évét, az ezen évtizedekre való visszaemlékezéseket tartalmazza. Ugyanakkor kirajzolódik belőle az írónak a teremtett világhoz, a Teremtőhöz és az embertársakhoz való viszonyulása, és az is, hogy a sokoldalú művészember minden tevékenységét a papi tevékenysége fogta össze.

Barna Gábor utalt rá, hogy a visszaemlékezés az életrajzok hagyományos vázát követi ugyan, de a kronologikus rend újra és újra megszakad – ilyenkor „filozofikus megállók” következnek. A kötetet bemutató egyetemi tanár kiemelte az önéletrajz kiemelkedően fontos részét, amikor Demeter István szembesíti magát a kérdéssel, miért lett valójában pap. A válaszkeresés során a családi elvárások és társadalmi körülmények mögött egy jóval mélyebb okot, hívást fedezett fel: az Újszövetség istenarca, a tragikus és ismeretlen Jézus, a látszatra itt még elbukó Jóság, Szépség és Igazság hívta őt, szólította arra, hogy kövesse.

Ezután Demeter István felszentelése előtti jegyzeteiből olvasott fel Barna Gábor. Ezek közül egy jellemző, az önéletrajzi írás mottójául választott gondolattal mutatott rá a néprajzkutató, mennyire aktuális ma is a pap, költő, festő életműve: „Hová mégy? A századikat keresem. Erős lendülettel, nyugtalan szívvel, szakmai izgalomban, minden úton és módon, huszadikszázadosan.”

Barna Gábor Demeter István sokszínű személyiségének kevésbé ismert oldalát is felidézte: amellett, hogy pap volt, költő és festő, gyógyító is volt, aki ismerte a gyógyfüveket, gyógynövényeket. Hatalmas, még feldolgozatlan levelezésének jelentős része épp ehhez kapcsolódik, az emberek hozzá fordultak, javallatait kérték bajaikra.

A néprajzkutató végül felidézte, hogy Demeter István papi és művészi tevékenysége mellett kiváló szervező is volt. E tulajdonsága mind az ifjúság körében, mind lelkigyakorlatok szervezésében megmutatkozott. Elmélkedései kötetbe szerkesztve Föl a hegyekbe címmel jelentek meg.

A könyvbemutatót Czeglédy Ilona, az est ötletgazdája és Haris László fotóművész személyes hangú visszaemlékezései követték. Haris László a pap költő és festő egy jellemző tulajdonságát kiemelve felidézte, hogy Demeter István fiatal tanárként, már a ’30-as években tanította József Attila verseit egy falusi iskolában.

A kiállítást Szepesi Anna művészettörténész nyitotta meg. Elmondta, a kamarakiállítás ugyan töredéket mutat be, de talán képet ad Demeter István egyedülálló, mágikus művészetéről. Felidézte, hogy a tárlat címadó képe, a Praeparatio ad missam, mely egy kentaurfigurát ábrázol, tulajdonképpen a festészetet és a grafikát elegyíti, felmutatva ezzel Demeter István művészetének jellemző vonását. A képeken gesztusok, rítusok, a szakrális és profán világ motívumai egyaránt megjelennek. „Gesztusfestészet” ez – egy-egy lelkiállapot kifejezése, mutatott rá Szepesi Anna, majd felidézte, hogy Demeter István intenzíven foglalkozott a szakrális művészet kérdéseivel. Ennek lenyomatai a mostani kiállításon bemutatott, 1971-ben készült sorozatok: a Négerek imája, a Clevelandi ima és a Dies irae.

Az estet Lakatos József Péter szobrász, restaurátor zárta, aki előadta Demeter István Sorsunk című versét, majd részleteket olvasott fel az Éveimből. 

Ezt követően a résztvevők megtekintették a kiállítás képeit. Az est hátralévő részében levetítették a Demeter Istvánra emlékezik Dr. Czeglédy Ilona című dokumentumfilmet, valamint alkalom adódott kötetlen, baráti beszélgetésekre.

Fotó: Thaler Tamás

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
bojte-csaba-szent-kristof-vezessen-minket-az-irgalom-es-josag
Böjte Csaba: Szent Kristóf vezessen minket az irgalom és jóság partjára

Szent Kristófra emlékezve a zarándokok, utazók és a járművek megáldásával ünnepeltek Szántódpusztán július 23-án. A Csillagösvény elnevezésű missziós körutat járó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt a búcsún, a szentmisét Böjte Csaba mutatta be.

2016. július 24. vasárnap
ferenc-papa-az-imadsag-az-elso-es-legfobb-munkaeszkoz-kezunkben
Ferenc pápa: Az imádság az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben!

Július 24-én délben Ferenc pápa ismét elimádkozta az Úrangyala imádságot a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel. Előtte a napi evangéliumról elmélkedett, arról, hogy mit tanított Jézus az imáról. Utána pedig imádságot kért a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón részt vevő fiatalokért.

2016. július 24. vasárnap
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István RádióMagyar Katolikus Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPKÚj Ember  Magyar Katolikus Rádió Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle