Egy élő és sokszínű valóság képei – A szerzetesség helyzetéről tartottak előadást a Sapientián

2019. március 13. szerda 20:20

„A szerzetesek helyzete Magyarországon – Egy felmérés eredményei” címmel tartott előadást Matolcsy János és Mészáros Anett a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán március 13-án.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája és a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája által létrehozott Rendi Együttműködés arról döntött 2016-ban Péliföldszentkereszten, hogy felmérik a magyarországi szerzetesség helyzetét. Ennek eredményéről számolt be a Szerzeteselöljárók Irodájának két szakértője.

A kutatás munkatársai kilencvenkilenc rend több mint kétszáz tagját – elsősorban rendfőnököket – kérdezték rendjük múltjáról, kialakulásáról, szolgálatáról. A szakértőket az is érdekelte, hogy milyen elképzeléseik vannak a jövőről, és hogyan látják a rendek közötti együttműködést. A háromszáz órányi beszélgetés során minden olyan kérdés szóba került, ami érinti a szerzetességet: miért jó kereszténynek, szerzetesnek lenni; miért jó a közösségükhöz tartozni. Mint azt Mészáros Anett elmondta, több olyan rendnél is voltak, melyekben már csak egyetlenegy tag élt.

Hetven évvel ezelőtt 11 500 szerzetes volt Magyarországon. A szerzetesrendek feloszlatása után mindössze 250 maradt. A rendszerváltás után létszámuk 4000 főre nőtt. Napjainkban 1400 szerzetes él Magyarországon. A négy nagy renden – ferencesek, bencések, piaristák és Boldogasszony Iskolanővérek – kívül a szociális testvérek, a jezsuiták, a domonkos nővérek, a szaléziak, a Jézus szíve népleányai és a verbiták a legaktívabbak.

Európában kétszázötvenmillió katolikus él, közülük kétszázötvenezer tagja valamilyen szerzetesi közösségnek. Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban él a legtöbb szerzetes. Ha az egy főre jutó létszámot nézzük, akkor Málta az első.

Magyarországon 33 férfi és 66 női rend van. A férfi rendek közül a ferencesek vannak a legtöbben, őket a piaristák követik, míg a női rendeknél a szociális testvérek állnak az első, a Boldogasszony Iskolanővérek pedig a második helyen.

A legtöbb szerzetes harminc és ötven év közötti. Érdekes, hogy sok igen idős szerzetes él Magyarországon. A férfiaknál a fiatalabbak, míg a nőknél az idősebbek vannak többen. Az is figyelemreméltó, hogy az üldözés idején sokan választották ezt az életformát, a rendszerváltás idején is sokan lettek szerzetesek, napjainkra viszont a belépők száma csökkent. Történelmi távlatból nézve megállapítható, hogy a rendszerváltás óta nagyon sok rend jött létre Magyarországon. Statisztikai szempontból a Tihanyi Bencés Apátság áll középen: tíz tagja van, átlagéletkoruk pedig 54 év.

A magyar rendek 174 intézményt tartanak fenn. Ezek az oktatási, a szociális, a kulturális és a hitéleti területen működnek. Rendkívül sokszínű a szolgálatuk, könnyebb azt megmondani, hogy hol nincsenek jelen, mint azt, hogy hol tevékenykednek. A szerzetesség elhelyezkedése nem egyenletes, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében 81, az Egri Főegyházmegyében 19 rendház található, de van olyan része az országnak, ahol szinte egyáltalán nincs jelen a szerzetesség.

A magyar szerzetesség rendkívül sokszínű, nincs ugyanis két egymáshoz hasonló rend. 60 rendházban 4 főnél kevesebben vannak, 20 házban él 9 főnél több szerzetes. A legégetőbb kérdés a hivatások helyzete. Annak, hogy kevesen jelentkeznek, elsősorban a szekularizáció, a demográfiai helyzet alakulása és az elkötelezettségtől való félelem az oka. Mint azt Matolcsy János hangsúlyozta, a tanító rendeken kívül a szerzetesség nem ott van jelen, ahol a fiatalok. Ahhoz, hogy a jelenlegi létszám tartható legyen, évi 20 új belépőre lenne szükség. A közösségek problémáját az egyik szerzetes úgy fogalmazta meg, hogy „rendtársak vagyunk, de kortársak nem”.

A rendi együttműködésről szólva az előadók elmondták, hogy az oktatás területén a legnagyobb a szerzetesség társadalmi hatása. Ezt a szociális szféra követi, majd a lelkiség – zarándoklatok és vallási turizmus – következik. A hivatásgondozás, a képzés és a gazdasági-adminisztratív területen kialakított együttműködés a rendek belső életét erősítheti.

Az előadók felhívták a figyelmet A remény emberei című képes adatbázisra, melyet a Szerzetesek.hu honlap Magyarországi rendek képeskönyve „csempéjéről” lehet elérni.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

 

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink – olvasta már?
papp-miklos-edzesterve-nagybojtre-iii-resz-olvass-nap-mint-nap-jakab-apostol-levelebol
Papp Miklós edzésterve nagyböjtre, III. rész: Olvass nap mint nap Jakab apostol leveléből!

Papp Miklós görögkatolikus parókus rendhagyó edzésre hív a nagyböjtben. Takarítsuk ki fejünk „faliújságját”, és olvassunk el mindennap egy fejezetet Jakab apostol leveléből – ajánlja a kihívás harmadik részében.

2019. március 18. hétfő
van-e-jovoje-kereszteny-hitnek-megjelent-az-uj-ember-kiadvanyok-legujabb-kotete
Van-e jövője a keresztény hitnek? – Megjelent az Új Ember Kiadványok legújabb kötete

A Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatának legújabb, „Imádság ködben” című kötetében a kortárs teológia két meghatározó alakjának, Hans Joasnak és Robert Spaemann-nak a keresztény hit jövőjéről folytatott beszélgetését tesszük közzé. Kedvcsinálóként a fordító, Görföl Tibor előszavát olvashatják.

2019. március 18. hétfő