Egy fejezet Pest középkorából – A belvárosi templom Mátyás-oratóriuma

Kultúra – 2019. február 17., vasárnap | 18:33

A budapesti Belváros talán legizgalmasabb épülete a közel kétezer év lenyomatát őrző Nagyboldogasszony-templom, amely gótikus szentélyével és a barokk átépítés burkán is átsugárzó középkori részleteivel – mérműves ablakain és pálcatagozatos ajtókeretein át – Pest egész múltjába bepillantást enged.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A nyers hamuszürke kőfalak, a fegyelmezettségük ellenére is szertelenséget tükröző formák az időutazás különleges hatását keltik a forgalmas, eklektikus Duna-parti negyedben. Az Erzsébet híd felé haladó járművekből jól látszik az ötszögletű toronyszerű toldalék, a déli oldalkápolna, amely a csillagboltozatos Mátyás-oratóriumot is magában foglalja.

A tavalyi Mátyás-év – templomhoz kötődő – lezárásaként, január 25-én Derdák Éva festő-restaurátor és Osztie Zoltán plébános mutatta be a média képviselőinek a tizenhat hónapon át tartó feltáró, renoválási munkálatok során megújult késő gótikus Mátyás-oratóriumot. E főtemplom jelentőségéről, a Mátyás – Rákos mezején történt – királlyá választása után feltételezhetően itt (a befagyott Dunához közel) lezajlott első hálaadó szertartás helyszínéről és az uralkodó vonatkozó kötődéséről röviden Horváth Richárd történész, az MTA tudományos munkatársa szólt.

A templom 2014 óta tartó teljes körű múlttisztázó rekonstrukciójának része az említett épületrész látogathatóvá tétele, amelyet idén új projektek követnek. A tornyok belső megkutatása után ebben az évben restaurálják a déli oldalon található monumentális román stílusú falrészletet, amely az ó Pest egyedülálló Árpád-kori emléke. Lifttel elérhető kilátópontokat, a két tornyot összekötő, a tetőszerkezetet is láttató sétányt és új kiállítóhelyeket alakítanak ki.

A Nagyboldogasszony-templom, Pest páratlan időkapszulája, s ezen belül a Mátyás-oratórium számos kultúr-, művészet- és egyháztörténeti érdességgel szolgál. Derdák Éva egy, az említett épületrésznek a reneszánsz uralkodóhoz kötődésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: Mátyásnak háza volt a pesti síkon. Egyes források szerint a mai Ludovikánál vagy a Füvészkertnél, de még nagyobb valószínűséggel a közeli Egyetemi Könyvtár helyén lehetett az egykori királyi lak. Az imateremmel kapcsolatban nem bizonyított a Mátyáshoz kötődő, személyes használatra vonatkozó „eredet”, de tény, hogy a középkori város főtemplomában kijárt az uralkodónak a magánájtatosságra alkalmas kegyúri karzat, ahonnan az ünnepi szertartásokat követhette. Vagyis fogalmazhatunk úgy is: nehezen képzelhető el, hogy Mátyás ne fordult volna meg ott. (Igaz, a késő gótikus hajóbővítést az újabb kutatások későbbre, a 15–16. század fordulójára, II. Ulászló korára datálják.)

A szentély jobb oldalán – az egykori ülőfülkék és a meghagyott, helyreállított török mihrábfülke mellett – nyíló pálcadíszes gótikus ajtón keresztül keskeny csigalépcső vezet fel az oratóriumba. A renoválás során szabadon hagyott falfelület elárulja, hogy e tornyocskára emlékeztető toldalék a korábbi templom egyik támpilléréhez épült. Derdák Éva felhívta a figyelmet az itt feltárt és megtisztított, közel száznyolcvan négyzetméternyi, összefüggő, 15–16. századi eredeti (in situ) falfestésre. A boltozat és az ablakok ívei halvány rózsaszínűek, a könyöklőpárkánnyal zárt mellvéd feletti „diadalív” belső felén okker  kváderimitáció fut, a köztes felületek pedig törtfehérek. Az oratórium falát eredetileg kárpit takarhatta, berendezése faragott, stallumszerű  padsor és térdeplő lehetett. A feltárási munkálatok során kibontott fülke rendeltetését egyelőre találgatják a kutatók. A padlózaton a rajzolatos-címeres „reprint” kőlapok Mátyás és Beatrix királyné korát idézik. 

Az oratórium másik érdekessége, hogy az évszázadok során – nincs új a nap alatt – emlékhagyó üzenőfalként is szolgált. Aki tüzetesen végigmustrálja a nyers felületeket, sok mindent felfedezhet: karcolt-rajzolt ábrákat, többek között egy korpusz skiccét sejtető Jézus-fejet töviskoronával, Mária-monogramot, török kori, vörös krétával rótt latin feliratokat, gótikus betűkkel írt szövegeket…   

2010 márciusában került napvilágra a pesti Nagyboldogasszony-templom 14. századi, trónoló Madonnát ábrázoló központi freskóképe. A legendás múltú alkotás megjelenése óta az előzmény, a román kori altemplom – Kovács Eszter vezette – feltárásával és látogathatóvá tételével számtalan visszanyert középkori részlettel gazdagodott az épület. És velük a historia domus is, hiszen általuk egyre jobban megismerhetjük azt a tömböt, amely a legtöbbet látott Pest ókorban gyökerező történelméből. Ismét beigazolódott: beszélő kövei a leghitelesebb szemtanúk.   

(A nagyközönség szerdánként, a 14 órakor induló tárlatvezetés, bejárás során tekintheti meg a Mátyás-oratóriumot. Az állagvédelmi, biztonsági rendszer kiépülését követően, a tervek szerint nyártól, szabadon látogatható lesz a Nagyboldogasszony-templom régi-új látványossága.)

Fotó: Merényi Zita  

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2019. február 10-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria