Egy magyar lelkipásztor találkozása az iszlámmal

Nézőpont – 2015. október 2., péntek | 12:26

Haller László egykori tábori lelkész-őrnagy, ikervári plébános szeptember 27-én, vasárnap mondta el gondolatait a jelenlegi migránshelyzetről a répcelaki templomban.

Haller László közel tíz esztendőn át volt tábori lelkész, 1998 és 2000 között a győri helyőrség albán menekülteket is befogadó közösségi szállásán testközelből megtapasztalta a migráció jelenségét. Emellett a koszovói misszióban is részt vett két alkalommal: 2001-ben és 2004-ben fél-fél évet töltött a Balkánon.

László atya először 1998-ban találkozott muszlim férfiakkal, nőkkel és gyermekekkel Győrben, a határőrség közösségi szállásán. Mint helyőrségi lelkészt felkérte az akkori idegenrendészeti osztály vezetője, hogy rendszeresen látogassa a fogdát, amely helyet adott a migránsoknak. Elmondása szerint az akkori és mostani népvándorlás nem hasonlítható össze. Tizenhét évvel ezelőtt egyrészt kevesebben jöttek, együttműködőbbek voltak, könnyebben lehetett őket kezelni, bár akkor sem volt problémamentes a mozgásuk.

Az akkori migránsok körülbelül 90 százaléka szintén az iszlám vallás hívei közül került ki, ők a mostanihoz hasonlóan más vallási és kulturális közegből jöttek. A higiénia területén akkor is mutatkoztak problémák, pedig az albánok nem is Ázsiából, hanem saját kontinensünkről jöttek.

Haller László 2001-ben és 2004-ben fél-fél évet élt a koszovói Pristinában, a KFOR békefenntartó kontingensében. Képekkel illusztrálta azt a pusztítást, melyet az ottani háború okozott. Az albán felkelők annak idején ortodox templomokat robbantottak fel, ezért a kialakult helyzetet lehet vallási konfliktusnak, háborúnak is nevezni.

A jelenlegi migrációról több szakértői véleményt idézve elmondta: megállíthatatlan. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a nyugati jóléti társadalmak a végükhöz közlednek. Albert Einsteint idézte, aki már 1945-ben, nem sokkal a hirosimai és nagaszaki „anyagrobbanás” után még két robbanást jelzett előre: az „életrobbanást” és az „információrobbanást”.

Az „életrobbanás” a tudomány fejlődésének köszönhető, mivel így kitolódik az emberi életkor, és ez egyúttal az élettér csökkenését is előidézi. Az „információrobbanásban” mindenki fog tudni mindent – mondta Einstein. Vagyis az információ által (az internet, televízió, rádió révén) a szegények rá fognak jönni arra, hogy szegények, és jobban szeretnének élni, úgy, mint az európaiak. Ennek lesz a következménye a népek vándorlása, amely egyben a javak újraosztását is fogja eredményezni a földön. Felidézte erre napjaink apró példáját: Hollandiában zúgolódtak a migránsok, hogy lassú az internet, valamint elégedetlenkedtek, mert nem kaptak cigarettára pénzt.

Egy kérdésre válaszolva a plébános azt mondta: az európai kereszténység sajnos elerőtlenedett, nem fogja tudni felvenni a versenyt, a harcot az iszlámmal. Hogy ellent tudjunk állni, ahhoz nem elég külsőségeiben (keresztelés, elsőáldozás, bérmálkozás, temetés) megélni hitünket; a „külcsínnel” együtt az áldozatokat és a lemondásokat is vállalnunk kell, melyekben Jézus példát mutatott nekünk.

Az előadás zárásaként Pierre abbé Testvériség című, 1999-ben írt könyvéből idézett: „Hiszen az európai közösségen belüli határátlépés hamarosan gyerekjáték lesz. Ellenállhatatlan lesz a csábítás! Hiába húznánk szögesdrótot és állítanánk őröket a határokra, úgysem tudnánk megakadályozni, hogy átkeljenek. A történelemben nem láttunk példát arra, hogy ne az élet nyomása győzött volna.”

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria