Egy második anyák napja – Magyar zarándokok köszöntötték a Szűzanyát Frauenkirchenben

Külhoni – 2018. augusztus 16., csütörtök | 12:27

Magyar zarándokok töltötték meg a burgenlandi Boldogasszony (Frauenkirchen) barokk bazilikáját Szűz Mária mennybevételének ünnepén. A hagyományos magyar nyelvű szentmisét Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be idén augusztus 15-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Frauenkirchenben – magyar nevén Boldogasszony vagy Fertőboldogasszony –, az egykori Moson vármegye 14. századtól ismert kegyhelyén közel három évtizede gyűlnek össze magyar zarándokok Burgenlandból, a Felvidékről és az anyaországból magyar nyelvű szentmisére Nagyboldogasszony ünnepén. A tartomány lelki-vallási központja büszke templomára. A Maria auf der Heide (Mária a pusztában)-bazilika Burgenland egyetlen „basilica minor” rangot viselő temploma.

A templomban sok minden beszél a magyar múltról. A szentélyben, a gótikus, de barokk öltözetet kapott kegyszobor mellett jobbról Szent István, balról Szent László király szobra áll. A falakat és a mennyezetet díszítő, ferences szenteket ábrázoló freskók egyikén ott van a nándorfehérvári ostromban a kereszteseket vezető Kapisztrán Szent János is.

Érkezésünkkor már a bazilika előtti tér látványa sejtette, sokan vannak a zarándokok. Parkolni már a közeli utcákban sem lehetett, a füves tér pedig tele volt kerékpárokkal, a templomba alig lehetett bejutni a padsorok mellett álló embersokaságban. A kegyhelyet 1659 óta működtető ferences rend meghívására ezúttal Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Püspöki Konferencia elnöke volt a szentmise főcelebránsa és szónoka.

Délután 1 órakor megszólalt az orgona. Felhangzott szeretett néphimnuszunk, a Boldogasszony anyánk, miközben a papság a fertőszentmiklósi hagyományőrzők felvezetésével bevonult. A népviseletben, kereszttel és lobogóval haladó hagyományőrzőket a mosonmagyaróvári Szent György Lovagrend tagjai követték. Veres András püspökkel számos paptestvér koncelebrált, köztük Németh László, a Győri Egyházmegye általános és Kapui Jenő, az egyházmegye pasztorális helynöke.

Az egybegyűlt hívősereget és a vendég papokat Thomas Lackner OFM plébános köszöntötte: „Köszönöm minden egyes zarándoknak, hogy eljött. Bécsújhelyi születésűként bennem a fél szív magyar. Sajnos népeink történelme úgy hozta, nem beszélem a nyelvet. Nagy öröm számomra templomunkban látni az ünneplő sokaságot.”

„Nagyboldogasszony napja egy második anyák napja” – Veres András püspök Mária mennybevétele hittitkát emberi szemszögből közelítette meg. – „Ez az ünnep a gyermeki tisztelet, hála, szeretet ünnepe” – állította beszéde középpontjába az édesanya és gyermeke, Mária és Jézus kapcsolatát, az anyai szeretetet és az arra adott gyermeki választ a szónok.

Ennek a szeretetnek a kifejeződése ez az ünnep. Amikor Jézus, Mária fia a Szűzanyát testestül-lelkestül felvette a mennybe, beteljesítette a Szűzanya örök vágyát, hogy Isten jelenlétében, Isten szeretetében éljen. Jézus nemcsak Isten fia volt, hanem valóságos ember is, tele azokkal az érzésekkel, melyekkel mi, emberek is tele vagyunk – magyarázta az ünnep üzenetét a győri főpásztor.

A püspök az anyai szeretet felülmúlhatatlanságáról beszélt, a költőt híva segítségül. Dsida Jenő Édesanyám keze című versével azt fogalmazta meg, hogy „minden édesanya az Isten szeretetét, a mennyei atya gondoskodását teszi megtapasztalhatóvá gyermeke számára. Nem túlzás azt állítani, hogy Isten után legtöbbet az édesanyánknak köszönhetünk.”

A kegyszobor mellett jobbról Szent István,
balról Szent László király szobra

Édesanyaként Máriában találhatunk példaképet – mondta Veres András, rámutatva, hogy Mária és Jézus bensőséges kapcsolatát megélve tapasztalhatunk, érthetünk meg mi, emberek valamit Isten irántunk való szeretetéből. – Ahogy Mária földi életében gyermeke elől elhárította az akadályokat, ugyanazzal az anyai gondoskodással és szeretettel segít bennünket is életünk folyamán. Segít, hogy megküzdjünk életünk nehézségeivel. Mint jó édesanya megérzi, egészen sajátos módon mindig megsejti, mire van szüksége gyermekének. De Máriában példaképet láthatunk abban is, ahogy kimondja, „legyen nekem a te szavaid szerint”. Minden körülmények között keressük Isten akaratát, és akarjuk is megtenni – kérte a főpásztor.

Majd arra buzdított, forduljunk bátran a Szűzanyához, szószólónkhoz, közbenjárónkhoz. „Mária, mint ahogy egy édesanya is, minden körülmények között szeretni tudja és akarja gyermekeit. Kiesdi számunkra mindig az üdvösséghez szükséges kegyelmi ajándékokat. Imádkozzunk mi is őszinte reménnyel, igaz szívvel, hűséggel, szeretettel. Kérjük édesanyai pártfogását számunkra, szeretteink számára és különös módon azok számára, akik nagyon rászorulnak Isten segítségére!” – zárta az ünnep titkát az emberhez közel hozó szentbeszédét az MKPK elnöke.

A szentmise a magyarság számára kedves énekekkel fejeződött be. Megszólaltak himnuszaink, a sort Csanády György Székely himnuszként ismertté és rendkívül népszerűvé vált dala zárta. Jó volt ezen a napon magyarnak lenni Frauenkirchenben, átélni, milyen szépen tudunk magyarok lenni.

A kegyhely története

Boldogasszony első okleveles említése 1324-re tehető. Egy kápolna állt itt akkoriban, fatáblára festett kegyképe, a „Madonna lactans”, vagyis szoptató Madonna vonzotta a zarándokokat.

1529-ban a Bécs ostromára felvonuló törökök felgyújtották a kápolnát. A romok eltakarítása közben a falu lakói sértetlenül találták kegyképüket. Ez a csoda zarándokok sokaságát vonzotta aztán a településre. Ekkor határozta el Esterházy Pál egy új templom építését, melyet 1680-ra fejeztek be. A kegyképet a főoltáron helyzeték el. Az 1683-ban újra Bécs ellen induló török sereg ismét romba döntötte a templomot. Ezúttal kimentették a lakosok a kegyképet, mely ma a templom jobb oldalán, az első mellékoltár felett látható.

A törökök elvonulása után Esterházy újabb, még szebb templom építésébe fogott. Francesco Martinelli barokk remeke 1702-re épült fel.

A Fraknó várában élő Esterházy a várkápolna kegyszobra előtt imádkozva belső hangot hallott: „Szeretném, ha ezt a szobrot sok ember számára láthatóvá tennéd. Szeretném, ha elvinnéd a boldogasszonyi templomba.” Így lett a gótikus eredetű Mária-szobor a bazilika kegyszobra.

A főoltár felett latin felirat hirdeti: „Refugium peccatorum” (Bűnösök menedéke). Bűnösök, nagyok és kicsik, minden ember biztonságot, menedéket talál Máriánál.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria