Egy történelmi látogatás: 40 éve járt Magyarországon Pedro Arrupe jezsuita generális

Pedro Arrupe jezsuita generális 1978-as látogatásának fő célja a Magyarországon élő jezsuitákkal való találkozás volt. Az évforduló alkalmából a Pray György Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár vezetője, Mihalik Béla Vilmos foglalja össze gazdagon illusztrált, tudományos alaposságú, mégis olvasmányos formában a generális látogatásának előzményeit, körülményeit és hatását.

A Jezsuita.hu oldalon megjelent írás külön is klikkelhető fejezetekre van osztva:

A magyar katolikus egyház a kommunista diktatúrában (1945–1975)
Jezsuiták a diktatúrában
A katakomba-rendszer
P. Kollár Ferenc Rómában (1977)
Pedro Arrupe Magyarországon (1978)
Kollár Ferenc halála
Arrupe látogatásának sajtóvisszhangja
A látogatás hatása
Kollár Ferenc írásos beadványa VI. Pál pápához
Kollár Ferenc köszöntő beszéde Pedro Arrupe generálishoz
Pedro Arrupe generális homíliája (Makkosmária, 1978. július 13.)

A korabeli sajtóban megjelent fotók és a rendtartomány képarchívumának kincsei illusztrálják a jezsuita generális részletes háttérrel felidézett látogatását.

VI. Pál fogadja Kádár Jánost (Népszabadság, 35. évf., 135. sz. 1977. június 10.)

„Az önálló magyar provincia életében a II. világháborút követő politikai változások radikális törést hoztak, amely a magyar jezsuiták életét és működését számos szempontból a mai napig meghatározza. Ezeket a változásokat már Budapest ostroma jelezte – a Manrézából Budakeszire induló két jezsuita atya, Kajdi Ferenc és Laskay Antal eltűntek, sorsuk mai napig tisztázatlan. A következő években is több rendtagot letartóztattak, internáltak. Mindez a viszonylagos nyugalom látszata ellenére már előre jelezte a rendtársaikra váró sorsot” – kezdődik a Jezsuiták a diktatúrában fejezet.

Ebben olvashatunk a fiatal jezsuiták külföldre szöktetéséről is, melynek első nagy hulláma 1949-re tehető. „Ennek egyik módja a zöldhatáron való szökés volt, egy másik, kalandosabb út a Keleti pályaudvarról induló Arlberg-expressz hálókocsijának az aljára szerelt deszkalapokon való menekülés. Bár több lebukás is történt, az első nagy menekülési hullám során, 1949 első felében 6 tanár és 40–45 skolasztikus jutott ki Nyugat-Európába sikeresen.”

Morel Gyula SJ átszökik a vasfüggönyön az osztrák határon
(JTMRL V.3. Fényképgyűjtemény)

Nem sokkal korábban, 1948 őszén helyezték el a Mária utcai Jézus Szíve-templom mellett az Úti Boldogasszony-képet; a külföldre készülő jezsuiták számára is fontos szimbólum volt ez. Feigl Rudolf testvér így emlékezett vissza szökésére: „Vasárnap délután indultunk a pesti házból. Először még letérdeltünk az Úti Boldogasszony képe előtt, és imádkoztunk, hogy utunk jól sikerüljön.”

Kollár Ferenc tartományfőnök 1977 őszi római látogatásán szóba került Pedro Arrupe általános rendfőnök magyarországi látogatása. A generálist hivatalosan Lékai László bíboros, prímás hívta meg. Kollár Ferenc állapota rohamosan romlott, így Makkosmáriára vonult vissza, ahol a kis kegytemplom lelkésze Tamás János volt. A következő hetekben ő segített a látogatás előkészítésében – írja a rendtörténész.

Pedro Arrupe Makkosmárián

Június 27-én ismertették Lékai bíborossal a részletes programot, és kérték a prímás tájékoztatását, hogy kell-e az állami hatóságok felé tájékozódniuk. Meglepetésükre maga Aczél György, miniszterelnök-helyettes kívánta fogadni Arrupét állami részről.

Pedro Arrupe 1978. július 12-én érkezett meg a Budapest-Ferihegyi repülőtérre, ezzel ő lett az első jezsuita generális, aki magyar földre lépett. Schasching és Hegyi János kíséretében utazott. Fogadásukra Kollár Ferenc provinciális, Tamás János páter, Zentai Sándor és Lukács László testvérek mentek jezsuita részről, míg Lékai bíborost Kacziba József püspök képviselte, az állam részéről pedig az Állami Egyházügyi Hivatal egyik tisztségviselője jelent meg. Innen a vendégeket egyből Esztergomba vitték, ahol Lékai László bíboros fogadta Arrupe generálist.

A látogatás további részleteiről a jezsuita rendtartomány oldalán olvashatnak.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

Magyar Kurír