Egyesítsük erőinket! – Pál József Csaba temesvári püspök a romániai püspökök ad limina látogatásáról

Külhoni – 2018. november 9., péntek | 20:38

Ezekben a napokban tartózkodik ad limina látogatáson a Vatikánban a Romániai Püspöki Konferencia, köztük öt magyar főpásztor. Pál József Csaba temesvári megyéspüspök november 8-án, csütörtökön a pápai audiencia után nyilatkozott a Vatikáni Rádió magyar adásának.

Ferenc pápa együtt misézett a Romániai Püspöki Konferencia tagjaival (Pál József Csaba püspök a második sor szélén jobbra, szemben a pápával)

Nagy öröm volt találkozni a Szentatyával, ez volt az ad limina látogatás csúcsa, a leginkább várt nap. Csütörtökön korán reggel a vatikáni Szent Márta-házban szentmisén vettek részt a pápával, amelyet az egyszerű, testvéri lelkület jellemzett. A pápa homíliája megérintette a főpásztorokat, ahogy Pál József Csaba püspök fogalmazott: minden szava mögött érezhető volt a személyes meggyőződés. „Különösen megragadó volt az a felhívása, hogy tanúságtévő életet kell élnünk. Nem könnyű tanúságot tenni, hiszen sokan moroghatnak, zúgolódhatnak azok közül, akiket zavar, bánt a tanúságtétel, mert azt érzik, hogy változniuk kellene.

Kevéssel 11 óra után fogadta Ferenc pápa a romániai püspököket. A kihallgatást is az egyszerűség jellemezte, körülülték a pápát, aki őszinte, nyílt párbeszédre buzdította őket. Ne féljenek a kritikát sem elmondani, kérte őket. A megbeszélésen számtalan témára kitértek a romániai helyzettel kapcsolatban. A Szentatya nagyon figyelt, sok mindenre válaszolt, néha humorosan is. „Azt éreztük, hogy ő a mi Szentatyánk és ismeri a helyzetünket” – mondta a püspök.

Pál József Csaba ezután az ad limina látogatás azon részéről beszélt, amely az egyes vatikáni kongregációknál, dikasztériumoknál zajlik. A szokásnak megfelelően a püspökök fölkeresik az illetékes szerveket (összesen tízet), ígya Püspöki, Papi, Hittani Kongregációt, a Keleti Egyházak Kongregációját, a Szentek Ügyeinek Kongregációját, az Államtitkárságot, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsát, de jártak többek között a Kommunikációs Dikasztériumnál is. Az összbenyomás valamennyi intézménynél a testvéri, emberi légkör volt. Arra kérték a püspököket, hogyha ügyeikben a Vatikánhoz fordultak és nem kapnak választ, nyugodtan sürgessék meg, kérdezzenek rá, hol akadt el az ügyük, hiszen emberek vagyunk és szívesen segítenek.

Az ad limina látogatás egyben jó alkalom arra, hogy jobban megismerjék, értékeljék egymás munkáját a püspökök, akik jellemzően évente kétszer ülnek csak össze. Rómában viszont együtt látogatják meg az intézményeket, együtt imádkoznak, étkeznek, közös programokon vesznek részt, több beszélgetésre nyílik alkalom. Római és görögkatolikus, román és magyar püspökök egy-egy lépéssel közelebb kerülnek az egység elmélyítéséhez.

A magyar püspökök egy szép estét töltöttek el a Collegium Germanicum et Hungaricumban, ahol együtt vacsoráztak és beszélgettek az ott tanuló magyar papokkal, papnövendékekkel. Szép volt látni, hogy a Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából vagy Romániából érkező magyarok hogyan építik a kapcsolataikat, az összetartozást a tanulmányi évek alatt.

Az ad limina látogatás egyik végkicsengése ezek miatt is a temesvári püspök számára: Egyesítsük az erőinket! Minden egyházmegyében önálló munka folyik, de jó, ha tudnak egymástól tanulni, tapasztalatokat cserélni, odafigyelni egymásra. Ami a tömegkommunikációt illeti, fölmerült az igény az együttgondolkodásra, egy országos fórum létrehozására – akár több nyelven is. Arra, hogy egy kis csoportot alakítva együtt gondolkodjanak, közös sajtónyilatkozatokat adjanak ki. Ennek még nincs kialakult formája, de ahogy a Szentatya is említette, fontos hálózatban lenni, kapcsolatban lenni egymással.

Megtartva sajátosságainkat, gazdagítsuk egymást. Nem kell uniformizálni, de együtt kell működni – ez egy állandóan visszatérő gondolata volt az ad limina látogatásnak. Közösséget kell ápolni a püspöki karon belül is, az egyházmegyék között is.

Sok szó esett az ökumenizmusról is, amelyben ugyan vannak nehézségek, de egy-egy kis gesztus is építheti az egységet. Még akkor is, ha a másik fél nem válaszol rögtön, de mi tegyük meg a magunk részét, ezzel a reménységgel álljunk hozzá a dolgokhoz. A Jóisten is annak örül, ha a gyermekei, a különféle felekezetekhez tartozó gyermekei szeretik egymást. „Apró lépésenként, de haladunk előre.” A temesvári püspök egy hasonlattal élt: az ökumenizmus olyan, mint a repülő. Amikor elindul, a levegőbe emelkedik, minden rázkódik és mozgásban van, de aztán amikor eléri az utazómagasságot, látszólag mozdulatlan, nincs történés, de mégis halad előre. A Szentlélek nem állt meg, előreviszi a keresztények egységének ügyét, még akkor is, ha mi nem érzékeljük eléggé.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria