Egyházi vezetők: aggasztó a tiszaeszlári vérvád parlamenti emlegetése

Egyházaink felelős vezetőiként kötelességünk felszólalni a gyűlöletkeltés ellen, de ebben az esetben különösen is aggasztónak találjuk, hogy a tiszaeszlári vérvád felemlegetése – és ezzel együtt a felszólalásban említett súlyos összeesküvés-elméletek – a Parlament falai között hangzott, hangozhatott el. Így ez a megszólalás közösségi életünk egyik legfontosabb helyszínét, a magyar törvényhozás hitelességét is támadja – nyilatkozta a Szombat című zsidó közéleti és kulturális havilap internetes kiadásának Erdő Péter bíboros, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. 

A lap kérdéseire közös nyilatkozatban válaszoló egyházi vezetők, akik nemrég a Kurír által közölt tiltakozást adtak ki a tiszaeszlári vérvád parlamenti felidézése miatt, leszögezték: „a politikai indulatkeltés olyan fejlemény, amit a magyar törvényhozásnak, illetve természetesen az egész társadalomnak nagyon komolyan kell vennie, méltósággal, de teljes elutasítással kell fogadnia. A hasonló megnyilvánulások, ahogy az egyházaink közös nyilatkozatában is elhangzott, egyedül az indulatkeltés eszközei lehetnek.”

A lap felvetésére a megkérdezettek határozottan leszögezték: az egyházaknak mindig is volt, és ma is kell lennie szerepe „a gyűlölet és a babonák lebontásában”. Hozzáteszik: „Röviddel a holokauszt emléknap után fontos ehelyütt emlékeztetnünk azokra a helytállókra is, akik keresztény-keresztyén hitüktől vezérelve, életüket sem kímélve mentették a zsidókat a vészkorszakban. Köztük van a Duna-parton mártírhalált halt nővér, boldog Salkaházi Sára, a Budapesten élt skót református misszionáriusnő, az Auschwitzban elhalálozott Jane Haining és az evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor is. Az ő életük, akárcsak a mi megszólalásunk a gyűlöletkeltés ellen a bibliai parancsot követi: ’Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!’ Hitünk, emberségünk semmilyen körülmények között nem fér össze az antiszemitizmussal, a vallási közösségek, népcsoportok elleni gyűlöletkeltéssel.”

Mint mondták: „a látványos, alkalmi megszólalások mellett lelkipásztoraink, egyháztagjaink a szeretetparancs folyamatos hirdetésével és megélésével a mindennapokban is tesznek a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen”. 

Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője április 3-án a Parlamentben, napirend utáni felszólalásában Tiszaeszlár 130 éve címmel beszélt az 1882-ben eltűnt Solymosi Eszter eltűnésével kapcsolatos 1883-as perről, amelyben a helyi zsidóság egyes tagjait vádolták meg a keresztény lány rituális meggyilkolásával. Baráth felszólalása végén az új világrend hatalmának fokozatos erősödéséről beszélt, és arról, hogy „a világhódítók hatalmát csak az igazság kimondásával lehet megtörnünk”.

Dr. Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a Jobbik ne csodálkozzon, ha az ország és a világ úgy ítél róluk, „ahogy a tiszaeszlári vérvádról több mint száz évvel evezelőtt a magyar társadalom józanabbik fele és a magyar bíróság akkor döntött”. Kijelentette: sajnálja, hogy egy ilyen napirend utáni felszólalás elhangozhatott, mert a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel.

Magyar Kurír