Megújul Kalocsa érseki központja

2014. április 24. csütörtök, 16:12

A kalocsai érsekség rekonstrukciós programja keretében megújul az Érseki Főszékesegyház, az érseki kastély, és az egykori kanonokházból kialakítják az érseki kincstárat – közölte Vörös Márta, a felújítást vezető főépítész. Az MTI hírét közöljük.

Az április 23-án, szerdán Kalocsán tartott sajtótájékoztatón Asztrik érsek csontmaradványainak azonosításáról is szó volt. A főépítész elmondta: a barokk főszékesegyház felújítása során végzett régészeti feltárások kutatási eredményei lehetőséget adnak arra, hogy pontos ismeretekhez jussunk a korabeli székesegyházak, a Szent István-kori és a kora gótikus második székesegyház körülményeiről.

A kalocsai érsekség első érseke, Asztrik csontmaradványainak és az érseki relikviáknak az azonosítása kapcsán a következőket ismertették: a márványkoporsót a 1910 körül végzett ásatások alkalmával találták meg, és hibásan egy XII. század végén, valamint a XIII. század elején élt érsek csontmaradványaival azonosították. A radiokarbon kormeghatározás, a márványkoporsó eredeti elhelyezkedése, az érseki relikviák vizsgálata egyértelműen bebizonyították, hogy Asztrik érsek maradványait tartalmazza a márványkoporsó. A felfedezés jogfolytonosságot igazol a kalocsai érsekség több mint ezer éves fennállásának, 1000 körüli alapításának idejétől napjainkig.

Asztrik érsek a magyar egyház létrejöttének meghatározó alakja, akinek történelmi érdeme is felbecsülhetetlen, mert az államalapításban is meghatározó szerepe volt, hiszen Szent István számára ő hozta el II. Szilveszter pápától a koronát – emelte ki a főépítész.

Vörös Márta rámutatott Bábel Balázs, jelenlegi kalocsai–kecskeméti érsek szerepére, aki – szavai szerint „mint Asztrik 90. utódja” – méltó helyet foglal el az Asztrikot követően az építésben kiemelkedő érsekek között.

Bábel Balázs, a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye érseke az MTI-nek elmondta: kényszerítette a szükség, hogy felújítsák a főszékesegyház épületét, mert az utolsó pillanatait élte az épület a toronytól a kriptán át a karzatig. Már mindenütt teljesen amortizálódott az idők folyamán, mert az anyag is elfáradt a 250 éves épületben, amelyet tűzvész is ért, azt fel kellett már újítani – fogalmazott az érsek. Kifejezte: reményei szerint a főszékesegyház felújítása a karácsonyi szentmiséig elkészül.

Molnár Mihály, az MTA Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának a kutatója elmondta, hogy radiokarbon kormeghatározási módszerrel mérték meg a kalocsai érsekségtől kapott csontokat. A kormeghatározás azon alapszik, hogy a kozmikus sugárzás hatására radiokarbon képződik az élő szervezetben. Az anyag 50-60 ezer év alatt bomlik el, azután már nem alkalmas kormérésre. A Zürichben készített radionkarbon mérő berendezéssel 2012-ben 2573 mérést hajtottak végre, melyet világviszonylatban is kiemelkedőnek nevezett a kutató.

A mérési eredmény 1007 plusz mínusz 17 év konvencionális kort mutatott. Asztrik érsek, a korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthetően 1028 és 1030 között halt meg.

Buzás Gergely, a Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetője, a kalocsai régészeti feltárások vezetője elmondta, hogy neki is az volt a véleménye, hogy Asztrikot rejti a sír. Kiemelte: Asztriknak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy kalocsai főpapként koronát hozott Szent Istvánnak, 1006 és 1009 között esztergomi püspökként segítette az első királyt, majd Kalocsa első érseke lett. A régész szerint egy regensburgi érsek leírásából tudjuk, hogy 1028 után még élt Asztrik érsek. Emlékeztetett arra, hogy a sírt 1910-ben találta meg Foerk Ernő az első székesegyház téglapadlója alatt.

Buzás Gergely hangsúlyozta: mind a művészeti, mind a régészeti eredmények azt bizonyították, hogy egy XI. századi csontmaradványt találtak meg.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00
ferenc-papa-ne-feljunk-talalkozni-krisztussal-az-idegenekben-es-migransokban
Ferenc pápa: Ne féljünk találkozni Krisztussal az idegenekben és a migránsokban!

Február 15-én délután maga a Szentatya nyitotta meg szentmisével a „Félelemtől mentesek” című háromnapos találkozót Sacrofanóban, amelyet az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) „Bevándorlók” nevű alapítványa, az olasz karitász és az Astalli Központ szervezett.

08:57