Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, a népi vallásosság világhírű kutatója

Kultúra – 2015. február 13., péntek | 18:11

94 éves korában elhunyt Erdélyi Zsuzsanna művészeti író, Kossuth-díjas néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – tájékoztatott február 13-án az MTI.

Az MMA Erdélyi Zsuzsannát saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Erdélyi Zsuzsanna Komáromban született 1921. január 10-én. Nagyapja Erdélyi János (1814–1868) író, irodalomtörténész, filozófus volt.

1953 és 1963 között a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában ismerkedett meg a magyar népzene és népművészet gazdag forrásvilágával, 1964 és 1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1971 és 1987 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa volt.

Szakrális szövegfolklórral és a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól, azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.

Erdélyi Zsuzsanna 2002-ben csatlakozott az MMA egyesülethez, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének rendes tagja, 2012 és 2014 között a népművészeti, néprajzi tagozat vezetője volt. 2014 őszén a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesítették munkájáért.

A vallásos néphagyomány és szövegfolklór, a szóbeliség-írásbeliség kapcsolatának legnagyobb hatású kutatójaként a népköltészet szimbolikája és az archaikus apokrif népi szövegek kutatása terén elért, európai összefüggéseket is feltáró munkásságáért 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze címet.

Legismertebb művei közé tartoznak az Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához (1961), a Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok (1974), az Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001) és a „…Századokon át paptalanúl…” (2011) című kötetek.

Erdélyi Zsuzsanna munkásságát számos díjjal ismerték el, megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét (1991), a Magyar Köztársasági Emlékérmet (1992) és a Kossuth-díjat (2001) is.

* * *

Én lefekszek én ágyamba,
Mint Úrjézus koporsóba,
Három angyal őriz engem,
Őrizzetek, angyalok, éjfélig,
Szűz Mária, virrattig,
Föltekintek magos mennybe,
Nyitva látom mennyország kapuját,
Kívül kárpitos,
Bellű aranyos,
Trónusán ül szép Szűz Mária,
Ölében Szent Fia meghalva,
Három csöpp vére elcsöppent,
Az angyalok fölszették,
Cintányérra tették,
Az Úrjézushoz vitték,
Nem szólok, sem felelek,
Ki ezt az imádságot este elmondja, reggel,
Halálos bűn nélkül hal meg,
Halála óráján igenyesen a mennyországba megy. Ámen.

Archaikus népi imádság Mélykútról (Bács-Kiskun megye), 1975. febr. 2.
Elmondta: Csorba Mihályné Turcsányi Anna (81 éves).
In: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. 187. (Ölében Szent Fia meghalva)


Majd az idő kipörgeti. Portréfilm Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutatóról
(2008)

Magyar Kurír