Elhunyt Michel Tournier, a II. világháború utáni francia irodalom egyik legjelentősebb regényírója

2016. január 19. kedd 16:26

A Francia Akadémia regénynagydíja és a Goncourt-díj birtokosa 91 éves volt. Írói világát a német kultúra, a zene és a katolikus vallás határozta meg.

Michel Tournier január 18-án, hétfő este halt meg a Párizshoz közeli Choiselben, ahol fél évszázada a világtól elzártan, egy régi plébánia épületében élt családjával.

„Azt szerette volna, ha itt temetjük el” – mondta Alain Seigneur, az 550 lakosú település polgármestere. „Egy kicsit szerelemes volt ebbe a faluba. A sírhelyét is kijelölte egy fa mellett” – tette hozzá.

A Nobel-díj várományosaként is többször emlegetett szerzőről, az egyetlen olyan francia regényíróról, aki egyhangú szavazással kapta meg a Goncourt-díjat A rémkirály című, 1970-ben megjelent regényéért, a teljes francia kulturális élet megemlékezett.

Francois Hollande államfő szerint Michel Tournier-nak a „realizmus és fantasztikum között mozgó művei a franciák és európaiak egy teljes generációját ragadták magukkal, amely hozzá hasonlóan rajongott kontinensünk irodalmáért, történelméért, kalandjaiért és természetéért. Mindig is az eszmék és a valóság kibékítésére törekedett” – írta közleményében a francia elnök.

„Holnap már nem tudok Michel Tournier-nak arra a kérdésre válaszolni, hogy ki a legnagyobb élő francia író” – írta a Twitteren Bernard Pivot, a Goncourt Akadémia elnöke. „A mítoszoknak és a történelemnek olyan nagy alakjaihoz csatlakozott, akiknek zseniális szerzője volt” – tette hozzá.

Tournier a Le Figaro című napilapnak júniusban adott interjúban „elég jónak” nevezte élete mérlegét. „Hat kritérium alapján ítélhetjük meg az életünket, amikor a végére értünk, ezek a fizikum, a család, a kor, a barátságok, a szerelem és a karrier. Az én mérlegen inkább jó, beleértve a karrierem csúcsát, amelyet a Goncourt-díj jelent. A gyenge pont a kor, amelyben éltem” – mondta az író.

Michel Tournier 1924. december 19-én született Párizsban. A ma már klasszikusnak számító szerző műveit az európai alapmítoszok ihlették, amelyeket humorral dolgozott fel. Írói világát a német kultúra, a zene és a katolikus vallás határozta meg.

A párizsi Sorbonne egyetemen és Tübingenben filozófiát tanult, 1950 és 1968 között fordítóként dolgozott, majd az Europe1 francia kereskedelmi rádió sajtóattaséja volt, a Plon kiadónál dolgozott és egy, a fotózásról szóló tévéműsort is vezetett, csak 42 éves korában kezdett el írni.

„A mondandóm egyszerre volt olyan nagyon titkos és olyan nagyon lényegi, hogy hosszú érési folyamatra volt szükségem, mielőtt bármit is publikáltam” – mondta Tournier a Le Figarónak adott interjúban.

Első regényéért, az 1967-ben megjelent Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című művéért megkapta a Francia Akadémia regénynagydíját, majd három évvel később a másodikért, A rémkirályért a Goncourt-díjat. A regény alapján 1996-ban rendezett filmet Volker Schlöndorff.

Leghíresebb regényei magyarul is megjelentek, köztük a Gáspár, Menyhért, Boldizsár (1980), az Eleázár, avagy a forrás és a csipkebokor (1996) vagy a Boldogság Németországban? (2004). Tucatnyi kötete látott napvilágot a fotóművészetről is. Gyerekeknek is írt könyvet (Péntek, vagy a vad élet), és szívesen vett részt iskolákban a könyveiről szóló beszélgetéseken.

Utolsó kötete tavaly nyáron jelent meg Hellmut Wallerrel, a német fordítójával 1946 óta folytatott levelezéséről.

Az egyik legjelentősebb francia szépirodalmi kiadó, a Gallimard olvasói bizottságának tagja volt, s 1972 és 2010 között a Goncourt-díj zsűrijében is részt vett, onnan egészségügyi okok miatt vonult vissza. Január 1-jén a legmagasabb francia állami kitüntetés, a Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át.

Forrás: MTI

Fotó: Adinesagalyn.com

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: művészet
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-diakonusoknak-ne-legyetek-elojegyzesi-naptaratok-es-fogadoora-rabjai
Ferenc pápa a diakónusoknak: Ne legyetek előjegyzési naptáratok és a fogadóóra rabjai!

Május 29-én, vasárnap a Szentatya több ezer diakónussal együtt mutatott be szentmisét a Szent Péter téren, akik az irgalmasság szentéve alkalmából zarándokoltak Rómába. A mise végi Úrangyala-imádság előtt pedig többek között azt kérte, hogy csatlakozzunk a szíriai gyermekek imádságához.

2016. május 29. vasárnap
interju-erdo-peter-biborossal-nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-elokeszuleteirol
Interjú Erdő Péter bíborossal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő látogatásra érkezett május 25. és 28. között Budapestre Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke. A világesemény előkészítési folyamatáról Erdő Péter bíborost kérdeztük.

2016. május 28. szombat