Emlékezés Szent Edith Stein halálának hetvenedik évfordulóján

2012. augusztus 8. szerda 15:58

Holnap emlékezik meg a Katolikus Egyház a Keresztről Nevezett Szent Terézia Benediktáról.

Az évforduló alkalmából Lengyelországban több rendezvényt is tartanak a hetven évvel ezelőtt, 1942. augusztus 9-én Auschwitzban kivégzett szerzetes, Edith Stein emlékére. A jeles vértanút 1998. október 1-jén avatta szentté Boldog II. János Pál pápa.
 
Az augusztus 9-i megemlékezés kezdetén a résztvevők imádkozva végigvonulnak azon az úton, amelyen Edith Stein megérkezett a birkenaui haláltáborba, ahol legalább 1,1 millió zsidót, 75 000 lengyelt és mintegy 19 000 romát öltek meg a második világháború alatt.
 
Ezt követően 11 órakor szentmisét tartanak a haláltábor emlékművénél. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lesz, a szentbeszédet Joachim Meisner bíboros, kölni érsek mondja.

Velük együtt azokból az egyházmegyékről érkező főpásztorok miséznek, ahol élt Edith Stein: Felix Genn, Münster püspöke; Norbert Trelle, Hildesheim püspöke; Karl-Heinz Wiesemann, Speyer püspöke; Franciscus Jozef Maria Wiertz, Roermond püspöke (Edith oda menekült az echti karmelita kolostorba), Marian Gołębiewski, Wrocław érseke (ném. Breslau, ahol Edith született, nevelkedett s járt egyetemre), Jan Kopiec, Gliwice püspöke (ezen egyházmegye területén van a mai Lubliniec /németül Lublinitz/, ahol gyermekkorában élt), valamint a házigazda, Tadeusz Rakoczy püspök, a bielsko-żywieci egyházmegye ordináriusa (ennek területén van az auschwitz-birkenaui haláltábor).

A szentmise, amelyet az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként Erdő Péter bíboros az egész Európából érkező főpapokkal és papokkal a birkenaui volt német koncentrációs táborban az áldozatok emlékművénél bemutat,  a negyedik lesz a történelemben. Az elsőt John Joseph Krol bíboros, philadelphiai érsek mutatta be 1972-ben, Maximilián Kolbe atya boldoggáavatásának első évfordulóján. 1979-ben boldog II. János Pál pápa celebrált ott szentmisét, első hazai zarándokútján (több százezer ember részvételével). Utoljára pedig 1987 a lengyel Püspöki Kar misézett ott, hálát adva Istennek Edith Stein boldoggáavatásáért. XVI. Benedek pápa 2006-ban járt ott és imádkozott az áldozatokért.
 
Edith Stein 1891. október 12-én született a sziléziai Breslauban (a mai Wroclaw), ortodox zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. 1904-ben elhagyta a judaizmust és ateista lett. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé; a Göttingeni Egyetemen Edmund Husserl asszisztense volt, és nála szerzett diplomát.
 
„Aki az igazságot keresi, Istent keresi, tudva vagy öntudatlanul” – hangsúlyozta Edith Stein. Nagy hatással volt rá Avilai Szent Teréz önéletrajza. Megtalálta Istent, és 1922. január 1-jén megkeresztelkedett. Ezt követően lemondott asszisztensi állásáról. 1922-1932 között a speyeri domonkos leányiskolában tanított. Keresztségétől kezdve tanítással és könyvek írásával szolgált Istennek. 1933-ban teljesült a vágya: belépett a kölni kármelita monostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, s életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. Tudományos munkát végzett, a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta.
 
Hazáját a zsidóüldözés miatt elhagyva 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya c. könyvét. A holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet. Az erről szóló körlevelet az összes templomban felolvasták. Válaszként Hitler július 26-án elrendelte Hollandiában az áttért zsidók letartóztatását is. Származása miatt Edithet 1942. augusztus 2-án a németek több nővérrel együtt letartóztatták, és Auschwitzba hurcolták, ahol 1942. augusztus 9-én kegyetlenül kivégezték.
 
II. János Pál pápa 1987. május 1-én Kölnben avatta boldoggá, s 1998. október 11-én Rómában, a Szent Péter téren iktatta a szentek sorába, és egyben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. „Mélyen meghajolunk Edith Stein élete és halála előtt, aki Izrael jeles leánya és ugyanakkor a Kármel leánya volt. Keresztről nevezett Benedikta nővér olyan személyiség volt, akinek intenzív élete századunk drámai szintézise volt, mély, még most is vérző sebek gazdag szintézise; ugyanakkor egy emberfeletti teljes igazság szintézise egy olyan szívben, amely sokáig, mindaddig nyugtalan volt, mígnem végül Istenben megtalálta a békét” - mondta boldoggáavatásán II. János Pál pápa.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Címkék: Erdő Péter
Vezető híreink - olvasta már?
-maradjunk-szofogadok-maradjunk-isten-igejenek-befogadoi-szent-istvan-napi-szentmise
„Maradjunk Szófogadók, maradjunk Isten Igéjének befogadói” – Szent István-napi szentmise Budapesten

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt, majd vezette a Szent Jobb-körmenetet. A szentmise szónoka Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök volt.

2018. augusztus 20. hétfő
okumenikus-istentiszteletet-tartottak-budapesten-augusztus-20-eloestejen
Ökumenikus istentiszteletet tartottak Budapesten augusztus 20. előestéjén

Ökumenikus istentiszteletet tartottak a magyarországi keresztény egyházak vezetői augusztus 19-én, szombaton, az államalapítás ünnepének előestéjén Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban. Az ökumenikus imádságon Erdő Péter bíboros, prímás is részt vett.

2018. augusztus 20. hétfő