Értékes leletekre bukkantak a székesfehérvári székesegyházban folytatott ásatás során

2018. október 14., vasárnap | 19:10

Hamarosan lezárul a székesfehérvári Szent István király-székesegyházban augusztus 15-én kezdődött, országos jelentőségű régészeti ásatás. Jelenleg ez a legnagyobb, épületen belüli városi feltárás Magyarországon. Az eddigi eredményeket október 11-én mutatták be sajtótájékoztató keretében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A munkákat Spányi Antal megyéspüspök engedélyezte és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozta. A feltárást Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze vezette, konzulensek Biczó Piroska régész és Bartos György művészettörténész voltak.

A tudományos közélet és történelem iránt érdeklődő nagyközönség is különös érdeklődéssel várta a székesegyházban folytatott ásatások eredményeit, melyek tisztázzák a területen álló középkori templomok építéstörténetét.

A székesegyház dombján az egykori ispáni, majd királyi vár területén az 1960-as évektől folytak kisebb ásatások. 1971-ben Kralovánszky Alán részben feltárta az úgynevezett négykaréjos templomot a székesegyház előtt. A korábbi kutatások során előkerült falmaradványok pontos keltezéséhez és az egykori templom alaprajzának pontosításához újabb ásatásokra volt szükség. Erre a II. János Pál pápa tér rekonstrukciója adott alkalmat 2014-től.

A Szent István király-székesegyház felújítása során 2015-ben a templom falában további középkori faragványok kerültek elő. 2016-ban, a két oldalkápolna restaurálása előtt Spányi Antal megyéspüspök engedélyezte a régészeti feltárások folytatását az úgynevezett négykajéros templom és a székesegyház középkori előzménye között. Az ásatások során az északi kápolnában egy középkori sekrestye, a déli torony aljában pedig egy 15. század eleji olasz családi kripta került elő. Eközben talajradaros vizsgálatokat végeztek a székesegyházon belül, mely jelentős falmaradványokat mutatott. Ezek feltárása kezdődött 2018 augusztusában.

A csütörtöki sajtótájékoztatón Spányi Antal megyéspüspök hangsúlyozta: a régészeti eredmények jelentős mértékben növelik, gazdagítják a városról és a megszentelt helyről szóló történeti ismereteket.

Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze ismertette az ásatás eddigi eredményeit. A négykaréjos templom keleti szentélyét elbontva hosszházat építettek sokszögű apszissal, melyet a székesegyház padjai alatt találtak meg a régészek. A szentélyt gótikus stílusú pillérek tartották, díszesen faragott lábazatuk szinte érintetlenül bukkant elő. A feltárás során bebizonyosodott, hogy a déli támpillér nem sokkal építése után leomlott. Alapjaira egy újabb, erősebb támpillért emeltek. A templomot később – valószínűleg a 15. század elején – háromhajóssá bővítették. A török hódoltság idején dzsámiként használták. A 18. században több ütemben átépítették, végül 1768-ban a városi polgárság adományaiból készült el a ma is látható freskókkal díszített templom, mely 1777-től püspöki székesegyház rangot kapott.

A templom körül temetőt találtak, ahonnan egyházi és világi személyek maradványai kerültek elő. A templom kerítésén kívül Árpád-kori lakóépületeket és gazdasági épületeket tártak fel.

Az ásatás legértékesebb lelete egy zománcberakású, gótikus stílusú limoges-i korpusz. A Dél-Franciaországból származó kegytárgy a 13. első felére keltezhető. Smohay András a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója elmondta, a bronzból készült korpusz feltehetően oltárkereszt vagy körmeneti kereszt funkciót látott el.

A ritka lelet és az ásatás során előkerült falmaradványok is megerősítik, hogy Székesfehérvár belvárosának legmagasabb pontján a középkorban egy többször bővített, szépített, jelentős egyházi épület állt.

Cser-Palkovics András polgármester a sajtótájékoztatón rámutatott: a feltárás is bebizonyította, hogy a domb, amelyen a székesegyház áll jelenleg, nemcsak Székesfehérvár, hanem az egész nemzet történelmi, szakrális központja volt. Elmondta, hogy az ásatás során megtalált korpuszt november 5-től kiállítják a városházán, majd a székesegyház teljes felújítását követően a megtalálási helyszínen kaphat helyet.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye; MTI

Fotó: Simon Erika

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-nagycsutortok-este-annak-van-legnagyobb-hatalma-aki-leginkabb-szolgal
Ferenc pápa nagycsütörtök este: Annak van legnagyobb hatalma, aki leginkább szolgál!

Április 18-án a Szentatya a Rómához közeli Velletri település börtönében mutatta be a nagycsütörtök esti misét, amelynek keretében megmosta tizenkét különböző nemzetiségű fogvatartott lábát. Az elítéltek közül lelkileg is sokan készültek az alkalomra, például meg is gyóntak.

2019. április 18., csütörtök
erdo-peter-mutatta-be-nagycsutortok-esti-szentmiset-esztergomban-96211
Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét Esztergomban

Április 18-án, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában. A liturgia során a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.

2019. április 18., csütörtök
Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle