Az öt éve megkezdett előadás-sorozat idei alkalmain az egymásra figyelés mélységeit igyekeztek feltárni, így beszéltek a vigasztalanság és vigasz jelenségeiről, illetve azok jellemzőiről. A témát Irene Luster Haggeney vezette fel: Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos könyvéből, misztikusok írásaiból jól ismert fogalmak ezek. A németországi nővér elmondta, az ember hajlamos figyelmen kívül hagyni a vigasz állapotát. De hogyan ismerhetjük fel a vigaszt, a vigasztalót a saját életünkben? Az embert élete során számos negatív élmény éri, tragédiák, csalódások, fájdalmak. Ezek nagyon erős hatások, amelyek erősen rögzülnek. A pozitív történések, a vigasz fölött azonban az ember hajlamos gyorsan tovább- vagy eltekinteni.
A továbbképzés során a jelenlevők azokat a módszereket gyakorolták, amelyek segíthetik őket a lelki kísérésben, hogy társaikat a vigaszra, a kiengesztelődésre vezessék. Mindenki maga is befolyásolhatja ugyanis, mi érvényesül inkább az életében: a fájdalom vagy a vigasz. A programon részt vettek többnyire lelkiségi csoportok tagjai és részt vesznek a szeretetszolgálatban, betegápolásban vagy -látogatásban.
„Többre van szükség a bátorításnál, a másik mellett kell állni, vele együtt haladni ahhoz, hogy megvalósulhasson a lelki kísérés” – hangzott el. A hétvége során Jézus anyja, Mária személyét vizsgálták különböző szentírási részek tükrében, valamint a vigasz és a vigasztalanság vonatkozásában, de voltak egyéni és csoportos imaidők, illetve beszélgetések során mélyíthették el a megismert módszereket.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Szatmári Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria