Ferenc pápa az irgalmasság misszionáriusaihoz: Isten a kezére „tetoválta” gyermekei nevét

2018. április 11. szerda 13:27

A Szentatya április 10-én délelőtt fél tizenegykor fogadta az Apostoli Palotában az irgalmasság misszionáriusait, akikhez hosszú beszédet intézett.

Ferenc pápa idén húsvétra Rómába hívta az irgalmasság misszionáriusait, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és további eligazítást kapjanak. A találkozó keretében a pápával együtt mutatták be az Isteni Irgalmasság vasárnapja szentmiséjét a Szent Péter téren, majd április 10-én, kedden délelőtt az Apostoli Palota Király termében fogadta őket a Szentatya. A kihallgatás után a Szent Péter-bazilika Katedra-oltáránál mutatott be szentmisét a pápa, az irgalmasság misszionáriusai koncelebrálásával.

A Szentatya a keddi audiencián azt kérte az irgalmasság misszionáriusaitól, hogy folytassák az irgalmasság szentévében megkezdett szolgálatukat, amelynek gyümölcseként sok megtérés történt, és ez örömmel tölti el. Beszédében támpontokat adott a papoknak, miként közvetítsék az Atya irgalmasságát a bűnbánó híveknek. Izajás próféta szavaira utalva az irgalmasság, a vigasz, a szeretet, a bűn, a gyónás fogalmát elemezte.

Az Úr megvigasztalja népét, és irgalommal van szegényei iránt. A jóindulat, a vigasz, a közelség, az örök szeretet ígérete mind olyan kifejezés, mely az isteni irgalmasság gazdagságát hivatott jelezni. Pál apostol a Korintusiakhoz írt második levelében arról beszél, hogy mi Isten munkatársai vagyunk (vö. 2Kor 6,1–2). Az üzenet, amit Krisztus nevében viszünk el másoknak, hogy béküljünk ki Istennel. Apostolkodásunk felhívás arra, hogy keressük, és akkor megkapjuk az Atya bocsánatát. Istennek szüksége van olyan emberekre, akik elviszik a világba az ő megbocsátását és irgalmasságát. Ugyanezt a küldetést bízta a feltámadt Úr a tanítványokra húsvétkor. „Békesség nektek. Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt és folytatta: Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,21–23). Ez a felelősség megkívánja a papoktól, hogy a küldetéshez illő következetes életet folytassanak – emlékeztetett a Szentatya.

El kell ismernünk bűnösségünket, és az Úr kegyelme révén irgalmat nyerünk. Ebből kiindulva kell fölfedezni az evangélium lényegét – Ferenc pápa hozzátette, hogy ő gyakran időzik el annál a mondatnál, amit Szent Pál mond a Timóteushoz írt első levelében: „Isten megkönyörült rajtam” (vö. 1Tim 1,13). Ez bátorságot önt belé, érzi általa az Atya ölelését. Szívesen ismételgeti, mert erőt ad neki, és mert ez az igazság. A pápa is elmondhatja magáról, hogy Isten megkönyörült rajta. Ez tehát a kulcsa annak, hogy Isten munkatársaivá váljunk. A papoknak nem szabad mások fölé helyezniük magukat, mintha bűnös testvéreik bírái lennének.

Kedvelt szokása Ferenc pápának az új szavak kitalálása. Legújabb alkotása a primerear szó (utalva a primavera, tavasz szóra), mely azt fejezi ki, hogy Isten elénk jön, vár minket. A kiengesztelődés nem emberi kezdeményezés, sem önnön fáradságunk gyümölcse. Ha ezt gondolnánk, egyfajta neopelagianizmusba esnénk, amikor túlbecsüljük az embert, és elfeledkezzünk arról, hogy Isten az üdvözítő, nem pedig mi. Övé a kezdeményezés, ő megelőz minket a szeretetben.

„Amikor pedig egy gyónó jön hozzánk, fontos tudnunk, hogy benne már ott van az isteni szeretettel való találkozás gyümölcse. A papi szívnek meg kell éreznie annak csodáját, hogy a hívő már találkozott Istennel, és megtapasztalta kegyelme hatékonyságát. A papok feladata az, hogy támogassák Isten kegyelmének e működését. Olykor azonban előfordul, hogy a pap a viselkedésével ahelyett, hogy közelebb vinné a bűnbánót Istenhez, eltaszítja. Nem kell szégyenérzetet keltenünk abban a személyben, aki már beismerte bűnét, és tudja, hogy hibázott. Nem kell faggatni, amikor az Atya kegyelme már közbelépett. Nem szabad megsérteni egy személy lelkének szent helyét, ahol Istennel lép kapcsolatba.”

 

Ferenc pápa ekkor a tékozló fiú példabeszédére utalt. Isten olyan, mint az apa, aki várja haza tékozló fiát, nyugtalan a szíve, amíg rá nem talál elveszett gyermekére. Egy papnak olyan szemmel kell rátekintenie a gyónóra, és úgy kell meghallgatnia, hogy ezáltal megérezhesse Isten szeretetét, aki mindig és mindenek ellenére megbocsát.

A megbocsátás révén felszabadul az ember, visszanyeri örömét és élete értelmét, visszakapja méltóságát. Loyolai Szent Ignácra hivatkozva a pápa így buzdított: A kiengesztelődés szentsége legyen kedvező pillanat, amikor megérezzük és növeljük a belső vigaszt. Fájdalmas tapasztalat, mely mindenki életében előfordulhat, amikor úgy érezzük, magunkra hagytak minket, hogy elhagyott minket az Isten. Ez csalódást, bánatot, olykor elkeseredést és depressziót vált ki az emberekből. Ugyanakkor az elhagyatottság minden formája paradox módon a szeretet tapasztalatába illeszkedik.

Isten soha nem feledkezik el rólunk, a kezére „tetoválta” a nevünket. Ahogy nem feledte Jeruzsálem falait sem, Isten továbbra is felkínálja nekünk az üdvösséget, és segítségünkre siet – hangsúlyozta a Szentatya. – A szeretetnek e bizonyosságát kell megerősíteni minden gyónóban, hogy legyen erejük hinni és remélni. A bizonyosságot, hogy mindig van lehetőség az újrakezdésre, mert Isten mindig kézen fog és előre visz minket. Az irgalmasság kézen fog és megerősít bennünket abban, hogy Isten szeretete legyőzi a magányt és az elhagyatottságot. Ezt kell közvetíteniük az irgalmasság misszionáriusainak is.

* * *

Az irgalmasság misszionáriusai – közel ezer pap a világ minden tájáról – közvetlenül Ferenc pápától kaptak megbízatást és különleges felhatalmazást a Szentszék illetékességébe tartozó bűnök alóli feloldozásra, valamint különleges küldetést kaptak arra, hogy az irgalmasság rendkívüli szentéve során prédikáljanak a Misericordiae vultus kezdetű pápai bulla iránymutatásai alapján. Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke felügyelte a misszionáriusok kiválasztását és elküldését a világ egyes egyházmegyéibe. Az irgalmasság szentéve során, 2015-ben nagyszerdán vették át a pápától a megbízatásukat a vatikáni Szent Péter-bazilikában, mint az isteni megbocsátás jelét.

Ferenc pápa a szentév lezárása után, a 2016. november 21-én kelt Misericordia et misera kezdetű apostoli levelével meghosszabbította az irgalmasság misszionáriusainak rendkívüli küldetését, és az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa felügyelete alá helyezte őket.

Az irgalmasság misszionáriusai szerte a világon különleges segítséget nyújtanak a helyi püspököknek az evangelizálásban, a misszióban és az igehirdetésben, de főként a kiengesztelődés szentségének kiszolgáltatása által. Isten irgalmasságának prédikátoraiként a megbocsátás örömét hirdetik, valamint gyóntatnak a legkényesebb esetekben is. A Szentatya az irgalmasság misszionáriusainak különleges felhatalmazást adott az olyan bűnök alóli feloldozásra, melyek kiközösítéssel járnak.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-pozna-ban-adjatok-egy-fix-pontot-es-en-kiforditom-sarkaibol-vilagot
Erdő Péter Poznańban: „Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot”

A Lengyel Püspöki Konferencia szervezésében szeptember 22-én Poznańban tartották az Országos Lelkipásztori Fórumot. Stanisław Gądecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnökének meghívására Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével szentmisét ünnepeltek.

2018. szeptember 22. szombat
felkesziteni-az-orok-eletre-nyary-zsigmond-igazgato-25-eves-szent-gellert-iskolarol
Felkészíteni az örök életre – Nyáry Zsigmond igazgató a 25 éves Szent Gellért Iskoláról

Idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját a Budapest-Krisztinavárosban található Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Jelenleg 461 diák tanul itt, a tantestület létszáma 48 fő. A negyedszázados jubileum alkalmából Nyáry Zsigmond igazgatóval beszélgettünk.

2018. szeptember 22. szombat