Ferenc pápa szereti a hobbitokat

2013. szeptember 3. , kedd | 15:02

A pápáról tudhatjuk, melyek a kedvenc olvasmányai: Tolkien is közéjük tartozik – írja az Avvenirében Andrea Monda.

Ferenc pápa olykor elmondja, mit szeret olvasni. Kedvenc szerzői közé tartoznak Léon Bloy és Joseph  Malègue francia írók, Manzoni, Dosztojevszkij, Hölderlin, Borges (akihez barátság is fűzte) és Chesterton.

Monda beszámol arról, hogy a pápa kedvelt olvasmánya a Gyűrűk ura, Tolkien világsikert aratott műve is. Elmondja, hogy ezeknek a kicsiny, vicces, ám elszánt és történelemformáló erejű emberkéknek nincs előképük a mitológiákban. A szerző elmélyült filológus, a többi alak, törpe, boszorkányok, varázsló megformálásához segítségül hívta az ősi mítoszokat, középkori legendákat, a hobbitok viszont már a huszadik századi képzelet teremtményei. Közemberek, annyira közönségesek, hogy szinte kívül esnek a mai világunkhoz annyira hasonló Középfölde világán: ők minden és egyben mindennek az ellentéte. A cikkíró szerint talán éppen olyanok, mint mi, az olvasók: lusták, nem találják a helyüket, nosztalgikusan vágynak valamire, nem is tudják pontosan, mire. Lyukakban laknak, mint a nyulak, de képesek egy oroszlán bátorságával fellépni, káposzta- és krumpliföldeken élnek, de elfekkel és sárkányokkal akarnak találkozni. Mulatságosak, esetlenek, kicsinyesek, mégis ellenállóak, kitartóak, tele vannak rejtett erővel (ezek közül az első a gyógyíthatatlan humorérzékük).

Néhányan közülük készek útra kelni, szakítani a hagyományokkal, túlmenni területük határain. Ilyen Bilbó és Frodó is, akikről Bergoglio még bíborosként beszélt 2008-as húsvéti homíliájában. Az utazók példáját hozta fel, Aeneast, Odüsszeuszt. Főként pedig Ábrahámról beszélt, aki „hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy” (Zsid 11,8). Hozzátette: „Bilbóval és Frodóval visszatér a kortárs irodalomba annak az embernek az alakja, akit meghívást kap, hogy útra keljen, és  utazás közben megismeri, megéli a jó és a rossz közti döntés drámáját.” Nyugtalan bátorság él benne, missziós lelkület, elhivatottság, holott nem ismeri az út részleteit, nem ismeri a kimenetelét sem. Frodó mégis azt mondja a döntés pillanatában: „Én elviszem a gyűrűt, de nem ismerem az utat.”

Ferenc pápa szereti ezt a témát: az úton lévő ember, aki kilép önmagából. Ahogyan véleménye szerint az Egyháznak képesnek kell lennie kilépni az autoreferencialitásból, az öntükröző világból és olyan útra kell lépnie, amely nincs előre megszabva, amely nem áll ellenőrzése alatt. Ez az engedelmesség a meghallgatásból és a bizalomteljes ráhagyatkozásból születik meg – zárja gondolatait Andrea Monda az Avvenirében.

A Gyűrűk Ura szerzője, Tolkien egyébként hithű katolikus volt és ő maga regényét keresztény szimbolista alkotásnak tartotta.

Kapcsolódó:
Ő is katolikus volt: Tolkien

Magyar Kurír

(tzs)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáert adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19. , kedd
szent-jozsef-es-mai-apak-interju-asztalosne-elekes-szende-pszichologussal
Szent József és a mai apák – Interjú Asztalosné Elekes Szende pszichológussal

Szent József Jézus életében betöltött szerepéről és az apák mai helyzetéről beszélgettünk Asztalosné Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával.

2019. március 19. , kedd