Ferenc pápa a torinói valdi közösség tagjaihoz: Egységre, nem egyformaságra törekszünk

Kitekintő – 2015. június 22., hétfő | 19:33

Ferenc pápa június 22-én reggel kilenc órakor kereste fel a torinói valdiak (valdensek) közösségét és közös imádságon vett részt a belvárosban fekvő valdi templomban, ahol mintegy háromszáz hívő töltötte meg a templomot.

Ferenc pápa a valdi keresztény gyülekezethez intézett beszédében megemlékezett a Rio de Plata-i valdi közösséggel való találkozásáról, amikor megtapasztalta lelkiségüket és hitüket. Az ökumenikus mozgalom egyik jelentős gyümölcse – hangsúlyozta a pápa –, annak a testvériségnek a felfedezése, mely egyesíti a Krisztusban hívőket, akik az ő nevére keresztelkedtek meg. Ez nem csak emberi szempontot jelent, hanem a keresztény élet megalapozó tapasztalatát, az Isten szeretetével való találkozást. Ez egy „úton járó” közösség, mert az egységet útközben, közösen haladva lehet csak megteremteni, imádsággal, személyes és közösségi megtéréssel, továbbá a teológusok segítségével, a Szentlélek közreműködése révén – állította meg a Szantatya.

A Lélek megteremtette egység azonban nem jelent egyformaságot. Jóllehet a testvérek eredete közös, de a tagok nem azonosak egymás között – magyarázta a pápa. Az Újszövetségben is, noha a testvérek osztoztak a Jézus Krisztusban való közös hitben, mégis más volt a stílusuk és a belső szervezeti azonosságuk. Még egyazon közösségen belül is léteztek különféle karizmák, sőt az evangélium hirdetésében is volt eltérés, sőt viszály is köztük. Sajnos később az is adódott, hogy nem fogadták el a különbözőséget és az ellentétek sokszor háborúval végződtek. A valdiakkal való közös kapcsolatok történetére utalva a pápa fájdalommal állapította meg, hogy a saját hitbeli meggyőződés jegyében viszály és erőszak tört ki. Az Úr kegyelmét kérte, hogy mindnyájan felismerjük a bűneinket és tudjunk megbocsátani egymásnak.

„A katolikus egyház nevében bocsánatot kérek tőletek azért a nem keresztény, sőt embertelen magatartásért, amelyet a történelemben veletek szemben mutattunk. Az Úr Jézus Krisztus nevében kérem, bocsássatok meg nekünk” – fogalmazott. Ferenc pápa a bocsánatkérés után hálát adott az Úrnak, hogy a valdiak és a katolikusok között egyre megalapozottabb a kölcsönös tisztelet és a testvéri szeretet. Ennek jeleként utalt a közelmúlt szép gesztusaira, amikor a helyi valdiak misebort ajándékoztak a torinói egyházmegyének, mely a maga részéről kenyeret ajánlott fel a valdi úrvacsora számára. Ezek a gesztusok előre jelzik annak az egységnek az előízét, melyekre olyan nagyon áhítozunk. A lényeges kérdésekben még fennálló antropológiai és etikai különbözőségek azonban nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy továbbra is folytassuk az együttműködést a közös területeken, végül pedig Ferenc pápa a valdi keresztények imáit kérte, amire neki személyesen nagy szüksége van.

A valdiak (valdensek) a 12. század végén, Pierre Valdes lyoni keresztény vallásújító által létrehozott vallásfelekezet volt, amely Európa-szerte elterjedt a középkorban. A gazdag lyoni kereskedő, Valdes teljes vagyonát a szegényeknek adományozta, majd vándorprédikátor lett. Nézeteiben teológiailag nem távolodott el a kereszténységtől, de elutasította az egyház szervezetét, jelesül a pápaságot. Követőivel együtt a római pápa tekintélye helyett csak a Biblia tekintélyét ismerték el, az egyetemes papság elve alapján elutasították az egyházi hierarchiát és radikális apostoli szegénységet hirdettek. A katolikus egyház több zsinaton fellépett ellenük és tanaikat eretnekségnek nyilvánítva üldözte a valdiakat. Vallásbéke Piemontban csak az olasz állam létrejöttével született meg. Napjainkban békés ökumenikus kapcsolat fűzi az olasz valdi keresztényeket a katolikus egyházhoz.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria