Krisztus-keresők – Film Loyolai Szent Ignác és Kálvin elképzelt vitájáról

2018. október 27. szombat, 17:22

Bár Kálvin János, a reformáció meghatározó egyénisége és Loyolai Szent Ignác, a katolikus megújulás kiemelkedő képviselője kortársak voltak, mégsem találkoztak soha.

Vajon mi lett volna akkor, ha e két, lélekkel áthatott ember nemcsak találkozik, de vitázik is egymással? Pozsgai Zsolt író-rendező ezt az elképzelt disputát helyezte Megszállottak című filmjének középpontjába.

Lausanne polgárai 1536-ban összegyűlnek, hogy döntsenek: maradjanak-e a katolikus egyház tagjai vagy csatlakozzanak a hitújítókhoz. Mielőtt elhatározásra jutnának, meg akarják hallgatni mindkét felet. Rendeznek tehát egy vitát, melyen a reformátorok felfogását Kálvin (Szabó Máté), míg az Egyház álláspontját Loyolai Szent Ignác (Lux Ádám) hivatott képviselni. S miközben érvek ütköznek érvekkel, egy-egy jelenet erejéig Kálvin és Ignác életének néhány fontosnak érzett epizódjába is bepillantást nyerünk.

A vita során előkerülnek a szokásos, mindenki által ismert témák, mint a Szentírás szerepe, a búcsúcédulák kérdése, az ereklyék haszna vagy éppen a pápa személye. Mind a két fél meg van győződve arról, hogy Isten kiválasztotta őt, ám ezen kívül más nemigen köti őket össze. Míg Kálvin elsősorban mesterének, Guillaume Farelnek (Quintus Konrád) a tanácsaira hallgat, addig Ignácot látomásai vezérlik. Mind a ketten megszállottak, ám míg Kálvin – aki Isten véres, hatalmas eszközének látja magát – elszántsága inkább racionális, addig Ignác lelkesedését misztikus hév fűti. Érdekes, hogy mind a két szereplő életében megjelenik egy hölgy. Kálvin Valois Renáta modenai és ferrarai hercegnével folytat intim kapcsolatot, Loyolai Szent Ignác pedig – tartva a tisztesség diktálta távolságot – felkarol egy szegény, fiatal nőt.

A film a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját nyerte az Argentínában megrendezett keresztény filmek világfesztiválján (Jesus Film Fest). Premier előtti vetítésére október 2-án került sor a budapesti Párbeszéd Házában. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Balogh Judit történész, Pozsgai Zsolt rendező, Lux Ádám színész, Lukács János jezsuita szerzetes és Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza vezetője osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.

Balogh Judit, a reformáció avatott ismerője szerint a film szereplőinek ábrázolása hiteles. A történész arra hívta fel a figyelmet, hogy egyik vitatkozó fél sem a türelméről volt ismert. Kálvin egyházpolitikus is volt, így ő inkább világi, szemben a földöntúliba elragadtatott Ignáccal. Lausanne-ban valóban volt egy hasonló hitvita, ezen Kálvin kétszer is felszólalt. Ugyanakkor eltérések is mutatkoznak a valóság és a film között. Kálvin tudós alkat volt, vagyis az ábrázoltnál kevésbé túlfűtött. A közvélekedéssel és a filmen látottakkal szemben nem foglalkozott a török veszéllyel, és – a latin kedvelőjeként – a nemzeti nyelveket sem tartotta nagyra. A reformáció mártírjaira nem hivatkozhatott, mert ebben az időben az egyes ember e világi élete nem volt fontos, sokkal inkább a túlvilági léte, az Isten előtti számadás volt a lényeges. A két oldal azért is nehezen győzhette meg a másikat, mert ellentétekben, szélsőségekben gondolkodtak. Az viszont teljesen megállja a helyét, hogy Kálvint és Ignácot is az állandó krisztuskeresés jellemezte.

Lukács János jezsuita szerzetes szerint Ignác alakját nem szabad az ellenreformációval azonosítani. Ebben az időben elsősorban a szentföldi zarándoklat és a belső, lelki megújulás foglalkoztatta. Szenvedélyesen szerette az evangéliumok Jézusát, ugyanakkor ő is változtatni szeretett volna az Egyházon. Az ábrázolt kétfajta krisztuskeresés valójában összefügg egymással. Ez a film értelmezhető úgy is, hogy a mából értékeli az eseményeket: a két felekezet kezdeti éles szembenállását az egymás mellett élés követte, korunkban pedig – ahogyan azt a film végén is láttuk – valóban megtörtént a kézfogás.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy a film több pontján is érzünk olyan áthallásokat, melyek inkább a mai gondolkodás jellemzői, nem beszélve a szintén jól érzékelhető aktuálpolitikai felhangokról. Ez persze már egy másik kérdéskörhöz vezet: vajon mi a szerepe egy történelmi filmnek? Pozsgai Zsolt író-rendező szerint ez az alkotás ugyan fikció, de történelmi tényeken alapul. Vagyis nem ismeretterjesztő film – már csak azért sem, mert az Európában manapság tapasztalható szakadások motiválták.

A film nézőjének már az elején feltűnik, hogy a rendelkezése álló források igen korlátozottak lehettek. A rendezőt a reformáció ötszázadik évfordulójára készülve kérte fel Hafenscher Károly, hogy – katolikusként – egy filmalkotásban kapcsolja össze Kálvin és Ignác alakját. Sajnos a magyarországi viszonyokra jellemző, hogy a szükséges pénzt csak nagyon nehezen tudták előteremteni. Ezért szolgált a film hátteréül – a megfelelő stúdió helyett – a bikali élménybirtok. A forgatás egészére jellemző volt a pénzhiány, így ennek is tudható be, hogy azt az atmoszférát, melyet a 21. században egy történelmi filmtől elvárnánk, nem sikerült megteremteni. Ugyanakkor két ember szenvedélyektől átitatott vitája is lehet sodró erejű – sőt, akár katartikus is –, ehhez azonban az kell, hogy a párbeszédek hatásosan legyenek megírva. A Megszállottak esetében valahogy ez nem igazán sikerült. E hiányosságokat azonban ellensúlyozza a kitűnő színészi játék, s már csak ezért is érdemes megnézni a filmet október 31-én, a Duna TV-n.

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. október 21-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

2019. február 16. szombat
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

2019. február 16. szombat
Útravaló – 2019. február 17., évközi 6. vasárnap

Útravaló – 2019. február 17., évközi 6. vasárnap

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Juhász Ferenc miskolc-mindszenti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. február 17.

Mai evangélium – 2019. február 17.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 6,17.20–26

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle