Gelencei templomkalauz - KÉPGALÉRIÁVAL

KÉPGALÉRIA - klikk a képre

A könyv szerzője Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész, falképkutató, a kötetben szereplő felvételeket Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotóművész készítette. A templomkalauz a Kovászna Megye Tanácsa égisze alatt működő Háromszék Vármegye Kiadónál jelent meg Hegedüs Ferenc kézdivásárhelyi vállalkozó anyagi támogatásával. A munkát a gelencei műemlék templomban, majd Kézdivásárhelyen mutatták be februárban.

A kalauz településbemutatóval kezdődik, majd a műemlék templom története következik. A kötet részletesen bemutatja a műemlék templom művészettörténeti értékeit.

A 13. században emelt templomot többször átalakították, de hajója ma is őrzi 13–14. századi alakját. A szentélyt a 16. század elején gótikus stílusban átépítették. A kőfallal kerített templom északi oldalán külső falfestményrészleteket tártak fel 1999-ben: ezek valószínűleg a 15. század közepéről származó, ún. keresztény lovag-ábrázolások, valamint a 14. században keletkezhetett, Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló töredékek.

A Szent László-legenda a templomhajó nyugati hosszfalán Krisztus szenvedéstörténete fölött húzódik. László herceg és a kun párviadalának képsora sajátos magyar témaként jelent meg a 13. századtól kezdődően, és általánosan elterjedtté vált a középkori Magyarország területén. Közel hetven meglévő vagy csak leírásban fennmaradt Szent László-legendaciklusról tudunk. A legenda valós történelmi eseményen alapul: 1068-ban a kunok betörtek Magyarországra, Erdély északi részét feldúlták, majd a Meszes-hegységen át vonultak vissza Moldva felé. Salamon király László és Géza hercegekkel üldözőbe vette őket, és Kerlés mellett megütköztek.

A templomhajó 103 táblára osztott mennyezete 1628-ban készült. Mihály Ferenc restaurátor szerint abban tér el a többi 17. századi erdélyi kazettás mennyezettől, hogy több alakos ábrázolást és feliratot tartalmaz. A központi három az üdvösségtörténet három jelentős epizódját: a teremtést, a kínszenvedést és a kereszthalált mutatja be. Két, egymás mellett lévő tábla felirata Tholdalagi Mihály és Csoma Zsigmond nevét örökítette meg, családi címereikkel együtt. Ők lehettek a templomrenoválás és a kazettás mennyezet megrendelői, illetve anyagi támogatói.

A templomkalauz szerzője magyarázattal látott el minden egyes képet, jelenetet a freskórészletektől a kazettaképekig, és párhuzamba állítja őket más hasonló ábrázolásokkal. Továbbá a kötetben magyarázatot kapunk egy-egy szakkifejezésre, vagy megismerhetjük egy kutató vagy patrónus életrajzát. A gelencei Szent Imre-templom kalauza segítségével a látogatók értően szemléhetik az épület értékeit, az olvasók pallérozhatják ismereteiket, a művészettörténet vagy a történelem iránt érdeklődők pedig hasznos olvasmányra lelnek.

Magyar Kurír