Gelencei templomkalauz - KÉPGALÉRIÁVAL

2014. március 15. szombat 18:20

Évente mintegy kétezren látogatják Háromszék egyik leghíresebb műemlékét, a gelencei Szent Imre-templomot. Mostantól kalauz áll az érdeklődők rendelkezésére – adta hírül a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye.

KÉPGALÉRIA - klikk a képre

A könyv szerzője Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész, falképkutató, a kötetben szereplő felvételeket Nagy Lajos kézdivásárhelyi fotóművész készítette. A templomkalauz a Kovászna Megye Tanácsa égisze alatt működő Háromszék Vármegye Kiadónál jelent meg Hegedüs Ferenc kézdivásárhelyi vállalkozó anyagi támogatásával. A munkát a gelencei műemlék templomban, majd Kézdivásárhelyen mutatták be februárban.

A kalauz településbemutatóval kezdődik, majd a műemlék templom története következik. A kötet részletesen bemutatja a műemlék templom művészettörténeti értékeit.


A 13. században emelt templomot többször átalakították, de hajója ma is őrzi 13–14. századi alakját. A szentélyt a 16. század elején gótikus stílusban átépítették. A kőfallal kerített templom északi oldalán külső falfestményrészleteket tártak fel 1999-ben: ezek valószínűleg a 15. század közepéről származó, ún. keresztény lovag-ábrázolások, valamint a 14. században keletkezhetett, Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló töredékek.

A Szent László-legenda a templomhajó nyugati hosszfalán Krisztus szenvedéstörténete fölött húzódik. László herceg és a kun párviadalának képsora sajátos magyar témaként jelent meg a 13. századtól kezdődően, és általánosan elterjedtté vált a középkori Magyarország területén. Közel hetven meglévő vagy csak leírásban fennmaradt Szent László-legendaciklusról tudunk. A legenda valós történelmi eseményen alapul: 1068-ban a kunok betörtek Magyarországra, Erdély északi részét feldúlták, majd a Meszes-hegységen át vonultak vissza Moldva felé. Salamon király László és Géza hercegekkel üldözőbe vette őket, és Kerlés mellett megütköztek.

A templomhajó 103 táblára osztott mennyezete 1628-ban készült. Mihály Ferenc restaurátor szerint abban tér el a többi 17. századi erdélyi kazettás mennyezettől, hogy több alakos ábrázolást és feliratot tartalmaz. A központi három az üdvösségtörténet három jelentős epizódját: a teremtést, a kínszenvedést és a kereszthalált mutatja be. Két, egymás mellett lévő tábla felirata Tholdalagi Mihály és Csoma Zsigmond nevét örökítette meg, családi címereikkel együtt. Ők lehettek a templomrenoválás és a kazettás mennyezet megrendelői, illetve anyagi támogatói.

A templomkalauz szerzője magyarázattal látott el minden egyes képet, jelenetet a freskórészletektől a kazettaképekig, és párhuzamba állítja őket más hasonló ábrázolásokkal. Továbbá a kötetben magyarázatot kapunk egy-egy szakkifejezésre, vagy megismerhetjük egy kutató vagy patrónus életrajzát. A gelencei Szent Imre-templom kalauza segítségével a látogatók értően szemléhetik az épület értékeit, az olvasók pallérozhatják ismereteiket, a művészettörténet vagy a történelem iránt érdeklődők pedig hasznos olvasmányra lelnek.

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Címkék: művészet
Vezető híreink - olvasta már?
hivas-szeretetre-kovacs-zoltan-szeged-pappa-szenteltek-papi-arcel
Hívás a szeretetre – Villanófényben Kovács Zoltán újmisés

Kovács Zoltán diakónust a szegedi dómban szentelte pappá szeptember 8-án Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. „Meghívásunk a szeretetre szól.” A pap identitása szempontjából meghatározó, hogy minél inkább azonosuljon Krisztussal – vallja Kovács Zoltán. A jó papot a jó édesapához hasonlítja.

19:59
ferenc-papa-katekezise-az-is-boldog-lehet-akinek-nem-voltak-jo-szulei
Ferenc pápa: Az is boldog lehet, akinek nem voltak jó szülei!

Szeptember 19-én a szülők iránti tisztelet parancsáról elmélkedett katekézisében Ferenc pápa. A Szentatya a parancsolat felszabadító hatását hangsúlyozta: elfogadhatjuk szüleinket korlátaikkal együtt, kiengesztelődhetünk gyermekkori sérüléseinkkel, és boldog, másoknak szentelt életet élhetünk.

16:20