„A guadalupei kegykép fennmaradására nincs természettudományos magyarázat”

2009. augusztus 12. szerda, 11:42

A középkori, csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel foglalkozó nemzetközi konferenciát tartottak észak- és dél-amerikai szakértők részvételével az arizonai Phoenixben augusztus 6. és 8. között.

1531-ben a Szűzanya megjelent egy Juan Diego nevű szegény indiánnak a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon. A ragyogó nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és egy képet hagyott maga után, amely csodálatos módon jelent meg a férfi vállkendőjén. A mindmáig épen maradt ruhadarabot és a kegyképet zarándokok milliói látogatják évente a guadalupei bazilikában. Juan Diegót II. János Pál 2002-ben szentté avatta.

A kongresszus egyik előadója, Aldofo Orozco kutató fizikus arról beszélt, hogy sem a vállkendő, az ún. tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincsen természettudományos magyarázat. Mint mondta, hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn 10 éven belül tönkremennek. Például az 1789-ben a legfejlettebb technológiával készült másolat 8 év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő. „Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem" – idézi a szakértőt a CNA.

Orozco végül megemlítette, hogy a tilma két ízben is csodás módon menekült meg a pusztulástól. 1785-ben egy munkás véletlenül 50%-os salétromsavoldattal öntötte le, ám ettől „természettudományosan megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem esett semmi baja." 1921-ben pedig bomba robbant a tilma közelében, aminek következtében 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló, azonban az ereklyének és normál üvegből készült tartójának nem történt baja. „Erre egyszerűen nincs természetes magyarázat" – fogalmazott a kutató.

A kongresszus másik előadója, Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora szerint a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségű esemény, melynek célja Amerika evangelizálása. Mint mondta, az Újvilág első, ferences misszionáriusai emberfeletti küzdelmet vívtak, hogy megértessék magukat a bennszülöttekkel, ugyanakkor megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól. Amikor úgy tűnt, képtelenek megbirkózni a nehézségekkel, Juan de Zumárraga püspök azt mondta a misszionáriusoknak: „Ha Isten nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre elvész."

Az 1531-es csodálatos esemény után „a megtérések száma döbbenetesen megnövekedett; az indiánok távoli vidékekről is eljöttek, hogy a szentségekben részesüljenek". 1539-ig, vagyis mindössze nyolc év leforgása alatt közel 9 millió indiánt kereszteltek meg a ferencesek – mondta az előadó, majd hozzátette: Isten olykor Édesanyja által lép közénk, hogy minden embert Fiához kapcsoljon. Mária az első tanítvány és misszionárius, aki által az üdvösség üzenete eljut hozzánk.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

16:42
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00