Harmat László – Tardy József: A gyógyító zene

A kötet írói tényként állapítják meg, hogy a zenével való gyógyítás hosszú múltra tekint vissza, ugyanakkor az egyik legfiatalabb tudomány a mentális és fizikai betegségek kezelésében, megelőzésében. Annak ellenére, hogy a zenét már az ókortól alkalmazták a gyógyításban, a zeneterápia csak a XX. század közepén vált független és önálló szakterületté. A szerzők kutatásaiból egyértelmű, hogy a zene gyógyít, vagy legalábbis nyugtató hatása többféle betegségre, a mindennapokkal együtt járó gondokra: depresszió, stresszhelyzetek, családi és munkahelyi ártalmak, magas vérnyomás, szívbetegségek, rémálmok, rákos daganatok. Természetes azonban, hogy más terápiás eljáráshoz hasonlóan a zeneterápia is eltérő lehet az egyes esetekben. Az a zene, amely az egyik ember számára megnyugvást hoz, a másik emberben kellemetlen emlékeket is felidézhet. Ezért a vizsgálatok többségében a vizsgálati személy maga választhatja ki a kedvelt zenét, bár olyan esetekben is értek el kiváló eredményeket, ahol a vizsgálatvezetők választották ki a muzsikát a terápiában résztvevők számára.

Külön fejezetben foglalkoznak a szerzők a zene, az egészség és a spiritualitás kapcsolatával, hangsúlyozva, hogy a zeneterápiában nemcsak vallási vagy filozófiai kérdésként jelenik meg a zene, a lélek és a spirituális tapasztalatok kapcsolata, hanem a gyakorlati terápiás munkában is helyet kap. A könyv írói megállapítják: „A zene egyfajta híd a tudatosság szintjei között. Elősegítheti meditatív állapotok elérését, és elvezethet a személy feletti és spirituális tapasztalatok világába. Ugyanakkor a zenehallgatás vagy éppen az aktív zenélés olyan transzperszonális térbe vezet, ahonnan máshogyan vagyunk képesek szemlélni a valóságot, mint hétköznapi tapasztalataink során, egyfajta teljesség élményét adja… A zene tehát nem csupán a személyiség tükreként jelenik meg, hanem hozzásegíti az egyént a magasabb tudatossághoz, személyisége integrációjához és kiteljesedéséhez.”

A könyv szerzői hivatkoznak Alf Gabrielsson svéd zenepszichológus Jelentős élmények a zenében című könyvére, amelyben csaknem ezer, strukturált interjú formájában felvett beszámoló anyagát összegezte a gyermekkori zenei élményektől az éneklésen, zenehallgatáson át a különböző élethelyzetekben megélt zenei tapasztalatokig. A vallásos és transzcendens élményekről szóló beszámolók többsége élő zene hallgatása során átélt tapasztalatokat ír le. A beszámolók egy csoportja szerint a zenei tapasztalatok „a túlvilági élet, a paradicsomi lét képzetét” idézték fel a vizsgálati személyekben, mások mélyebb vallásos megértésre, megtérésre jutottak, vagy akár személyes üzeneteket kaptak Istentől a zenén keresztül. A legmeglepőbb és legerőteljesebb azon beszámolók csoportja, amelyekből az derül ki, hogy a hallgató nagyon erősen a Szentháromság – Atyaisten, Jézus Krisztus, Szentlélek – jelenlétét érezte – együtt vagy külön-külön egy zenemű hallgatása közben.

Harmat László és Tardy József hivatkoznak azokra a hazai és nemzetközi vizsgálatokra is – itthon a Kopp Mária-Skrabski Árpád házaspár végzett ilyen irányú kutatásokat –, amelyek a spiritualitás és az egészség összefüggéseit kutatva arra a következtetésre jutottak, hogy a hit és a vallásosság segít a traumák és veszteségek feldolgozásában, illetve az önkárosító magatartás is ritkább a vallásos emberek körében, vagyis a vallás egészségvédő faktornak tekinthető. A zene pedig lehetőség a kliensek, a páciensek számára, hogy hozzáférjenek spirituális forrásaikhoz, vagyis ezáltal jobb közérzethez és a belső teljesség tapasztalatához segíti őket. A zene segít a terápiás folyamat során, hogy az egyén képes legyen mélyebben magába tekinteni, „szembenézni nehezen megélhető fájdalmas érzéseivel, a tudattalan komplexusok tudatossá tételében és integrálásában, valamint a numinózus, spirituális tapasztalatok átélésében.” Harmat László és Tardy József hangsúlyozzák, hogy nem könnyű szembesülni lelkünk mélységeivel – félelmeinkkel, hiányainkkal és sérüléseinkkel –, de a zene segít, hogy mindezt biztonságosabb keretek között élhessük meg. A lelki és testi gyógyulás lényegében a tudattalan folyamatok tudatosítása és integrációja által lehetséges, és e folyamatok „leginkább módosult tudatállapotban” érhetők el, amihez a zene szintén kiváló eszköz lehet. A zene tehát „nemcsak az emberek közötti kommunikációban tölthet be jelentős szerepet, de a saját bensőnkkel való, vagy… az ember és Isten közötti kommunikációban is.” Ezt bizonyítja a zene használatának jelentősége a különböző vallási rítusokban.

Harmat László és Tardy József kutatásai szerint J. S. Bach, Mozart, Beethoven és Liszt Ferenc zenéje szinte mindenfajta lelki és fizikai betegségre hatásos, nyugtató gyógymód lehet (Új Ember Kiadó, 2013).

Bodnár Dániel/Magyar Kurír