Hetedik alkalommal emlékeztek meg az 1944–45-ös délvidéki mészárlás áldozatairól Szegeden

2016. január 26. kedd 15:13

Január 24-én, vasárnap délután emlékeztek meg Szegeden, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán a II. világháború utolsó időszakában lezajlott délvidéki „hideg hónapokról” a magyar lakosság elleni atrocitások 71. évfordulója alkalmából.

Az 1944 őszén elkezdődött vérengzések során mintegy húsz-huszonötezer magyart gyilkoltak meg a jugoszláv partizánok, de egyes becslések szerint akár negyvenezer áldozata is lehetett Josip Broz Tito bosszújának.

Az ártatlan áldozatokra és a kollektív bűnösség bélyegét a legutóbbi időkig hordozó túlélőkre emlékeztek a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán. A történész, a túlélő, a politikus egyetértett abban, tenni kell azért, hogy ne feledjük el a hetvenegy évvel ezelőtti eseményeket, mert csak így kerülhető el, hogy megismétlődhessenek a szörnyűségek.

„Az első áldozat egy csecsemő volt, aki mínusz húsz fokban édesanyja karján fagyott halálra” – elevenítette fel édesanyja emlékei alapján Teleki Júlia túlélő, hogy mi történt, amikor Csúrog falu magyar lakóit a második világháború utolsó időszakában megölték vagy koncentrációs táborba zárták.

A férfiak többségét már hónapokkal korábban kivégezték a településen, mikor 1945. január 23-án a partizánok kiterelték a megmaradt lakosokat házaikból. Szinte csak az öregeket, a nőket, a gyermekeket hajtották gyalogmenetben a községtől harminc kilométerre lévő egykori sváb faluba, Járekbe. Ekkorra a német lakosokat már elűzték, meggyilkolták, a visszaemlékező szavai szerint haláltáborként funkcionált a falu. Kukoricadarát kaptak csutkástól, sok anya, köztük az édesanyja is éhezett. Az akkor csecsemő Teleki Júliára is feladta a szintén táborba zárt pap az utolsó kenetet, de ő túlélte a borzalmakat, úgy érzi, nem véletlenül.

Valamit tenni kell az ártatlan áldozatokért! Sokakon ma is ott van a kollektív bűnösség terhe. Hat évet vártam arra, hogy kimondják, nem vagyok bűnös, de ezt már csak én élhettem meg a családomból! – mondta beszédében a túlélő.

Teleki Júlia úgy véli, nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kártérítésre is szükség van, elmondása szerint ez utóbbi a fontosabb. Hangsúlyozta, azt szeretné, ha a mindenkori szerb államhatalom kérne bocsánatot tőlük, hasonlóan ahogy Áder János köztársasági elnök tette a „hideg napok” szerb áldozatai miatt. Elmondta, a legutóbbi őszi megemlékezésre már csak hat túlélő tudott eljönni, közülük ketten voltak csúrogiak. Emlékezéssel, emlékeztetéssel és kölcsönös tisztelettel lehet elérni, hogy 1942 és 1944–45 gyászos eseményei soha ne ismétlődhessenek meg.

Haladunk az úton, ha nem is olyan gyorsan, mint amennyire a túlélők szeretnék – mondta Forró Lajos történész, az 1944–45-ös délvidéki vérengzések kutatója, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke, akinek nagyapját 1944 őszén szintén meggyilkolták. Kiemelte Dobák Lászlóné szerepét a szegedi megemlékezés létrejöttében, nélküle nem indulhattak volna el azon cél felé, hogy emléknappá nyilvánítsák azt a napot, amikor Csúrog teljes megmaradt magyar lakosságát kollektív módon bűnössé nyilvánították és kitelepítették.

A történész fontosnak tartja a jelenlegi magyar kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség támogatását is, szerinte az eddigi eredményeket sokkal nehezebben tudták volna elérni enélkül.

Ha bocsánatkérés nem is történt – utalt vissza Teleki Júlia szavaira –, de legalább folyamatban van a rehabilitáció. Adorjánban már tudok olyanokról, akik pénzbeli kárpótlást kaptak – osztotta meg a hírt a történész.

Két évvel ezelőtt Srđan Cvetković szerb történész Belgrádban létrehozott egy kiállítást, amelyhez ők is hozzájárultak tárgyi anyaggal és előadással is. „Úristen, veletek is ez történt?” – idézte fel az érdeklődők megdöbbenését a történész, ugyanis a szerbeket, a horvátokat, a szlovéneket, a németeket is érintették a véres események. Úgy gondolja, együtt kell működni az érintett nemzetek történészeivel, hogy egyetlen áldozat emléke se merüljön feledésbe.

Forró Lajosnak sikerült rehabilitáltatnia a nagyapját, de hangsúlyozta, addig nem fog nyugodni, amíg egy töltés oldalában van eltemetve.

Nem érdekel, hogy buszállomás van a helyén, azt újra fel lehet építeni, ha kiemelték a tömegsírok áldozatait! Addig nem lehet az Európai Unió tagja Szerbia, amíg ilyen előfordulhat! – mondta határozottan a történész.

Fontos, hogy Magyarországon is minél többen megismerjék, hogy mi történt 1944–1945 telén – mondta beszédében Kávai Szabolcs magyarkanizsai történelemtanár, tartományi képviselő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már szabadon emlékezhetünk, de ehhez negyed évszázad kellett, ezt megelőzően a titói diktatúrában még beszélni sem lehetett az eseményekről. Kávai Szabolcs úgy véli, Tomislav Nikolić elnök vagy valamelyik utóda követni fogja Áder János példáját. Gyakorló történelemtanárként azt szeretné megélni, hogy a szerb diákok tankönyveiben legalább három-négy mondatot szenteljenek a délvidéki vérengzéseknek, mert az ottani társadalom jelentős hányada még mindig abban a hitben él, hogy mindig mások a bűnösök: a magyarok, a németek, vagy éppen az amerikaiak.

Zakar Péter történész, a Délvidék Kutatóközpont elnöke, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola dékánja szerint nehéz feladat a magyarság tragédiája kapcsán pozitív üzenetet megfogalmazni, de úgy érzi, ebből a sok szörnyűségből életnek kell fakadnia.

Forrás és fotó: Szegedma.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
ulesezett-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-74093
Ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 6-án és 7-én tartotta téli rendes ülését. Mohos Gábor, az MKPK titkára december 8-án sajtótájékoztatón ismertette az ülésen tárgyalt témákat.

16:12
az-anyagias-eletszemlelet-es-reklam-hatasa-gyerekekre-tim-kasser-amerikai-pszichologus
Az anyagias életszemlélet és a reklám hatása a gyerekekre – Tim Kasser pszichológus előadása

„Felnőni a fogyasztói társadalomban” címmel tartott előadást Tim Kasser világszerte ismert amerikai pszichológus december 7-én Budapesten, a Párbeszéd Házában.

15:15