„Jöjj, kövess engem!” – Kármelita lelkiségű kateketikai módszer gyerekeknek

Megszentelt élet – 2017. december 9., szombat | 20:50

A „Jöjj, kövess engem!” elnevezésű francia hitoktatási módszerről tartottak előadásokat december 9-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola kateketikai műhelye keretében, Boldog Marie-Eugene kármelita szerzetes csontereklyéjének jelenlétében.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A tavaly boldoggá avatott A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugene kármelita szerzetes csontereklyéje Ausztrián át érkezett Franciaországból hazánkba Csillag Éva hitoktató és férje, Csillag Péter váci egyházmegyés állandó diakónus közvetítésével. Boldog Marie-Eugene OCD 1933-ban alapította meg a Notre-Dame de Vie (Életadó Boldogasszony) kármelita világi intézményt, ahol a szentség hírében elhunyt szerzetes szellemi végrendeletéhez hűen Noelle le Duc szerzetesnővér alapvető hitoktatási pedagógiát dolgozott ki kisgyermekek részére, segítve őket, hogy találkozhassanak a bennük élő Istennel, és személyes kapcsolatba kerüljenek vele.

A Sapientia-főiskola kateketikai műhelye keretében Bakos Rafael OCD ismertette Boldog Marie-Eugene életének fordulópontjait, lelki útjának állomásait. A szerzetes könyvet írt a boldoggá avatott kármelita szellemiségéről A Lélektől megragadottá válni címmel, melyet a magyarszéki kármeliták adtak ki. Versegi Beáta Mária, a Nyolc Boldogság Közösség tagja, a Sapientia-főiskola tanára, az Eucharisztikus Élet Mozgalom elnöke a már említett francia lelkiségi pedagógia alapján havonta tart szentségimádást gyermekek számára Budapesten az Örökimádás-templomban. Előadásában az Istennel való bensőséges kapcsolatra előkészítő pedagógia teológiai-antropológiai kiindulópontjait vázolta fel.

Emmanuelle Bonhomme, a Notre-Dame de Vie intézet munkatársa vetített képes előadással színesítve beszélt az intézetben folyó kateketikai munkáról, és annak lelki-szellemi alapjairól.


Az előadások után Csillag Éva és munkatársa, Gakovic Blanka a Szent Gellért-óvodában zajló, a fent említett kármelita lelkiségen alapuló katekézis gyakorlatát szemléltették. Azokat a felnőtteket és gyermekeket ábrázoló sziluetteket és vallásos szimbólumokat is bemutatták, amelyeket a hittanórákon használnak, és amelyek segítségével imádságos, a csendben történő megértésre inspiráló, elmélyült, családias légkört teremtettek a Sapientia-főiskolán zajló program idejére is. A kateketika műhely alkalmával elmondott imádságok gitárkísérettel hangzottak el.


A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugene kármelita szerzetes lelki útját felvázoló Bakos Rafael OCD előadásában kiemelte: Marie-Eugene atya képes volt a nagy kármelita szentek (Avilai Szent Teréz, Lisieux-i Szent Teréz és Keresztes Szent János) tanításának szintézisére, amelyet főműve, a Látni akarom Istent! című könyve is tartalmaz. A boldoggá avatott szerzetes isteni sugallatra választotta a Kármelt, lelki útján súlyos megpróbáltatások is érték, jelentős egyházi vezetői tisztségeket viselt, ugyanakkor hirdette, hogy a Szentlélek arra tanította, ne képzelt erényeit tartsa számon, hanem a gyengeségeivel nézzen szembe, mert ezeken keresztül foglalja le magának az Isten az embert. Vallotta, hogy a Kármel az irgalom helye. Tanítása szerint az Isten az embert oly módon ragadja meg, hogy beléoltja a szent nyugtalanságot, a végtelen lét (abszolútum) iránti vágyat, majd a bevett, elfogadott életsémákat összetörve arra vezet, hogy megtanuljunk a természetfeletti „szervezetünkkel” bánni, együttműködni Istennel, a hit, szeretet, remény útján járni, hogy megismerhessük, befogadhassuk a Szentlélek ajándékait. Ezáltal új módon ismerjük meg az Egyházat, megtaláljuk benne nélkülözhetetlen helyünket.

Isten elszegényít minket, így gazdagít – idézte Bakos Rafael a boldoggá avatott szerzetest –, ez pedig szenvedéssel jár. De tulajdonképpen nem a szenvedés az, ami elkerülhetetlen az Isten felé vezető úton, hanem az önátadás, azaz a megnyílás a Szentlélek felé, hogy ne a magunk elgondolásai vezessenek, hanem a Lélek.

Versegi Beáta, aki havonta szentségimádást tart a gyerekeknek, az Istennel való kapcsolatra „nevelő”, azt előkészítő – a „Jöjj, kövess engem” módszeren alapuló – pedagógia teológiai alapjairól beszélt.


„A szemlélődésre való nevelés alapja, hogy a kisgyermekben is megtörténhet a Szentlélek térnyerése. Isten a megtestesülés ténye által is üzen: már a gyermek Jézusban is láthatóvá vált a Titok” – mondta Versegi Beáta. A tudás (a reflektív világ) nem előzi meg a tapasztalatot, a kettő kéz a kézben kell hogy járjon, s ekképpen a gyerekek esetében az érzékszervek által befogadható tapasztalat válik kateketikai módszerré, amely út az intellektuális befogadás felé.

A szó, a gesztusok, a csend világában láthatóvá válnak az értelem számára feloldhatatlan feszültségben álló dolgok is. Így megtanuljuk, hogy az emberi életben le kell mondanunk a „minden megmagyarázható” elvéről – tette hozzá Versegi Beáta, Jézus és a házasságtörő asszony találkozásának történetét hozva fel példaként, amelyben nem tudhatjuk meg, hogy végső soron mit rajzolt, írt a porba a Megváltó, s ezt a megfejtetlenséget el kell fogadnunk.

A „Jöjj, kövess engem”-pedagógia arra épít, hogy Isten úgy akarta, hogy láthatóvá váljék a láthatatlan, és erre valahogyan válaszolnunk kell. A válaszadásra való készséget úgy tanulhatjuk meg, ha már gyermekkorban megpróbálunk Istennel együtt lenni – mondta az előadó. Így válik az Istenről való tudás alapjává az istenkapcsolatra való nevelés.


Emmanuelle Bonhomme, a francia Notre-Dame de Vie intézet munkatársa előadásában elmondta, Marie-Eugene atya halála közeledtével az életét összefoglalva azt mondta: „Isten mindent megadott nekem, Isten mélysége a szeretet. Azonnal kezdjetek hozzá a hitoktatáshoz, hogy megszerettessétek a Jóistent!”

Az intézetben folyó munkáról szólva rámutatott, hogy az imádságra való nevelés áll a középpontban, és az egyházi közösségben való élet a másik emberért. Ferenc pápát idézte, aki azt mondta, a katekézis nagyon egyszerű: szeretni Istent és a másik embert.

Csillag Péter elmondta, hogy várhatóan nyáron hazánkban tartanak szemináriumot az intézet munkatársai.

A Sapientia-főiskola kateketika műhelyének alkalma Katona István nyugalmazott egri segédpüspök áldásával ért véget. A huszonnyolc évvel ezelőtt – a Guadalupei Szűzanya ünnepéhez kapcsolódó napon – felszentelt püspök kihangosított mobiltelefon közvetítésével adta áldását a jelenlévőkre.

Fotó: Bókay László

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria