A vallásszabadság kinyilvánításának évfordulóját ünnepelték Tordán az erdélyi felekezetek

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Elődeink megértették, hogy a hitbeli különbözőségeknek nem kell szükségszerűen elválasztaniuk bennünket, és az egymás iránti szeretet az évforduló mai parancsa is – mondta Bálint Benczédi Ferenc, a megalakulása évfordulóját is ünneplő Magyar Unitárius Egyház püspöke. – Elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk, hanem a jövőnek teszünk ígéretet. ” Az 1568. január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés Európában először hirdették ki a vallásszabadságot, kimondva a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – egyenjogúságát és szabad gyakorlását; az erdélyi gyülekezetek számára szabad lelkészválasztást biztosítva.

„A vallásszabadság gondolata megmozgat minden embert, még az ateistákat is, mert a lelkiismeret szabadságához ez is hozzátartozik” – hangsúlyozta Jakubinyi Görgy gyulafehérvári érsek, elismerve, hogy a Katolikus Egyház nem fordult mindig olyan nyitottsággal a vallásszabadsághoz, mint ma. A főpásztor felhívta a figyelmet: a tordai határozat is csak a korabeli korlátok között mondta ki a vallásszabadságot; csak a három (magyar, szász és székely) nemzetre és a négy (római katolikus, lutheránus, református, unitárius) bevett vallásra vonatkozott.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a tordai határozat a hit gyümölcse volt, alkotói kinyitották a szívüket a Szentírás előtt. „Ez a döntés a vallásháborúk korában a béke szigetévé tette Erdélyt. Jó lenne az Isten és ember iránti bizalom légkörében továbblépni, a tolerancia Erdélye után a szeretet Erdélyét megvalósítani” – buzdított a püspök.

Reinhart Guib, az Ágostai Hitvallású Romániai Evangélikus Egyház püspöke német nyelvű beszéde után Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke üdvözölte a jelenlévőket. Az utána felszólaló Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke kiemelte: az ünneplésnek a megújulás közös igényéről kell szólnia, a szétszakíthatatlan közösség erejéről: „Fogjunk hozzá a szabadság terének felépítéséhez. Szabadság ott van, ahol tisztelik egymást az emberek, és szent az adott szó.”

Daniel Crișan, a román ortodox egyház esperese a tordai törvény erényeinek hangsúlyozása mellet arról beszélt, hogy az még nem biztosított jogokat az erdélyi románoknak; ellenben a tolerancia alapjait teremtette meg, melynek köszönhetően a lelkiismereti és vallásszabadság földjévé vált Erdély, és ezekről az értékekről a jövőben sem szabad lemondani.

„Az unitáriusok számára az 1568-as tordai országgyűlésnek külön jelentősége van, ez alapján jött létre az unitárius egyház, de a döntést együttesen fogadták el az erdélyi rendek” – mutatott rá Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka. Hozzátette: a híres erdélyi tolerancia, sokszínűség, felekezeti együttélés 1568-ban gyökerezik. „A vallásszabadság sok helyen ma is sérül, és felmerül a kérdés: lehetünk-e toleránsak az intoleranciával, türelmesek a türelmetlenséggel szemben. A galamb szelíd türelme mellett okosnak is kell lenni, tudni kell, honnan jövünk és hova tartunk” – mondta Farkas Előd.

Victor Opaschi, a román kormány egyházügyi államtitkára emlékeztetett, hogy Románia, ahol tizennyolc vallási felekezet él együtt, a vallásszabadság évfordulóján az ország egyesülésének centenáriumát üli, amit a közös értékek és szolidaritás jegyében kíván ünnepelni. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ismertette az erdélyi magyar és szász történelmi egyházak előterjesztését, melyet a magyar Országgyűlésnek, Románia parlamentjének és az Európai Parlamentnek nyújtottak be, kezdeményezve a vallásszabadságot kimondó tordai határozat emlékének megörökítését. Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette: eleget tesz az erdélyi felkérésnek, és elfogadását kezdeményezi a budapesti Országházban.

A tordai római katolikus templomban zajló eseményeket az unitárius és a református templomban kivetítőn is követhették a hívek.

Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol felavatták a vallásszabadság emlékművét, Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész alkotását, melyet negyvenöt pályamű közül választott ki a zsűri.

„Létrát állítunk a tordai földbe, a mását annak a hitbéli létrának, amelynek teteje az égbe mutat” – mondta a bronzból készült emlékmű szimbolikájáról szólva Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője.

Forrás: Pap Melinda/Krónika; Romkat.ro

Fotó: Kiss Gábor/az Erdélyi Református Egyházkerület Facebook-oldala

Magyar Kurír