A görögkatolikusok jubileumi napját ünnepelték Hajdúdorogon

Hazai – 2018. április 19., csütörtök | 14:00

150 évvel ezelőtt Hajdúdorogon gyűltek össze először a Kárpát-medencében élő magyar ajkú görögkatolikusok. Az évforduló alkalmából április 14-én családi napot rendeztek Hajdúdorogon, melyen több mint háromszázan vettek részt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A metropólia jubileumi napján jelen voltak a parókiák és intézmények papjai családtagjaikkal, továbbá családok – több esetben három-négy generáció ünnepelt együtt.

A családi nap fényesheti imaórával kezdődött a Szent Bazil Oktatási Központ sportcsarnokában. Délelőtt történelmi összefoglalót hallgathattak meg a résztvevők a 150 évvel ezelőtti eseményről, illetve beszámolót a metropólia jelenlegi helyzetéről.

Vatamányné Kiss Krisztina személyes emlékeit idézte fel: 1988-ban, a 120. évfordulón édesapja, a Hajdúdorogon harminc évig tevékenykedő Kiss Andor atya, valamint Polgári László akkori káplán vezetésével a fiatalok is megemlékeztek a nagygyűlésről.

A 150 évvel ezelőtti történelmi eseményről Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora Ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemtelen című előadásában számolt be részletesen.

A magyar anyanyelvű görögkatolikus hívek körében a 18. század közepétől fogalmazódott meg egyre erősebben az az igény, hogy templomaikban a magyar nyelvet használhassák az általuk nem értett ószláv és a román helyett. Konkrét lépésekre azonban csak jóval később, 1868-ban került sor Hajdúdorogon: a magyar görögkatolikusok első országos gyűlésén 33 egyházközség 220 képviselője jelent meg, itt fogalmazódott meg a magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezése mellett az igény egy magyar görögkatolikus egyházmegye iránt is. Mire az első eredmények megszülettek, a kezdeményezők már nem éltek – a magyar görögkatolikusok csak 44 évvel később, 1912-ben kaptak saját egyházmegyét; a magyar nyelv liturgikus használatának szentesítésére pedig 97 évet kellett várniuk.

Véghseő Tamás hangsúlyozta: a hívek áldozata, kezdeményezőkészsége, kitartása, egyházszeretete és -hűsége nélkül nem jött volna létre a Magyar Görögkatolikus Egyház, nem maradt volna meg a történelem viharaiban, és napjainkban nem tudná végrehajtani küldetését: Jézus Krisztus evangéliumának hirdetését és életre váltását.

A metropólia napján a görögkatolikus főpásztorok köszöntötték az 1868-as nagygyűlés életrehívóinak leszármazottait – többek között Orosz Lászlónak, Orosz Istvánnak, Koszta Attilánénak, Simon Péternek, Czifra Károlynak és Andruk Józsefnének mondtak köszönetet, amiért annak idején déd-, ük-, ős- és ószüleik kiálltak a magyarságukért és görögkatolikusságukért. Az egyházmegyék vezetői kifejezték: abban bíznak, hogy az elődök példájából kellő erőt tudnak meríteni és folytatni tudják az általuk kijelölt utat a magyarság és a görögkatolikusság megerősítése érdekében.

Családi nap lévén a gyermekekről sem feledkeztek el a szervezők április 14-én: a legkisebbekre a Szent Bazil Oktatási Központ óvodájában vigyáztak; az iskoláskorúakat kézműves-foglalkozások, filmvetítés, társasjátékok várták. A Gólyavár udvarán népi gyermekjátékokkal ismerkedhettek a gyerekek, és végignézhették, meg is tanulhatták, hogyan készül a híres kürtőskalács. A bátrabbak lovaskocsizhattak és íjászkodhattak is.

Az előadások sorát a három görögkatolikus egyházmegye három helynöke folytatta. Polgári László nyíregyházi helynök felidézte, hogy a rendszerváltás óta napjainkig 45 egyházközség jött létre, és 37 templom épült. Seszták István, a Debreceni Helynökség vezetője ismertette az intézményhálózat bővülését: emlékeztetett, hogy az első átvett görögkatolikus intézmény a rendszerváltás után a hajdúdorogi általános iskola volt; ezt követően további intézményeket vettek át Hajdúdorogon, majd Nyíregyházán és Miskolcon, melyek jó alapot jelentettek a terjeszkedéshez. 2009-től sok görögkatolikus óvoda és iskola kezdte meg működését, melyekben ma több mint tízezer fiatalt oktatnak-nevelnek. A debreceni helynök a szociális ellátást biztosító intézményekről is szót ejtett; majd végezetül a papnevelésről, Máriapócsról és azon infrastrukturális fejlesztésekről beszélt, melyeknek köszönhetően ma méltó körülmények között tudják fogadni a zarándokokat. Juhász Géza miskolci helynök a máriapócsi nemzeti kegyhelyhez köthető eseményeket szedte csokorba, felsorolva az itt rendezett sokféle búcsút; majd az elmúlt évtizedek jelentősebb közös eseményeit, programjait idézte fel. A népszerű táborokról (Damján-, illetve családtábor) és nagyszabású rendezvényekről (Szent György Kupa, bálok) is beszélt a jelenlévőknek.

A hierarcha atyák a jövőbeni feladatokat foglalták össze. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a görögkatolikus oktatás-nevelés jövőjéről szólva kiemelte: negyven évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy lesz görögkatolikus iskola Magyarországon. Ehhez képest ma a kilencvenöt magyar katolikus oktatási-nevelési intézmény közül a gimnáziumok öt százaléka, a szakközépiskolák tizenhat százaléka, az óvodák tizenegy százaléka görögkatolikus.

Különös gondja van a Görögkatolikus Egyháznak a társadalom peremére szorult fiatalokra – tette hozzá a miskolci megyéspüspök. – A görögkatolikus intézményekben nevelkedő, halmozottan hátrányos helyzetűek aránya magasabb, mint az országos katolikus hálózatban. Ez óriási feladat, kihívás számunkra. A nemzetünk jövőjét jelentő gyermekek, fiatalok evangéliumi neveléséért és oktatásáért vagyunk felelősek. Szeretnénk diákjainkból erkölcsös felnőtteket formálni, és ehhez majdnem minden lehetőséget meg is kaptunk. A megszerzett tudás mellett, erkölcsi megújulást szeretnénk az átvett intézményekben elérni, középpontban Jézus Krisztussal.

Szocska A. Ábel kinevezett nyíregyházi megyéspüspök beszéde elején elmondta: amikor a metropóliai napot szervezték, még apostoli kormányzó volt, ezért vonakodott, hogy ilyen minőségében beszéljen az egyházmegye jövőjéről – azóta azonban kinevezett püspöke lett a Nyíregyházi Egyházmegyének. Feladatai középpontjában Máriapócs mint lelkiségi központ áll.

Mindannyian érezzük, hogy a turizmus egyre jobban begyűrűzik a búcsúhelyekre, így a nemzeti kegyhelyre is – fogalmazott a kinevezett megyéspüspök. – Fontos, hogy megőrizzük a zarándoklatoknak és a kegyhely kegyelmi központjának mivoltát, méltóságát. Öröm lenne, ha az, aki turistaként érkezik Máriapócsra, zarándokként térne haza.

Szocska A. Ábel hozzátette, szeretné, ha az egyházközségek, intézmények jobban bekapcsolódnának a programok szervezésébe. A fejlesztések kapcsán ismertette, hogy többek között térkőcsere, új parkoló, az árnyékolás kialakítása, a hangosítás korszerűsítése és karitászközpont létrehozása szerepel a tervek között.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita Véghseő Tamás rektor múltidéző előadásából kiemelte: a 150 évvel ezelőtt történteket „örömteli egymásra találásként” értékelték az elődök, és ez azóta is igaz a Görögkatolikus Egyházra.

A jövő ebből az irányból fejlődhet tovább. Fontos tehát, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjanak a családokkal közös megmozdulások – hangsúlyozta a főpásztor. – Ma már semmi sem állandó, minden felborult, minden talaját vesztette, milliók válták hajléktalanná, és a belső migráció miatt a magyar görögkatolikusok vándorlásba kezdtek. Mi az, ami támaszt, kapaszkodót nyújthat? – tette fel a kérdést az érsek. – Az állandóság, ami az Isten egyetlenségében gyökerezik, és ezt az állandóságot kell tudni továbbadni gyermekeinknek, fiataljainknak. Az Egyház fontos feladatának tekinti a hagyományőrzést és a liturgiára való odafigyelést.

A temetőben is megemlékeztek az 1868-as történelmi nagygyűlés szervezőiről: Farkas Lajosról, valamint a Hajdúdorogon szolgáló helynökökről, Danilovics Jánosról, Lengyel Endréről és Jaczkovics Mihályról – sírjaikat a pannachida után megkoszorúzták a hierarchák.

A metropólia napja húsvétköri vecsernyével zárult a hajdúdorogi székesegyházban.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria