A kurd történelem fontos helyszínét kutatják magyar régészek Irakban

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és az erbíli Szaladin Egyetem együttműködésében megvalósuló ötéves kutatási program támogatója a MOL-csoport. A projektet magyar részről Major Balázs egyetemi docens, a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője, kurd részről Zidan Bradosty, a Szaladin Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője irányítja.

Major Balázs elmondta: az Erbíl kormányzóság területe több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. „A világtörténelem egyik legfontosabb bölcsőjének számító »termékeny félhold« területéhez tartozik, így az ott végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi” – emelte ki a program jelentőségét a magyar régész, aki elmondta azt is, hogy zord, de festői hegységláncok által tagolt vidékről van szó, egyedül a főváros, Erbíl helyezkedik el a Mezopotámiai-síkság szélén. E barátságtalan tájon élnek a kurdok, akik történelmük folyamán többnyire a hegyi váraikból ellenőrizték az átmenő forgalmat.

„A középkori és kora újkori Kurdisztán talán legfontosabb emlékcsoportját ezek a várak jelentik, amelyek szinte teljesen felfedezetlenek, így komoly új ismeretanyagot rejtenek” – jegyezte meg Major Balázs.

Az Erbíltől hatvan kilométerre északkeletre, egy hegygerincen álló festői Dvin váráról kevés forrás áll rendelkezésre, ezért is nagyon fontos, hogy történelmében először régészeti kutatásokat végezzenek. A ma látható építmények többségét a korábbi feltételezések szerint a 15–16. században emelték, de az első kutatások alapján nagyon valószínű, hogy az erődítésnek vannak korábbi időszakokhoz köthető részei is.

„A Kurdisztáni Regionális Kormány Régészeti Főigazgatósága a várnak és környékének kutatására és teljes dokumentálására kért fel minket. Ez azonban nem pusztán egy egyszerű régészeti kutatás, a projekt ugyanis nagyszerű lehetőséget kínál az oktatási együttműködésre is Kurdisztán legrangosabb egyetemével. Magyar hallgatók szerezhetnek gyakorlatot az iraki Kurdisztánban, s kurd hallgatók vehetnek részt magyarországi tanszéki ásatásokban és egyéb képzési programokban. Terveinkben közös konferenciák és oktatócsere is szerepel, sokat tanulhatunk egymástól” – hangsúlyozta a PPKE docense.

A koncessziós szerződést hosszú előkészítés és terepszemlék után novemberben kötötték meg, s utána rögtön elkezdődtek a kutatások. A most befejeződött első szezon során az új lelőhelyek megtalálását is eredményező régészeti terepbejárás mellett építészeti felméréseket végeztek, a Mensor 3D munkatársaival elkészítették a vár és a várhegy teljes 3D-s szkennelését, valamint légi fotózást és geofizikai felméréseket is folytattak.

„Hatalmas adatállomány jött létre, s nagyon valószínű, hogy hamarosan az elsődleges periodizációt is el tudjuk készíteni, vagyis meg tudjuk állapítani, hogy a vár milyen szakaszokban épült. Ezeket a kutatásokat egészítik ki a 2015-ben kezdődő régészeti feltárások” – mondta el Major Balázs.

Az ásatások adnak majd választ arra, hogy valójában mekkora lehetett az erődítés, amelyben a feltételezések szerint a védőkön kívül civil lakosság is élhetett, illetve legalább vész esetén a környező falvak népének is menedéket nyújtott.

„A terület egy részét törmelék borítja, de a várhegy lankásabb részein a jelek szerint végig épületek lehettek. Nehéz meghatározni, hogy mekkora volt a korai vár kiterjedése, melyik település miként kapcsolódott az erődítményhez” – magyarázta a PPKE BTK Régészeti Tanszékének vezetője, aki a várral szembeni sziklaplatón magasodó hatalmas épületegyüttest, valamint az itt található temetőt említett példaként.

„Úgy tűnik, hogy együvé tartozó, nagyjából egységes épületegyüttesről van szó, a temető viszont, amely gyönyörűen faragott síremlékeivel a vár környezetének egyik legfőbb nevezetessége, legfeljebb néhány évszázados lehet. Muszlim település belterületén nem szoktak temetőt létesíteni, s az, hogy a romok között található, arról tanúskodik, hogy az épületkomplexumot már rég elhagyták, amikor elkezdődött itt a temetkezés” – mutatott rá Major Balázs.

Fotó: Magyarhírlap.hu

Magyar Kurír