A Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi bontóüzeme jó példa az e-hulladék felhasználására

Egymás jó gyakorlatait, eredményes kezdeményezéseit és szakmai programjait is megismerik a Roma As Resource (RARE) elnevezésű, nyolc országot, valamint huszonegy civil és állami szervezetet összefogó, a roma emberek munkaerőpiaci részvételét segítő európai uniós program résztvevői. A szakemberek meglátogatták a Tarnabodon és a Csehországban található Bruntálban működő elektronikai bontóüzemet.

Régi, nagyszüleink korabeli, vaskos tévékészülékek; képcsövek, retro rádiók, hőskori számítógépek – akár egy elektrotechnikai múzeumban is sétálhatnánk. A nosztalgiázást és a rácsodálkozást azonban hamar félbeszakítja a szétszerelés zaja, amely jelzi, hogy idejétmúltak és feleslegesek mára ezek a tárgyak. Egy-két szerencsésebb darab marad csak meg egészben, filmesek kérésére, hogy egy-egy sci-fi-ben vagy történelmi filmben újra láthassuk a díszletek között a készülékeket.

Munkát és megélhetést biztosítanak a rászoruló családoknak, miközben a környezeti ártalmat csökkentik az elektronikai hulladékok újrahasznosításával. Az indulásukkor még ismeretlen fogalom, a társadalmi vállalkozások kategóriájába tartoznak a több mint tíz éve működő elektronikai bontóüzemek. Bár vannak mindig nehezebb periódusok, de úgy tűnik, elektronikai szemét mindig lesz.

Csaknem egy időben kezdte el működését a tarnabodi és a cseh bruntáli elektronikai bontóüzem. A hasonló történetet bejárt üzemek a RARE (Roma As Resource) program jó gyakorlatai közé kerültek. A nemzetközi programban azokat a példaértékű és fenntartható kezdeményezéseket gyűjtik össze a szakemberek, amelyek segítik a romák hosszú távú munkaerőpiaci elhelyezkedését.

A cseh bontóüzemet – amelyet június végén látogattak meg a program résztvevői – 2005-ben alapította egy civil szervezet, magántőke bevonásával. Kezdetben tizenhat, fogyatékkal élő, akadályozott álláskereső kapott munkát az üzemben. A vállalkozást kezdetektől támogatja a helyi önkormányzat, de az üzem bevétele csaknem fedezi a teljes kiadási költségeket. Az üzem 2011-ben élte fénykorát, akkor negyvennégy embernek adott munkát. A vállalkozás szép példája annak, hogyan működik együtt civil szervezet, önkormányzat, a helyi munkaügyi központ és magánbefektetők. A program helyi szintű fontosságát jelzi, hogy a polgármester-helyettes és a régió parlamenti képviselője is elkísérte a vendégeket az üzem látogatására.

„Ma a legnagyobb problémát a műanyag szemét elhelyezése jelenti; a kereslet valamiért megszűnt, a felvásárlók nem jelentkeznek”– mondta el a látogatás során a cseh Green Workshop projekt vezetője. A világpiaci árak alakulására egyelőre kevés ráhatása van az ilyen típusú szociális vállalkozásnak, a nagyok uralják a piacot. Ez teszi kiszámíthatatlanná a működést.

Ugyanezt tapasztalják Tarnabodon is. Az elektronikai bontóüzem 2006-ban indult el a heves megyei zsákfaluban. A foglalkoztatási programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat indította el: itt is megváltozott munkaképességű munkavállalók dolgoztak többségében. Ma támogatás nélkül működik az üzem, és húsz embernek ad munkát.

„Az persze mindig felvetődik, hogy egy kitűnő adottságokkal rendelkező mezőgazdasági termőterületen miért nem a föld ad munkát. Ez tudás- és eszközigényes. Azt gondolom, hogy ez egy folyamat, és szépen lassan eljutunk odáig, hogy ezzel is tudunk már foglalkozni. Gondolkozunk gyógynövénytermesztésben és állattartásban is” – vázolja a terveket Kovács Gábor, a RARE program szakértője.

Szőke János műszaki vezető az üzem látogatása közben félretesz pár bontásra ítélt darabot: Ez jó lesz a filmeseknek – mondja. „Az elmúlt évben egyre többen jelentkeztek, hogy kellene pár dolog díszletnek. A beléptető kapu már két filmben is szerepelt; nem bontjuk szét, hátha kell még valakinek.”

A régi készülékek guberálása közben eszünkbe jutott az a kísérlet is, amikor most tízéves gyerekek kezébe walkmant adtak, és ki kellett találniuk, mire lehet használni ezt a furcsa készüléket. Egészen vicces válaszok születtek, a szalagos kazetta pedig egy megfejthetetlen rejtély maradt számukra.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír