A nagykanizsai javítóintézetben élő fiatalokhoz látogatott Varga László püspök

Varga László a találkozón elmondta, hogy öt évig szolgált börtönlelkészként. „Ez idő alatt megdöbbentő volt látni, hogy ez a két legfontosabb kérdés foglalkoztatott  mindenkit: ki az, aki most engem elfogad, aki szeret engem, és ki az, akit én szerethetek? Az előzetesben lévő férfiak és nők közt nem találtam olyat, akinek ne lett volna legalább egyvalaki, aki őt elfogadja és szereti, illetve akit ő elfogad és szeret. Úgy gondolom, hogy ez teszi emberré az embert, hogy tud szeretni, és el tudja fogadni mások szeretetét. Ha igenlő választ kapunk arra a kérdésre, hogy lehet-e minket szeretni, akkor jól érezzük magunkat, még akkor is, ha épp korlátozzák a mozgásszabadságunkat, mert valaki figyel ránk, szeret, elfogad. Ha erre negatív választ kapunk, akkor megfeszülünk, idegesek leszünk, veszekszünk” – hangzott el Varga László beszédében.

„Ami a legszebbé teszi az életet, az a bizalom” – hangsúlyozta a főpásztor. Hiszem, hogy Isten bízik bennünk. Amikor egy gyermek élete megfogan, az azt jelenti, hogy Isten még mindig bízik az emberben, abban, hogy tud jó lenni. Minden megfogant gyermek számomra az Isten bizalma irántunk. Én ezt a bizalmat hiszem Isten részéről, és azzal próbálok válaszolni, hogy én is megpróbálok bízni Istenben. Mindegyikünk dönthet. Itt bent is, hiába van lezárva a mozgásteretek, itt is dönthettek” – buzdította a kaposvári megyéspüspök az Emmi Debreceni Javítóintézetének Nagykanizsai Telephelyén élő fiatalokat.

Forrás fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír