Nem nyílik meg az örmény–török határ a pápa apostoli útján

Ferenc pápa – 2016. május 27., péntek | 12:33

Ferenc pápa június 24. és 26. között apostoli látogatást tesz Örményországban. Az úttal kapcsolatban kérdezték újságírók a római Pápai Örmény Kollégium rektorhelyettesét, Krikor Badichah atyát.

A pápa eredetileg szeretett volna elmenni a török–örmény határhoz, hogy ezzel a gesztussal is hozzájáruljon a most még lezárt határszakasz megnyitásához – nyilatkozta Badichah atya. – A pápa szándéka az volt, hogy megnyissák a közös határt, de mindez most már „füstbe ment terv”.

Más egyéb gesztusra azonban azért számíthatunk még éppen Ferenc pápától, hiszen a török határ nincs messze Jerevántól, sem pedig a pápa által meglátogatott egyéb helyektől – tette hozzá a rektorhelyettes. – Van, ahol csak tíz percnyire van a határ, mely hivatalosan le van zárva a két ország között, de mégis sok örmény megy át Törökországba. Örményországban pedig nagyon sok török dolgot lehet találni. Úgy kell ezt elképzelni, hogy egy keresztény ország körül van véve muszlim országokkal, mint Törökország, Irán, Azerbajdzsán. Éppen ezért az örmények arra kényszerülnek, hogy török árut vásároljanak.

A török–örmény határnyitás témája nagyon fontos Ferenc pápának –hangsúlyozta az örmény katolikus elöljáró. – 2014. november 30-án, törökországi útjáról visszatérőben, ahol éppen Szent András ünnepén Bartholomaiosz pátriárkát látogatta meg, a Szentatya a repülőgépen azt nyilatkozta újságíróknak: „Tudom, hogy mennyi nehézség van ebben a geopolitikai zónában, melyek megnehezítik a határ megnyitását. Imádkoznunk kell a két nép kiengesztelődéséért. Tudom, hogy van jóakarat mindkét fél részéről és nekünk segítenünk kell ebben őket.”

Ez azonban még az Ankara és a Szentszék közötti diplomáciai nehézség előtt volt – világított rá Badichah atya –, ami az örmény népirtás megítélése ügyében keletkezett, miután Ferenc pápa genocídiumnak, népirtásnak nevezte azt, amit az örmények tömeges meggyilkolásával az ottomán birodalom elkövetett. „Ez volt a 20. század első népirtása”, mondta akkor a pápa a vatikáni centenáriumi megemlékezéseken.

Krikor Badichah elmondta, hogy az örmény katolikus egyház 1742-ben jött létre, amikor kivált az örmény apostoli egyházból. Jelenleg a 3 milliós országban 160 ezer lelket számlál a katolikus egyház, de ezenkívül sokan élnek diaszpórában szerte a világon. Az országban a katolikusok fele Jerevánban, illetve az ország északi részén él, ahol az ottani egyházkerületben mindössze négy pap működik. Pedig ez az ország a világ legelső keresztény nemzete, hiszen 301-ben vette fel a kereszténységet.

Ferenc pápa tehát a keresztény hit forrásaihoz zarándokol el. A pápa útja egyébként teljesen ökumenikus jellegű lesz, aminek nyilvánvalóan látható jele az a tény, hogy II. Karekin örmény katholikosz házában fog lakni. A két örmény egyház, az apostoli és a katolikus a történelem során együtt szenvedte el a genocídiumot, amelynek centenáriumán Róma egyháza megerősítette, hogy soha nem volt neki közömbös a népek szenvedése.

Most a két egyház kapcsolata jó, nincsenek problémáik a dogmák világában, csak a római pápa primátusáról gondolkodnak különbözően. Az örmény apostoli egyház Bertalan és Tádé apostolok igehirdetése nyomán született meg, ezért apostoli és azóta folyamatos a fennállása. „Bennünket ők azonban nem katolikusoknak hívnak, hanem »franc«-nak, mert francia jezsuiták jöttek hozzánk. De semmi különbség nincs a szertartásunkban, attól eltekintve, hogy mi megemlítjük a pápa nevét” – mondta el a rektorhelyettes.

A kapcsolatok tehát jók, de az egységért a mostani pápa még sokat tehet, mert nagyon alázatos és úgy beszél mint Róma püspöke, nem pedig tekintély alapján. Az apostoli látogatás nagy lökést adhat, mert a lakosság nagyon sokat szenvedett a sztálinizmus hetven esztendeje alatt és ennek a következményei máig érezhetők. „A genocídium alatt megtartottuk a hitünket, de a sztálinizmus sokat ártott ennek a hitnek” – nyilatkozta Krikor Badichah.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria