Az örmény genocídiumra emlékeztek Székelyudvarhelyen

Külhoni – 2015. április 22., szerda | 10:02

A megbékélésért ki kell mondani az igazságot. Felejteni nem lehet, de meg kell bocsátani – hangzott el április 17-én a székelyudvarhelyi ferences templomban az örmény genocídium áldozatai emlékére tartott szentmisén és az azt követő megemlékezésen – tájékoztat a Székelyhon.ro.

Kovács Antal OFM, templomigazgató homíliájában kiemelte: az Európai Parlamentben (EP) tisztelettel adóztak a népirtás áldozatainak emléke előtt, és történelmi állásfoglalást tettek közzé, felszólítva az Európai Unió tagállamait, hogy az örmény genocídium századik évfordulójával összefüggésben állami szinten ismerjék el a népirtás tényét. Az EP ugyanakkor kapcsolataik normalizálására szólította fel Ankarát és Jerevánt. Egy hete Ferenc pápa is igazságot szolgáltatott a múlt évszázad első népirtása ártatlan áldozatainak.

Antal testvér buzdításképpen a gránátalma jelképet elemezte, amely a keresztény örmény nép számára több mint szakrális szimbólum: „E gyümölcs az örmény genocídiumtól kezdődően a puszta fennmaradást, megmenekülést vagy a túlélést szimbolizálta. A rendelkezésekre álló adatok, feljegyzések azt tanúsítják, hogy a borzalmak túlélői közül sokan eme tápanyagokban gazdag gyümölcs magjaival kerülték el a biztos éhhalált.”

A szentmisét követően a székelyudvarhelyi Magyar Örmény Kulturális Egyesület Örmény Klubjának által szervezett megemlékezés Gyarmati Melinda szavalatával folyatódott. Ady Endre édesanyja örmény volt, ezért esett választása a költő Imádság háború után című versére.

Barabás Gyöngyvér Flesch István Örmények, törökök, kurdok – Az 1915-ös örmény katasztrófa és a mai Törökország című könyve alapján részletes előadást tartott a „nagy bűn” mindmáig élő kérdéseiről. Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ: Honnan származott az a mérhetetlen gyűlölet, amely a tömegirtásig vezetett? Kik voltak a felelősök? Milyen erők, intézmények, csoportosulások követték el vagy értettek egyet vele, és kik voltak, akik ellenezték, illetve próbálták menteni, ami menthető? Ki mennyire becsüli az áldozatok számát, és mennyire tekinthető az hitelesnek vagy hamisnak? Vonták-e felelősségre a főbb bűnösöket, mi lett további sorsuk? Hogyan viszonyul a világ közvéleménye, a török nép és a mai vezetőség a népirtás tényéhez? Melyek a megbékélés és rendezés szándékának első szerény lépései napjainkban?

Szász Tibor András felsősófalvi református lelkipásztor, az egyesület tagja, az örmény történet kutatója nagy ívű összefüggésbe helyezve mutatta be az örmény nép megmaradásáért tett próbálkozások sorozatos kudarcát, szemben a hosszú távú, a jövőjét megalapozni kívánó radikális megoldást kidolgozó nemzetállammal. Ugyanakkor kitekintett a 20. és a 21. század részben hasonló történéseire. A két előadás egymást kiegészítve pontos és hiteles képet nyújtott a történések mikéntjéről, nagyságáról és jelentőségéről, elmélyítve a sokat szenvedett örmény népről meglévő ismereteket.

Fotó: Miserend.hu

Magyar Kurír