A Szent István Tudományos Akadémia tagja lett Vizi E. Szilveszter

Kultúra – 2016. december 6., kedd | 16:40

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas kutatóorvos december 5-én tartotta székfoglalóját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. Ezután a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagságát igazoló oklevelet Erdő Péter bíborostól, a testület elnökétől vehette át az MTA korábbi vezetője.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét 2002 és 2008 között betöltő tudóst Kerpel-Fronius Sándor, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének szaktanácsadója, habilitált orvosprofesszor méltatta. Beszédében kiemelte: Vizi E. Szilveszter zseniálisan látja egy kor érdeklődését bizonyos kérdések iránt, és zseniálisan ad választ ezekre. Tudományos pályája mellett a farmakológus-agykutató hitbéli és erkölcsi szerepvállalását is méltatta Kerpel-Fronius Sándor. Beszélt arról, hogy katolikus iskolákban – a Sacré Coeur-nővéreknél, majd a bencéseknél – tanult, valamint hogy a 2007-es városmisszió idején Mádl Dalma asszonnyal együtt vallotta meg a hitét „egyenes adásban”. Vizi E. Szilveszter nevéhez fűződik az is, hogy az MTA-ban az 1944-es kizárás után újra helyet kaptak az egyes történelmi egyházakat képviselő teológusok is. A területén egyik legtöbbet idézett kutatóorvos az ismeretterjesztést is magas fokon végzi, elég ha az általa elindított Mindentudás Egyetemére gondolunk. A tudományt mindig igyekezett az erkölcs figyelembevételével művelni, amit jól mutat többek között a tíz éve megjelent Hit, erkölcs, tudomány című kötet is, amelyben Erdő Péter bíborossal és Schweitzer József főrabbival folytatott beszélgetése olvasható.

Mindig is az emberi gondolkodás története izgatott, mivel kíváncsi voltam arra, hogyan jutott el az emberiség oda, ahol most van – vallotta meg a Kábítószerek hatása az emberi elme működésére: álom és valóság című székfoglaló előadásában Vizi E. Szilveszter. A tudós rámutatott, hogy a tudomány és a technika mennyivel gyorsabban fejlődött a történelem kezdete óta, mint az erkölcs, már ha abban kimutatható egyáltalán megszakítatlan fejlődés. Különösen a huszadik század exponenciális tudományos fejlődése után „nyílt szét az olló”. Vizi E. Szilveszter beszélt arról, hogy az emberi megismerés folyamatának fejlődése hogyan vonta magával azt, hogy kifejlődtek a különböző tudományok, ugyanakkor a tudomány eredményeinek birtokában miként hiszi az ember egyre inkább azt, hogy alakítja a világot. Az ember képes azt is elhinni, hogy a boldogságot is megveheti pénzért.

A kutatóorvos a tudomány végességét egyfelől azzal bizonyította, hogy az emberi agy mennyivel gyorsabb és összetettebb reagálású, mint egy szuperkomputer, másrészt visszatért a tudomány fejlődésének erkölcsi vetületére is. Dolly, a bárány 1996-os klónozása kapcsán elmondta: hasonló módon új emberi egyedeket is létre lehetne hozni aszexuális módon. Ennek csak az erkölcs lehet a gátja, nem a tudomány – hangsúlyozta a professzor.

Az elme működésének tanulmányozására rátérve Vizi E. Szilveszter a tudomány mai állását azzal érzékeltette, hogy manapság már az Amerikai úti idegsebészeten is gond nélkül be tudnak ültetni olyan chipet az agyba, amivel bizonyos, korábban nem működő agyi funkciókat helyre lehet állítani. Utalt arra is, hogy agyunk sokkal jobban elraktároz egyes adatokat, jobban társít bizonyos tényeket, ha emocionális kötődésünk is van hozzá. Az agy és az érzelmek közti kapcsolat legkézzelfoghatóbb jele a boldogságközpont. A boldogsághormon, a dopamin felszabadulását emlékképek felidézésével is el lehet érni ahhoz hasonlóan, mint ahogy a filmelőhívás történik – mondta el az akadémikus. A kábítószerek is a dopaminképződés gátlását oldják, de soha semmilyen pozitív emlékkép nem társul hozzájuk – mutatott rá az agykutató.

A kábítószer-fogyasztás elterjedését annak kulturális beágyazottsága és a dopamint felszabadító hatása mellett azzal indokolta még Vizi E. Szilveszter, hogy a hagyományos értelemben vett boldogság egyre kevésbé érhető el a mai világban, hiszen az egyén primátusa mindenek elé kerül. A család intézményének válsága éppúgy ehhez vezet, mint az, hogy a barátságok egyre inkább az egyéni érdekek alapján, mintsem az emberi értékek szerint köttetnek – hangsúlyozta a professzor, aki ismételten megerősítette, mennyire fontos, hogy a tudomány ne csak önmagában álljon, hanem az erkölcsi rendszerhez is legyen kapcsolódása.

A székfoglaló előadás után Erdő Péter bíboros, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke adta át a rendes tagságot igazoló oklevelet Vizi E. Szilveszternek. Ezt követően a testület 50. közgyűlésére került sor, immár a nyilvánosság kizárásával.

A Szent István Tudományos Akadémia

Magyarország legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1885-ben hívta életre Tudományos és Irodalmi Osztályát azzal a szándékkal, hogy ez a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével a Tudományos és Irodalmi Osztály Szent István Akadémia néven önálló intézménnyé alakult.

Az így létrejött – a Szent István Társulattal változatlanul szoros kapcsolatban maradó – testület a két világháború közötti időszakban a magyar tudományos közélet egyik meghatározó tényezője lett, kitűnő együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb tudományos társulatokkal, társaságokkal. A Magyar Tudományos Akadémia után a Szent István Akadémia volt a második legrangosabb: tagjai ugyanúgy használhatták az akadémikus címet, mint az MTA tagjai.

A kommunizmus éveiben kényszerű elhallgatásra ítéltetett az intézmény, bár nem szűnt meg, nem oszlatták fel, mivel volt még élő tagja a Pécsen élő Horváth Adolf Olivér ciszterci szerzetes személyében.

Az újjászervezést 1998-tól irányító Stirling János fölvette a kapcsolatot Adolf atyával.

2001-ben elkészült az új alapszabály, melyet Erdő Péter dolgozott ki. Javaslatára az Akadémia mindenkori taglétszámát százban határozták meg, közülük nyolcvan rendes tag, tíz tiszteletbeli, tíz pedig külföldön élő magyar tudós. A hivatalos megalapítás 2003. március 10-én történt. 2004-ben vette fel az intézmény a Szent István Tudományos Akadémia nevet.

A testület célja, hogy a katolikus tudósok társulásaként, szakosztályainak megfelelően előmozdítsa a tudományosságot a keresztény értékrend szellemében.

(Forrás: Szent István Társulat; Magyar katolikus lexikon)

Fotó: Bókay László

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria