Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő

Kultúra – 2023. június 15., csütörtök | 6:00

Árpád-házi Boldog Jolánra, Szent Kinga és Szent Margit testvérére emlékezünk június 15-én.

Jolán királyi családba született, szentek közé: apja IV. Béla volt, anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária, nagynénjei Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Szent Kinga, húga Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme.

Azonban a szülői házban mindössze öt évet tölthetett, a tatárjárás idején. Szülei aztán Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, Boleszláv lengyel király felesége gondjaira bízták. Szent életű testvérében Jolán megtalálta példaképét és a keresztény nő eszményét.

1256-ban Jolán a kaliszi és gnieznói herceg, a nép által a „Jámbor” névvel illetett Boleszláv felesége lett. Ezt követően a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költöztek, és 23 évig éltek példás keresztény házasságban.

Jolán napjai három gyermekük (Hedvig, Anna, Erzsébet) nevelése mellett állandó imádsággal, vezekléssel és jó cselekedetekkel teltek. Segített a templomokban, kórházakban, maga is gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket – nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet példája szerint.

Abban a nyughatatlan korban a lengyel fejedelem sokszor volt kénytelen harcba indulni hol a németek, hol a litvánok ellen. Jolán ilyenkor megsokszorozta imádságait – és nemcsak azt kérte Istentől, hogy hozza haza hitvesét és gyermekei atyját, hanem azt is, hogy a csatában is őrizze meg férje szívét a kegyetlenkedés és a bosszú indulatától, hogy csak hazája java vezesse. S amikor 1279-ben Boleszláv az egyik csatából halálos sebbel tért vissza, Jolán éjjel-nappal ágya mellett virrasztva felkészítette férjét a távozásra. Ezt követően a magára maradt asszony fölosztotta vagyonát az Egyház és a rokonai között, és visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Hamarosan Kinga is özvegy lett. Ezután a két nővér az ószandeci klarissza kolostorba vonult, ahol tizenkét évet töltöttek egészen Istennek szentelt életben.

Kinga halála után, 1292-ben Jolán átment a gnieznói kolostorba, melyet férje alapított. Apátnővé választották, de úgy élt, mint mindenki szolgálója. Alázata, rejtve viselt szenvedései tökéletesen egyesítették a megfeszített Krisztussal, aki gyakran megjelent neki és kinyilatkoztatásokban részesítette. Így halála napját – 1298. június 11. – is előre megmondta. A gnieznói klarissza kolostor kápolnájában temették el.

Jolánt halála után azonnal tisztelet övezte, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket. A boldoggáavatási eljárást 1631-ben indították el. XII. Leó 1827. szeptember 22-én engedélyezte ünnepét a konventuális minoriták és a klarisszák számára, majd XIII. Leó kiterjesztette egész Lengyelországra.

Mindenható, örök Isten, te Boldog Jolánt irgalmasan kiemelted a földi jólét pompájából, és elvezetted szent Fiad keresztjének alázatos hordozására: a kemény önmegtagadó életre. Érdemeiért és közbenjárására add, hogy lemondva a földiekről, őszinte szívvel keressük a mennyei javakat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

A METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Alapítvány) 2011-ben megjelentette Piotr Stefaniak Árpád-házi Boldog Jolán című, 175 oldalas kötetét. A kétnyelvű (magyar és lengyel) kötet nemcsak az egyházi és világi kutatások eredményeit foglalja össze, hanem 113 képet is tartalmaz. Ez az ikonográfiai anyag Boldog Jolán életének helyszíneit, ábrázolásait és kultuszának dokumentumait adja.

Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír
(bh)

Kapcsolódó fotógaléria