Az argentin nyomornegyedben virágzik a hitélet

Kitekintő – 2015. január 26., hétfő | 14:46

Új plébánia nyílt az elmúlt év folyamán a La Cárcova nyomornegyedben, Buenos Aires külvárosában, ahová Ferenc pápa érsekként többször is ellátogatott – írja a Szaléziak.hu.

Bár ez nem szalézi plébánia, Bosco Szent Jánosnak szentelték, mert a fiatalok szentjének sok köze volt Argentínához, a szegény, peremre szorult fiatalokhoz és az itt folyó munka nagyban hasonlít a szalézi küldetéshez.

2014-ben a keresztelési nyilvántartásban hatszáz bejegyzés volt, tízszer annyi, mint az előző évben, amikor máshol szolgáló papok jöttek megkeresztelni az itteni lakosokat, de csak bizonyos alkalmakkor. Hasonlóan történt az összes szentséggel: az új plébános érkezése jelentős fellendüléséhez vezetett.

Az új plébános, José Maria di Paola (Pepe atya), Ferenc pápa barátja és munkatársa azokból az időkből, amikor még Buenos Aires érseke volt. Megvalósította Jorge Mario Bergoglio egyik legeredetibb lelkipásztori javaslatát, hogy építsenek kápolnákat a nyomornegyedek területén. Pepe atya küldetése a Buenos Aires központjától alig néhány percnyire fekvő nyomornegyedekbe, a létezés határán élő emberek közé szól, ahol eddig kilenc kápolnát nyitott: „vetése” nyomán a kis kápolnák gyorsan felvirágoztak, mind tele van élettel, nemcsak az idősek látogatják őket, hanem fiatalok, nők és sok férfi is, olyan nagy számban, amire talán még sohasem volt példa errefelé.

Az olyan térségekben, mint ez, a katolikus egyház már régen elveszítette a híveket. 1970 és 2014 között a latin-amerikai katolikus lakosság aránya 92 százalékról 69-re esett, míg a protestáns evangéliumi egyházakhoz tartozók aránya átlagosan 4 százalékról 19-re nőtt.

Di Paola atya nem akar versenyezni velük, teszi a dolgát. „Nem tudom ellenőrizni az adatokat, de nem lep meg” – mondta Alver Metalli újságírónak.

„Ez volt a helyzet évtizedek óta. Bőven voltak gyülekezetek a Villa 21 nevű  nyomornegyedben is, ahol felnőttem, és vannak itt is, ahol most vagyok. És nem csak evangéliumi gyülekezetekhez tartozók, vannak olyan emberek is, akik gyakorolják az umbanda rituálékat, vagy más spiritiszta szektákhoz tartoznak” – mutatja be a helyzetet az új plébános. – Ezekben a nyomornegyedekben, ahol elsősorban a nincstelenség elől menekülő, az ország szegényebb területeiről, illetve Peruból és Bolíviából érkező bevándorlók élnek, a legégetőbb problémák a munkanélküliség, a bizonytalanság, az iskolázatlanság, az egészségügyi ellátás hiánya és elsősorban: a kábítószer. A megoldás a gondokra, amelyeket a statisztikákat gyártók nem látnak, az oktatás és a munka, hogy az emberek életének legyen értelme. A kulturális és vallási dimenzió itt alapvető fontosságú. Az emberek keresik a kiutat a nyomorból, a kapcsolatot Istennel. Úgy érzik, hogy a vallás által valami hasznosat kapnak, ami segíti az életüket. Ha valaki elhívja őket, mennek. Ha ezek az evangéliumiak, akkor elmennek velük. Ha ez egy spiritiszta szekta, akkor mennek hozzájuk, bár kissé óvatosabban.”

Azt mondják, ez az áramlás megállíthatatlan. „A ma megkeresztelt gyermekek közül néhányan evangéliumi egyházakhoz tartozó szülők gyermekei voltak. (...) Ahol az egyház jelen van, közel az emberekhez testben és lélekben, olyanná válik, mint egy tábori kórház, ahol meggyógyítják a sebeiket. És azok az emberek is könnyebben visszatérnek, akik eltávolodtak az egyháztól” – mondta di Paola atya egy interjúban, amit tavaly decemberben adott a Vatican Insider katolikus hírportál riporterének. Az atya a megoldást a kápolnák hálózatában látja, ahol az emberi kapcsolatokat újra fel lehet építeni.

Fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria