Diakónusokat és papokat szenteltek a római Szent Ignác-templomban

Öt szentelt, négy országból – ez az arány jól kifejezi azt a sokszínűséget, ami a kollégiumalapításhoz köthető. 1552-ben maga Szent Ignác hozta létre a Collegium Germanicumot azzal a céllal, hogy a reformáció miatt ellehetetlenült németföldi papképzést Rómában biztosítsa.

Ehhez a jezsuita kezdeményezéshez kapcsolódott 1578-ban a Collegium Hungaricum alapítása a magyar pálosok gondozásában álló Santo Stefano Rotondo-bazilika mellett: Szántó Arator István jezsuita szerzetes a török hódoltság és a reformáció miatt megszűnt magyar katolikus papi utánpótlást akarta lehetővé tenni itt. Minthogy a nehéz körülmények között kevés hivatás tudott Rómába jutni, ezért XIII. Gergely pápa 1580-ban a két kollégiumot összekapcsolta, és így született a Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum in Urbe, vagyis a római Pápai Német-Magyar Kollégium.

A Germanicum illetékessége az egykori Német-római Birodalom területére, míg a Hungaricum a magyar korona 16. századi országaira terjedt ki. Ennek megfelelően napjainkban együtt tanulnak itt német, osztrák, svájci, luxemburgi, finn, svéd diákok mellett magyarországi, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyarok, horvát, szlovén és pár éve szlovák kispapok is.

Kerner Blaž a szlovéniai koperi, Németh István a debrecen-nyíregyházi és Pavlik Michal a kassai egyházmegye kispapjai, akiket kétéves otthoni és kétéves római tanulmányaik után szenteltek diakónussá kedden délelőtt ünnepi liturgia keretében, több püspök, közel kétszáz pap és a templomot megtöltő hívek jelenlétében.

A papság szentségében két német fiatal részesült: Brandt Maximilian Speyerből és Taubitz Georg Hamburgból. Minthogy az utóbbi hamburgi, az ő főpásztorát kérték fel a papszentelésre. Stefan Hesse hamburgi érseket a Német-Magyar Kollégium rektora, Stefan Dartmann jezsuita köszöntötte és kérte fel a szentelésre a szentmise kezdetén. A hamburgi érsek a többnyelvű liturgia magyarul felolvasott olvasmányához fűzte gondolatait Sámuel meghívása történetéről, aki fiatalon nyugtalanul és feszülten élt Isten házában, mert egyfelől belülről, a szívében érezte az Úr közelségét és hívó szavát, másfelől pedig környezete és főként „elöljárója” nem értették viselkedését. Sámuel kitartott az ő üdvös, pozitív nyugtalanságában, ami meggyőzte környezetét, és végül Héli főpap megértette, hogy az Úr működik a fiatal Sámuelben, aki így elnyerte meghívottsága jóváhagyását.

Sámuel korábban nem ismerte az Istent – hangsúlyozta a hamburgi érsek az olvasmány szava nyomán –, de az Úr közel jött hozzá, és megismertette magát vele. Stefan Hesse érsek Szent Ágoston mondását idézte: „Amit nem ismerünk, azt nem tudjuk szeretni.” Ez a ti papi feladatotok – fordult a diakónus- és papjelöltekhez: megismertetni az Istent az ő népével. Szent Ágoston mondása azonban fordítva is igaz – tette hozzá a szónok: amit nem szeretünk, azt nem ismerjük. Legyetek tehát készen ezt a sámueli nyugtalanságot mindig elfogadni, hogy beteljetek az Isten ismeretével. Töltsön el benneteket erő, hogy erről az ismeretről, valójában Isten szeretetéről Jézus Krisztusban a világ előtt tanúságot tudjatok tenni.

Az újszentelt diakónusok és papok első szolgálatukat szerdán mutatják be Róma különböző templomaiban.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír