Egy kibillent világ hálójában… – Nemzetközi Groteszk Kiállítás Kaposváron tizedszer

2018. július 15. vasárnap 17:56

Meghökkentenek, felráznak, dühbe hoznak, elrettentenek, mosolyra vagy éppen hangos nevetésre ingerelnek a tizedik alkalommal megrendezett, augusztus 4-ig látogatható Nemzetközi Groteszk Kiállítás alkotásai.

D. Tóth Károly: Simizők

Ellentétek feszülnek egy-egy műben, az ellentéteket pedig disszonáns életünk paradoxonjai hozzák létre. Az a kettősség, amely létünk sajátja, hiszen a jó és a rossz örök harcban állnak értünk, csak tőlünk függ, mire mondunk igent. A kaposvári Együd Árpád Városi Művelődési Központ Vaszary Képtárában rendezett, 148 művész 232 munkáját felvonultató tárlat alkotásainak többsége emberlétünk gyarlóságával szembesíti a látogatót, így Gogollal együtt bátran kijelenthetjük: Magatokon röhögtök! Valóban, hiszen jó úton halad az emberiség afelé, hogy felszámolja önmagát, s tönkretegye a világot… 

Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, művészeti író, a groteszk triennálé lelkes patrónusa nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „ennél aktuálisabb kiállítás Magyarországon ma nem létezik. A tárlat maga a mai magyar valóság…”

Ezért aztán nem csodálkozunk azon sem, hogy a Szent Korona áttetsző sziluettjét tövisből formázta meg Homolya Gábor, az egyre nagyobb veszélynek kitett keresztény értékrendre utalva. Említhetném Miglinczi Éva Az nem lehet című „gondolatfutamát”, a húsdarálóba nyomott nemzeti trikolórt, vagy  Bognár Zsolt Mimika című festményét, amelyen agyonkötözött fejű és szájú, meggyötört figurát látunk. Soltész Melinda blondelkeretbe zárt, torz tükröt tart elénk, amelybe bármely szögből is nézzünk, nem látjuk a valós képet. Az alkotás címével állítja-kérdezi: Látod, amit látsz (?).

Miglinczi Éva: Az nem lehet

Sajnos nem, mert a szemlélődés örömét, „az élet józan mámorát” gyakran cseréljük felületes szemléletre, pedig a mélységig, a józanságig, az igazság felfedezéséig vezet út! Hosszú, vargabetűkkel tarkított, de járható. Igaz, kell némi fény is az úthoz, és útitársak…  Hogy írta József Attila a Thomas Mann üdvözlésében: „Az igazat mondd, ne csak a valódit, / a fényt, amelytől világlik agyunk, / hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.”

A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület nagy érdeklődés közepette hirdette meg pályázatát, s rendezte meg a 10. Nemzetközi Groteszk Kiállítást, amelyre 275 képzőművész 554 alkotásából válogatott a zsűri. A hazai alkotókon kívül Ausztria, az Egyesült Királyság, Hollandia, Románia, Szerbia, Szlovákia művészeinek munkái is megtalálhatók a tárlaton, a képzőművészeti alkotások mellett beérkezett irodalmi „groteszkeket” pedig a triennáléra készült katalógusban olvashatjuk.

„..a hőseit szemétbe temető világ vihogva nézi, hogy seprűnyélen lovagolva hirdeti a halhatatlan, mindent megújító, loboncos ifjúságot egy falka tikkelő…” – Az 1990-ben alakult Kapos Art Egyesület ezúttal Orbán Ottó Faust röpköd című művének részletével hirdette meg sokak kedvenc pályázatát, hiszen a groteszk mint téma nem szorítja keretek közé a műfajt, a mondanivalót, a technikát. Korlátozás helyett tágas lehetőséget biztosít a művészeknek, akik felettébb változatos műfaj- és technikai arzenált vonultattak fel. Festmény, egyedi és sokszorosító grafika, PC-grafika, kisplasztika, objekt, textil és a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával, ötvözésével készült „groteszkek” is láthatók a tárlaton, amely számára már-már szűkösnek bizonyult a Vaszary Képtár. Az egyik alkotó például lufikra álmodott grafikasorozatával mutatja meg széteső korunk görbe világát…

Páll Zsuzsanna:Háztartási célokra

Sem az irodalomban, sem a képzőművészetben, de még a zenében sem új keletű dolog, hogy a művészek görbe tükröt tartanak elénk. Egyes korok alkotóinak tudatos törekvése volt, hogy szembesítsék a mindenkori hatalmat, a társadalmat, olykor magukat a kortárs alkotókat is a közélet, a körülöttünk lévő világ anomáliáival, túlkapásaival. A groteszk így a mindennapok kifejező formájává lett egyes művészek életművében.

Merész képzettársítások és szolid, sejtető üzenetek egyaránt megjelennek a materializált világ kritikáját groteszk módon elénk táró kiállításon, amelynek fő jellemzője az ellentétes esztétikai minőségek együttes jelenléte. Szombathy Bálint szépségkutató a Festők Városa Hangulatfesztivál keretében rendezett tárlatmegnyitón arról is szólt, hogy a történelem folyamán a kultúra mozgása következtében bizonyos fogalmak jelentése módosult, megváltozott. A groteszken azonban nem fogott az idő. Ma is ugyanazt érezzük, amit a reneszánsz vagy a romantika korában élő emberek, amikor az egymással ellentétes esztétikai kategóriák ütköztek. A szép a rúttal, a jó a rosszal, az alantas a fenségessel, az igaz a hamissal vívta a harcát. (Azt már csak én teszem hozzá, hogy a szent és a profán ütköztetése is cél volt, s az is maradt mindmáig…)

A szépségkutató arra is utalt, hogy a kubizmus, az expresszionizmus, a futurizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus hívei is éltek a groteszk látásmóddal – programszerűen lázadtak a harmóniát eszményítő klasszikus értékek ellen.

Peruzzi Boglár: Idealizált valóság

Nyilván a lázadás, de a polgárpukkasztás is fontos motiváló tényező. Például a sarló és kalapács sem a megszokott formában jelenik meg a tárlaton, de patinás evőeszközök is új életre kelnek. Az egyik nagyméretű festményen színes csokornyakkendők rendezett sorai láthatók. A bizarr gyűjtemény darabjai között denevérre hasonlító is akad, hátha szükség lehet rá egy vámpírbálon…

Rendkívül expresszív erővel hat Rozsnyai Sándor Metro SMS című, mobilfejű embert ábrázoló műve, amelyen a „bunkofon-mániában” szenvedő egyén saját kobakját tartja a kezében, és ujjaival megpróbál valamiféle kapcsolatba kerülni vele. Balassa Katalin Az élet egy nagy zokni című képe csodavilágot idéz, bámulatos ötletekkel. Szabó Péter Meghasonlott törzsi kerti törpéje a giccsek giccse, csakúgy, mint Páll Zsuzsanna Háztartási célokra címet viselő tárgytársítása: nagyanyáink konyhájának fontos kelléke, a mérleg újragondolva és -hasznosítva kerül főszerepbe: réztányérjai békebeli nippekkel vannak telerakva. Ország László fotóművész a somogyi megyeszékhely talán legszebb, Kontrássy utcai szecessziós lakóházán látható, egymás felé hajló emberpárt, Ádámot és Évát örökítette meg fotoapparátjával, s Ős-történet című képébe belekomponálta a lombja vesztett almafát is, ágán egyetlen szem piros gyümölccsel. Varga Bencsik József Ablak a múltba című, nagyméretű alkotása ásatásokból előbukkanó fényes-fémes maradványokra irányítja a figyelmet, azt hangsúlyozva: a hajdanvolt, egykor sokak által kincsként kezelt használati és dísztárgyak ma már szinte múzeumi darabok, végleg elveszőben a múlt ködében…

Csabai Tibor Isten hozott című kő-bronz kisplasztikájának alakjai forgatható csocsójátékosok is lehetnének, de nyársrúdra felhúzott figurák is, akik könnyen megégethetők. Hiányzik a biztos talaj a lábuk alól, kiszolgáltatottságukban manipulálhatók, irányíthatók. Nem szívesen forognék a parázs fölött e folyamatos pirulást biztosító nyárson, de arra sem vágyom, hogy Peruzzi Boglár plakáthőssé lett, úszósapkás alakja legyek. Ha a kompozíció az Idealizált valóság címet viseli, milyen lehet a valódi valóság? A „kocsírozás” hevében lévő két, elég csúf arcú fiatalt – D. Tóth Károly Simizők című kisplasztikájának alakjait – sem foglalkoztatja e kérdés, amely különben is megfejthetetlen. Csakúgy, mint Pató Károly Birodalom című grafikája, amely azt illusztrálja, miként lehet egy kakas a bolygó – avagy a szemétdomb – nagyhatalmú ura. A bolygó persze lakatlan; még ki sem alakult vagy már megszűnt rajta az élet. Csak bizakodhatunk abban, hogy nem Földnek hívják…

Pató Károly: Birodalom

Univerzális üzenetet fogalmazott meg fa-fém kompozíciójában Romer Péter. A lapjára állított, kissé előredőlt kapa nyelén kettős kereszt. A mű címe: Gyomláljuk ki kertünket, lelkünket. Fogadjuk meg e tanácsot!

Több mint kétszáz darabos a kortárs gyűjtemény

A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 1996-ban létrehozott egy kortárs Nemzetközi Groteszk Gyűjteményt a kiállításon részt vevő művészek felajánlásaiból. E gazdag anyagból 2002-ben rendeztek kiállítást Budapesten az Újpest Galériában, amelyről Itt tartunk címmel televízió-felvétel készült. Ettől kezdve Szemadám György festőművész, művészeti író vált a rendezvény „szószólójává” – tudtuk meg Halmos Klára grafikusművésztől, a Kapos ART Egyesület titkárától.

E gyűjtemény anyagát 2005-ben a Szoboszlói Galériában (Hajdúszoboszló), 2006-ban a Csikász Galériában (Veszprém), 2007-ben a szigetszentmiklósi Városi Könyvtár és Közösségi Ház Galériájában, 2014-ben Kaposváron, a Kapos ART Kortárs Galériában láthatta a közönség. A legnagyobb szabású válogatás tavaly tavasszal nyílt Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galériában.

Kizárólag a szakmai zsűri által kiállításra javasolt és/vagy díjazott művek kerülhetnek a gyűjteménybe, amelynek érdekessége, hogy 1990 óta végigkísérhetők benne a társadalmi korszakok változásai, hiszen a műveken keresztül tükröződik a kor szellemisége. A kollekcióban a hazai művészek mellett cseh, román, szlovák, orosz, olasz, német, horvát, holland és erdélyi alkotók munkái is megtalálhatók, s elhunyt művészek – köztük Bada-Dada Tibor képzőművész, Tornai Endre András, Szabó János szobrászművészek, Ungvári Károly festőművész – műveivel is találkozhatunk benne. A jelenleg több mint kétszáz darabos gyűjtemény kiállításonként bővül újabb és újabb művek felajánlásával.

Fotó: Kovács Tibor

Lőrincz Sándor/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. július 8-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
konyv-jelent-meg-marianosztrai-palos-kolostorrol
Könyv jelent meg a márianosztrai pálos kolostorról

A budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be december 17-én a márianosztrai pálos kolostor történetét ismertető, „A fényes kolostor” című kötetet, mely az Ecclesia Szövetkezet gondozásában jelent meg. Az eseményen jelen volt Beer Miklós váci megyéspüspök.

2018. december 18. kedd
ader-janos-adventi-ebeden-fogadta-magyarorszagi-tortenelmi-egyhazak-vezetoit-92892
Áder János adventi ebéden fogadta a magyarországi történelmi egyházak vezetőit

Áder János köztársasági elnök december 18-án, kedden a hagyományoknak megfelelően adventi ebéden fogadta a magyarországi történelmi egyházak vezetőit. Az ünnepségen Erdő Péter bíboros, prímás mondott asztali áldást.

2018. december 18. kedd
Adventi kalendárium – 2018. december 18.

Adventi kalendárium – 2018. december 18.

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 18.

Mai evangélium – 2018. december 18.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 1,18–24

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle