Erdő Péter a Szentatya strasbourgi látogatásáról nyilatkozott

Kitekintő – 2014. november 25., kedd | 23:02

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke Ferenc pápa hivatalos kíséretének tagja volt a november 25-i strasbourgi látogatás során. A bíboros a Vatikáni Rádiónak adott interjújában röviden összefoglalta Ferenc pápa két felszólalását.


A Szentatya ma Strasbourgban két beszédet mondott. Az egyiket az Európai Parlamentben, a másikat az Európa Tanácsban. Mind a kettő nagyon jelentős volt a maga nemében – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

Jelen voltunk az Európai Parlamentben, hiszen ami ott történik, az az európai népeket, benne az egyház munkáját, teljes lelkipásztori és társadalmi jelenlétét érinti. Itt volt szó többek között a keresztények üldöztetéséről, és arról, hogy Európa nem mehet el hallgatagon, sőt a cinkos hallgatás magatartásával ezek mellett a jelenségek mellett. Ez nagyon jelentős üzenet volt – emelte ki a bíboros.

Ferenc pápa beszélt azokról az értékekről, amelyek az Európai Unió létrejöttekor megfogalmazódtak, és amelyek messzemenően keresztény értékek, így például a szolidaritásról, a szubszidiaritásról – emlékeztetett Erdő Péter. – Ezek az értékek megvalósításuk során megkívánják az élő kapcsolatot a gyökerekkel: Európa szellemi, lelki, kulturális gyökereivel, azokkal a forrásokkal, amelyekből ezeknek az értékeknek a felismerése ered. Ezért Európában ma is nagyon fontos feladatunk, üzenetünk van.

A Szentatya beszélt a családról, a munkanélküliségről, sok problémát nagyon pontosan megemlített azzal a keresztény szemlélettel, amely már II. János Pál pápának az európai ügyekben elhangzott megnyilatkozásaiban is megjelent. A beszéd tanulsága a bátorítás és a közös munkára való felhívás volt – mondta a CCEE elnöke.

Az Európa Tanácsban még inkább elméleti magasságokat ostromlott a beszéd. A Tanács és a megbízásából működő Emberi Jogok Európai Bírósága nem a joghatóság közvetlen formájában rendelkezik Európában, hanem a csatlakozó államok önként vállaltak bizonyos kötelezettségeket. Minderre azért volt szükség, mert a háború tanulságából azt szűrték le, nem elegendő a puszta számszerű többség, hanem vannak olyan alapvető emberi értékek, amelyeket még ez sem írhat felül. Ezek a szempontok azonban megkívánják, hogy legyen valamilyen módszer ezen értékek azonosításra, megtalálására.

Ebben a folyamatban eleinte a természetjog, a közjó eszméje, a keresztény szemlélethez és a kulturális gyökerekhez igen közeli irányelvek érvényesültek. Az emberi jogok első jegyzékeiben is sok olyan elv köszön vissza, amit már a Biblia lapjairól ismerünk. Később második, harmadik generációs, vagy puszta többségi alapon elfogadott, ám érvényességükben nem mindig pontos vagy nem mindig belátható elvek is születtek, és felmerült az elidegenedés veszélye. Ha a mélyebb elméleti, elvi, világnézeti alapok, amelyek még a számszerű többséget is felülírni hivatottak, bizonytalanná válnak, akkor itt is felmerül a kultúrák elidegenedésének veszélye. Ebben a Szentatya bátorítást adott, és az együttműködésre, a közös gondolkodásra tett javaslatot, amikor az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát (CCEE) említette, amely partner lehet az Európa Tanács számára az ilyen kérdésekben – hangsúlyozta rádióinterjújában Erdő Péter bíboros.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: CTV

Magyar Kurír