A rendezvényt, mely idén az ötödik alkalom volt a főegyházmegye tudományos szimpóziumainak sorában, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola támogatásával. A konferenciát Márfi Gyula veszprémi érsek nyitotta meg, aki kifejtette, hogy minden elismerést megérdemelnek azok a korabeli személyek, akik az egyházmegye legviszontagságosabbnak tekinthető korszakában mindent megtettek a hitélet újjászervezéséért és a kereszténység megmaradásáért.
A rendezvény célja az volt, hogy az előadások segítségével bemutassa, hogyan jöttek létre a 17. század eleji mostoha állapotból a 18. századi katolikus megújulás lelki, szervezeti és anyagi alapjai.
Fazekas István a 17. századi veszprémi püspökök pályaképe alapján vázolta az egyházmegye korabeli jelentőségét, szerepét. Tusor Péter a vatikáni források között megtalálható püspökkinevezéseket megelőző, úgynevezett processusok forrásértékét méltatta az adott személyre vonatkozó, máshol megőrzött dokumentumokkal összevetve. Dénesi Tamás az egyházmegyében a paphiány miatt egyházi szolgálatot vállaló licenciátusok működését tárta fel a róluk csak nagyon elszórtan fennmaradt adatok alapján.
Egy-egy esettanulmánnyal mutatta be a nagykanizsai jezsuita rendház korabeli működését Siptár Dániel, a dunántúli reformáció központjának számító Pápa város felekezeti küzdelmeiről pedig Hermann István tartott előadást. Pataki Ádám Sándor régész a 17. századi egyházmegyei templomépítészet reformáció hatására történt változásait mutatta be. Az előadások sorát Molnár Antal zárta, aki a szomszédos zágrábi egyházmegye Dráván inneni területszerző próbálkozásait mutatta be, amivel a 18. században Padányi Biró Márton püspöknek kellett megküzdenie.
A konferencián előadást tartott több megyei és egyházi közgyűjtemény munkatársa, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának történészei.
A rendezvényen elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben is megjelentetik majd.
A 2017. évi konferencia anyagából összeállított kötetet Folyamatosság és változás – Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században címmel az idei programba illesztve mutatták be a közönségnek.
Emellett ismertették az egyházmegye második világháborús veszteségeit összegző forráskiadvány második részét, amely a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gondozásában jelent meg az idén, illetve az Országos Széchényi Könyvtár és a zirci Reguly Antal Múzeum kiadásában megjelent Dubniczay István hantai prépost, a zirci ciszterci apátság mecénása című kötetet. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria