Fatimai ünnep Martonoson – VIDEÓVAL

Külhoni – 2014. október 15., szerda | 9:15

A délvidéki magyarság összefogásának ünnepévé vált Martonoson október 13-a, a fatimai Szűzanya utolsó megjelenésének évfordulója. Idén október 12-én Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutatott be szentmisét a vajdasági településen – tájékoztat a Székesfehérvári Egyházmegye.

„A Szűzanya-tisztelet erősen él a magyar népben. Az anyaországban sok helyen van élő búcsújáró kultusz, de szerettük volna, ha mi, délvidéki magyarok is együtt imádkozhatnánk Égi Anyánkhoz. Ezért indítottam el az ünnepségeket, és hívok most már tizedik éve Magyarországról egy főpapot, hogy összekössön minket az anyaországgal. Ez reményt és erőt ad nekünk a mindennapokban” – mondta el Savelin Zoltán atya a martonosi ünnepen.

Savelin Zoltán plébános 1987 óta szervezi a fatimai ünnepségeket, miután zarándokútjáról a fatimai Szűzanya-szobor egy másolatával tért haza falujába. A lassan három évtizedes hagyomány a délszláv háború idején megszakadt, tíz éve azonban ismét felelevenítették.

A szentmise elején a plébános köszöntötte az ünnep főcelebránsát, Spányi Antal püspököt, délvidéki paptestvéreit, valamint a több mint ezer zarándokot, akik közül sokan Bácskából és Bánátból érkeztek. Köszöntötte továbbá a délvidéki magyar közéleti vezetőket és mindazokat, akik az ünnepséget támogatták.

„Vagyunk és akarunk lenni!” – fogalmazott a plébános, majd rámutatott: „A magyar összefogás alapja, a hit vezérelt ide benneteket. Igen, a hit, a remény, a szeretetet nevében össze tudunk tartani, és ugyanazzal az érzülettel dobog a szívünk határon innen és túl.”

Spányi Antal beszédében kiemelte, hogy az összetartozás arra indít minket, hogy felelősséggel a jövőért együtt térdeljünk a Szűzanya elé. Kérjük imáját abban az élethelyzetben, amelybe a történelem sodort bennünket, és higgyünk abban, hogy meghallgatásra találunk.

A főpásztor felidézte azokat a történelmi pillanatokat, amelyek a magyarságot összekötik a Szűzanyával: utalt Szent Istvánnak a Boldogasszony, Magyarok Nagyasszonya tiszteletében való nélkülözhetetlen szerepére. „A szent király legfontosabb tette volt, hogy a reménytelenségben, halála előtt Máriára bízta nemzetünket. Csak az égben találta meg a mentséget, a biztos jövő zálogát, ezért felajánlotta a koronát, a nemzetet és mindnyájunkat a Boldogságos Szűznek.”

Beszéde végén a püspök hangsúlyozta, Fatimában Isten a megújulásra hívott bennünket: Máriát küldte el, hogy megtérjen a világ. A Szűzanyát akkor tiszteljük helyesen, ha arra kérjük, egyek lehessünk vele Fiának, Krisztusnak követésében. „A fatimai Szűz összehozott bennünket, köszönjük meg értünk való közbenjárását, és kérjük, hogy együtt lehessünk majd mindannyian az égi országban” – zárta gondolatait a főpásztor.

A fatimai ünnepség körmenettel zárult, melynek során végigjárták Martonos utcáit a kegyszoborral. A fiatalok mécsesekkel a kezükben álltak sorfalat. Az egység kifejezésére égő mécsest helyeztek el a házak ablakaiba is.

A Szűzanya 1917. október 13-án jelent meg utoljára Fatimában. A jelenéskor 70 ezer ember látta a napcsodát, melynek során a nap megnagyobbodott, forogni kezdett, majd úgy tűnt, rázuhan a földre. (Forrás: Magyar katolikus lexikon)

Fotó: Ugrits János

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria