2024. április 25., csütörtök
Szent Márk
Szent Márk
KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az eseményen részt vett Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Spányi Antal megyéspüspök, Törő Gábor országgyűlési képviselő, Wurczinger Lóránt polgármester, Dimovicsné Trádler Hajnalka alpolgármester. Az esemény házigazdája Mórocz Tamás plébános volt.
A meghívott vendégeket és a bizottság tagjait Molnár Krisztián elnök köszöntötte. Beszélt Bodajk város kiemelt jelentőségéről a megye életében, majd az értéktár bizottság eddigi értékgyűjtéseit méltatta.
Spányi Antal megyéspüspök köszöntőjében az egyház kultúrateremtő és értékmegőrző szerepére mutatott rá, azokra a lelki, szellemi és anyagi javakra hívta fel a figyelmet, amelyeket a történelem pusztító viharai ellenére is fenntartott.
A kihelyezett ülés a megyei értéktárba érkező javaslatok elbírálásával folytatódott. A bizottság megjelent tagjai – Lukács László néprajzkutató felszólalása után – egyhangúlag szavazták meg a bodajki kegyhely főbúcsúja, valamint a templom, a kolostor, a zarándokudvar és a kálvária megyei értékek közé való felvételét. Balogh Gábor elnök a hungarikumokról szóló 2012-es törvény értelmében a nemzeti értékadatokat tartalmazó gyűjteménybe sorolta a bodajki kegyhelyet.
Wurczinger Lóránt polgármester megköszönte, hogy az elismeréssel a figyelem központjába kerül az ezeréves történelmi múlttal rendelkező település. Köszönetet mondott mindazoknak, akik sokat tettek a város kulturális és szakrális jelentőségének újjáéledéséért.
Végül Mórocz Tamás plébános mondott köszönetet az elismerésért és a támogatásokért, számos zarándok nevében is, akik az ország minden részéből, de határainkon túlról is érkeznek, hogy találkozzanak a bodajki Segítő Szűzanyával. Az összefogás eredményeként a kegyhely jelentőségéhez méltó körülményeket tudnak teremteni, és idén megkezdődhet a templombelső restaurálása is, a munkálatok során elsőként a főoltár újul meg.
A megyei értéktár bizottság a búcsújáróhely felvételét megküldi a Hungarikum Bizottságnak. Így a Segítő Szűz Mária szeptemberi búcsúnapját és a kegyhelyet nemzeti értékeink közé sorolhatják. Megérdemelt elismerést kaphat ezáltal Bodajk, hazánk egyik legrégibb zarándokhelye, amelyet már a 9. században is vallásos tisztelet övezett. Szent István kezdeményezésére kápolnát építettek a Kálvária-hegy tövében a Szűzanya tiszteletére. A kegyhely fő ékessége az oltáron elhelyezett, 1695-ben festett Segítő Szűz Mária-kép.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt (Htv.) 2012 tavaszán fogadta el a Parlament. A törvény értelmében a nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a megyei önkormányzatok működhetnek közre.
A Htv. lehetőséget nyújt a megyei önkormányzatok számára, hogy megyei értéktárat, valamint Megyei Értéktár Bizottságot hozzanak létre. A megyei értéktár a megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény, míg a Megyei Értéktár Bizottság szervezi a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, gondoskodik a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosításáról, létrehozza a megyei értéktárat és megküldi a Hungarikum Bizottságnak.
Ennek megfelelően a Fejér Megyei Közgyűlés 2013. június 28-i ülésén a 62/2013. (VI.28.) számú önkormányzati határozatával döntött a Fejér Megyei Értéktár Bizottság felállításáról és a Fejér Megyei Értéktár létrehozásáról.
A bodajki kegykép története
A Segítő Mária- (Mariahilf) kegyképek sorában a bodajki plébániatemplom főoltárképe előkelő helyet foglal el. Előképe Lucas Cranach innsbrucki kegyképének passaui változata, amelynek magyarországi elterjedése szorosan kötődik a hazánkban az oszmán uralom alóli felszabadulás előtti évtizedekben megjelenő, majd fokozatosan megtelepedő kapucinus szerzetesekhez. Magát a bodajki képet a móri kapucinusok házfőnöke, páter Willibald útján a Bécsben élő Colloredo grófnő ajándékozta 1695-ben az építendő kápolna és a bodajki hívek részére, bár először vonakodott eleget tenni a páter kérésének, mondván: már így is sok templomot támogat. A széles körben ismert és a források, illetve a kegyhelyről szóló irodalomban olvasható történet szerint az elutasítás napján a Szűzanya álmában megjelent előtte, megdorgálta, és betegséggel sújtotta, mivel Willibald atya kérését elutasította. A grófnő másnap azonnal megrendelte a képet egy bécsi mestertől, és amint az elkészült, a betegség azonnal elmúlt. Ezzel kezdődött a képpel kapcsolatos csodás gyógyulások sora.
A Mariahilf-képtípus a német és osztrák területeken széles körben elterjedt, kultusza – Szilárdfy Zoltán leírását alapul véve – a 18. században bontakozott ki a háborúk, járványok és éhínség sújtotta nép körében. E három csapás elleni segítségért folyamodtak a hívek a Szűzanyához, akinek közbenjárását kérték, az ő oltalmazó kezétől remélték a bajok eltávozását.
Már a kegykép Bodajkra érkezését követő években tudósítanak a mezővárosban megtelepedett kapucinus atyák a hívek – elsősorban a német anyanyelvű betelepülők – tömeges hódolatáról, 1729-től pedig jegyzéket vezetnek, amelyben leírják a kegyhelyen tapasztalt csodás gyógyulásokat és imameghallgatásokat, illetve a hálás zarándokok történeteit; a kötet 1780-ig mintegy 350 esetről tudósít.
Forrás: Fejér Megyei Önkormányzat; bodajki Segítő Szűz Mária-plébánia
Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye; bodajki Segítő Szűz Mária-plébánia Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
15