Ferenc pápa beszéde az ugandai papokhoz és szerzetesekhez: Emlékezés, hűség, ima

A Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelt templomot az afrikai francia „fehér atyák” kezdték építeni 1914-ben, és 1925-ben szentelték fel. A Szentatyát sok ezren fogadták a templomban és a székesegyház körül.

Ferenc pápa ezúttal is szabadon beszélt spanyol nyelven, és ezt angolra fordították. Kezében tartott kis vázlata mutatta, hogy nemcsak az átadott üzenetét készítette el, hanem erre a rögtönzött beszédre is felkészült.

Három dolgot szeretnék elmondani nektek ma este, ezekre szeretném felhívni a figyelmeteket: az emlékezés, a hűség és az imádság – kezdte a beszédét a Szentatya.

Először az emlékezésről. Mózes a második törvénykönyvben így inti a népét: „Ne feledkezzetek meg…”. Én magam is ezért ismétlem ezt oly sokszor: ne felejtsétek el mindazt, amit az Isten tett az ő népéért. Tehát kérjétek az emlékezet, az emlékezés kegyelmét. – buzdított Ferenc pápa. – Ahogy a fiataloknak mondtam az előbb, az ugandai katolikus keresztények vére a protestáns keresztények vérével keveredett. Ne feledkezzetek meg erről a vérről, hogy tovább gyarapodhassatok! Az emlékezés fő ellensége a feledés, de mégsem ez a legveszélyesebb. A legfőbb veszély abban áll, hogy hozzászokunk atyáink örökségeihez. Uganda egyháza sohase szokja meg ezt, vértanúinak távoli emlékezetét. A mártír tanút jelent. Az ugandai egyháznak hűségesnek kell maradnia ehhez az emlékezethez, azaz továbbra is tanúnak kell lennie. Nem élhet egyszerűen csak a múltból. A hajdanvolt dicsőség a kezdeté, de nektek a jövő dicsőségét kell építenetek. Ezt a feladatot bízza rátok az egyház: legyetek tanúk, amiként tanúvá lettek a mártírok, amikor életüket adták az evangéliumért.

Ahhoz, hogy tanúk lehessetek, és ez a második gondolat, szükséges a hűség. Hűség az emlékezéshez, hűség a saját hivatáshoz, az apostoli lendülethez. A hűség azt jelenti, hogy követjük a szentség útját, hogy azt tesszük, amit az előző tanúságtevők csináltak, vagyis missziós lelkületűek leszünk. Talán itt, Ugandában is vannak olyan egyházmegyék, ahol sok a pap, míg más egyházmegyékben kevesen vannak. A hűség azt jelenti, hogy felajánljuk magunkat a püspöknek, hogy elmegyünk egy másik egyházmegyébe, amelyiknek szüksége van misszionáriusokra. Ez nem könnyű. A hűség állhatatos kitartást jelent a hivatásban – hangsúlyozta a pápa. – És itt különösképpen is szeretném megköszönni a hűség példáját a „Szeretet Háza” nővéreinek, hűségüket a szegényekhez, a betegekhez, a rászorulókhoz, mert Krisztus ott van közöttük. Ugandát a vértanúk vére öntözte és ma is tovább kell öntözni ezt a földet azt új kihívásokért, új tanúságtételekért és új küldetésért. Különben elveszítitek azt a nagyszerűséget, amit kaptatok és végül „Afrika gyöngye” egy múzeumban végzi...

Mert a kísértő így támad, fokról fokra, apránként – figyelmeztetett Ferenc pápa. – Nemcsak papokhoz beszélek most, hanem a szerzetesekhez is. De a papoknak különösképpen is szerettem volna elmondani ezt, a missziós küldetés ügye miatt... Azért, hogy a hivatásokban bővelkedő egyházmegyék ajánljanak fel papokat a szegényebbeknek.

Emlékezet, mely hűséget jelent. A hűség pedig csak imádság révén lehetséges – tért át harmadik gondolatára a Szentatya. – Ha egy pap, szerzetes vagy szerzetesnővér abbahagyja az imádságot vagy éppen kevesebbet imádkozik azzal az indokkal, hogy ő sokat dolgozik, akkor ő már elkezdte elhagyni az emlékezetét és elkezdte elveszíteni a hűségét. Imádság, mely megalázkodást jelent, a rendszeres gyónás megalázkodását a bűnök megvallásában. Nem lehet sántítani egyszerre mindkét lábbal! Mi, papok, szerzetesek és szerzetesnővérek nem élhetünk kettős életet! Ha vétkeztél, menj, kérj bocsánatot! De ne tartsuk rejtve, ne rejtegessük a hűségünk hiányát. Ne zárjuk szekrénybe az emlékezetünket!

Emlékezet, új kihívások, hűség az emlékezethez és imádság. Az imádság mindig azzal kezdődik, hogy bűnösnek ismerjük el magunkat. Ezzel a három oszloppal „Afrika gyöngye” továbbra is gyöngy marad és nem csak egy kifejezés a szótárban... A vértanúk, ahogy eddig erőt adtak az egyháznak, segítsenek most is előrejutni az emlékezésben, a hűségben és az imádságban – zárta beszédét a pápa, majd szokásához híven azt kérte, hogy a hívek ne feledkezzenek meg imádkozni érte. Végül a megjelentekkel együtt közösen elimádkozták a Üdvözlégy Mária imádságot.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír